148344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lumineszkáló anyagok előállítására
Megjelent: 1981. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.344. SZÁM 22. f. OSZTÁLY — EE—613. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás lumineszkálő anyagok előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: dr. Kardos Ferenc mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 23. Találmányunk lumineszkáló anyagok újfajta előállításmód j ára vonatkozik. Mint ismeretes, a mesterséges lumineszkáló anyagokat általában úgy állítják elő, hogy a lumineszkáló anyag alkotóit az aktivátor anyaggal, vagy anélkül oxidáló, redukáló, vagy semleges atmoszférában egymással összekeverve izzítják. Az izzítási hőmérséklet 800—1200 C° szokott lenni. Az izzítás ideje néhány perctől néhány óráig terjed. Az izzított anyagot esetleg további komponensek, pl. aktivátorok hozzákeverése után ismételten is izzítják. A terméket ezután megfelelő szemcsenagyságra őrlik. A fenti eljárást a legkülönbözőbb fényporoiknál egyaránt szokták alkalmazni. Az eljárás maga annyira szokásos, hogy annak hátrányai jóformán fel sem tűnnek. A szóban forgó eljárás során tulajdonképpen a magas hőmérsékleti izzítás és a nem egyszer hosszadalmas őrlés olyan eljárási lépések, amelyek az eljárás alapjait képezik, és amelyek egyben az eljárás hátrányainak kiindulópontjai lehetnek. Az izzítás során ugyanis nehézséget jelent az, hogy a számos kiindulási komponens csak kellő elkeveréssel, és akkor sem mindig eredményez jó hatásfokkal fámyport. Ennek következtében a kiizzított anyagban feltétlenül lesznek egyrészt különböző világítóképességű, másrészt nemvilágító részecskék is. Ezenkívül a különböző gázatmoszférában történő magas hőmérsékletű izzítás is rejt magában technológiai nehézségeket. A kiizzított, anyag őrlése egyrészt hosszadalmas, másrészt nemkívánatos szennyezések bejutásának forrása lehet. Nagyon valószínű az is, hogy az őrlés az anyag egyes világító centrumainak tönkremenetelét okozza. Találmányunk célja az ismertetett nehézségek és hátrányok kiküszöbölésének szem előtt tartásával egy oly merőben eltérő eljárás kidolgozása volt, amelynek során hosszadalmas izzításra nincsen szüskég, és a lumineszkáló anyag lehetőleg mindjárt a szükséges szemcsenagyságban jön létre, tehát az őrlés vagy teljesen elmaradhat, vagy csak kismértékű őrlésre van legfeljebb szükség. Találmányunk másik célja ezen új eljárás révén a lumineszkáló anyagok fányhasznosításának növelése. Találmányunk abból az alapgondolatból indul ki, hogy a lumineszkáló anyagok kiindulási anyagainak legalább egyikét eléghető anyag alakjában kell megválasztani, és ezen anyagnak lángjába kell a többi komponenst beleporlasztani. Ily módon mindjárt magában a lángban előáll a finomszemcsés lumineszkáló anyag. Ezek szerint tehát az előállítandó lumineszkáló anyag egyik beépítendő elemének szerves vegyületét használjuk kiindulási komponensként, és azt elégetve annak lángjába beporlasztjuk a többi komponenst. Meg kell jegyeznünk, hogy szerves fémvegyületek alkalmazása a vákuumtechnikában már ismeretes. így pl. izzólámpáknál alkalmaztak szerves sziliciumvegyületeket, amelyeket megfelelő égővel elégetve 1 mikron körüli szemcséjű SÍO2 füstöt kaptak, és ezt az izzólámpák buráinak belső felületére vitték fel. Lumineszkáló anyagok előállításánál azonban ilyesfajta megoldást még nem alkalmaztak. Természetesen a kiindulási komponensek nemcsak egyike, hanem többje is eléghető formában lehet jelen, más komponensek nem égő, de hőhatására bomló vegyület alakjában, ismét más komponensek esetleg mindjárt végső formájukban. A találmány szerinti eljárás tehát értelemszerűen számos változatban valósítható meg, amely változatoknak az a közös jellemzője, hogy a lumineszkáló anyag maga lángban, célszerűen pedig valamely kiindulási anyag szerves vegyületének lángjában jön létre. Megjegyzendő, hogy előállítható a lumineszkáló anyag esetleg oly módon is, hogy nem a kiindulási anyagok valamelyikének szerves vegyületét vesszük, hanem létrehozunk valamilyen, szerves anyagból lángot, és a^ba porlasztjuk bele a megfelelő bomló, vagy nem bomló vegyületek formájában a kiindulási komponenseket. • Ha pl. ólommal és mangánnal aktivált kalciumszilikát fényport, (CaSi04 ) kívánunk előállítani a
