148340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzáró függönyök létesítésére és ehhez való mélyréselőgép

2 148.340 laj ill. töltéstestek eddigiekkel szembeni sokkal kisebb meggyengítése mellett. A rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására való réselőgép példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, amellyel kapcsolatos alábbi leírás a gép mellett ismertetést nyújt az eljárásra is. Az 1. ábra a talajréselő láncot oldalnézetben mutatja, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—A vonala mentén, a 3. ábra a talajréselő lánc részletét nagyobb léptékben, oldalnézetben szemlélteti, részbeni metszettel, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó nyílirányú nézetet mutat részbeni metszettel, végül az 5. ábra a réselőgépet munkahelyzetben szemlélteti oldalnézetben. A talajréselő lánc az —1— tagokból a —2— csapok révén van csuklósan összekötve (1. ábra). Az —1— lánctagok úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy vékonyabb —la— végeiket a következő lánctag villásszerű —rb— szárai fogják közre és azok egymásban a —2— csapok körül elfordulhatnak (4. ábra). A lánctagok —la és lb— végei közötti tömör részén az —le— furatok vannak, amelyekbe száraikkal a —3— marókések vannak bedugva és a —4— csapszegekkel rögzítve (3. ábra). A —3— marókések a lánctagok kiszélesítésével kialakított —la— orrokra tárnaszkodnak, amelyek ily módon a marókéseket elfordulás, a -—4— csapszegeket pedig elnyíródás ellen is biztosítják. A marókéseknek a lánctagokból kinyúló marópofái, a láncok munkát végző és —5— nyíllal jelölt haladási irányához képest —3a— maróéleíktől hátrafelé keskenyedőek, ill. oldalaikkal ferdén lemunkáltak ún. hátramunkáltak, miáltal maróéleik súrlódásmentes forgácsolással dolgoznak. A —3— kések marópofái a —3b— mélyedéssel (öblösen) vannak kialakítva, ami a —3a— maróélek kiképzése mellett egyben a lemart talajréteg (talajforgács) megtartásának és talajszintre kihordásának célját is szolgálja. A leírt módon —3— marókésekkel felszerelt —1— tagokból két végtelenné összefűzött lánc van alkalmazva, amelyek a —6— alsó- és —7— felső lánckerekek körül vannak végtelen láncszerűen vezetve. A lánckerekek —8 ill. 9— tengelyeiken, egymáshoz képest «-szögben sxéthajlóan vannak elrendezve éspedig, a 2. ábráról láthatólag oly módon, hogy a két marólánc egymás mellett dolgozó —3— marókéseikkel a —10— nyíl irányában haladva, a talajban —s— szélességű rést munkálnak ki. A maróláncok visszafelé nem dolgozó ill. —11— nyíl irányában visszafelé üresen haladó «-szögben öszszehajló ágaiban a —3— marókések egymáshoz képest eltolt elrendezésénél fogva a marókések pofái egymás közeibe nyúlnak és megközelítőleg egymás fölött haladnak, úgyhogy a visszafutó —11— ág marópofái a talajban kimunkált —s— rés oldalfalaitól eltávolodva, annak közepesen akadálytalanul teszik meg visszafelé útjukat, miáltal a talajfelülethez súrlódás, anyagtolódás vagy beszorulás nem következhet be. A réselőgép a —12— lánctalpon közlekedtethető, célszerűen önjáró. A hajtóerőt szolgáltató —13— motor vagy erőgép a —14— közlőmű révén forgatja a gépvázon ágyazott felső —7— lánckereket, amelyek a lánctagok testében kimunkált nyílásokba kapcsolódó fogaikkal mozgatják a talajmaró láncokat. A gép vázától a —15— cső nyúlik le„ mely az alsó —6— lánckeréknél, a maróláncok felé irányuló kiömlőnyílásban végződik. Ugyancsak a gép vázától a —15— csövet és az üresen visszafelé haladó maróláncágakat kétoldalról közrefogó módon a —16— lemeztartó nyúlik le az alsó —6— lánckerékhez, amely annak tartóágyazását is hordozza. A —16— lemeztartón a —17— görgők vannak ágyazva, amelyek a —10— irányban haladásuk közben a dolgozó talajmaróláncokat hátoldalukról megtámasztják. A —16— lemeztartó az általa hordozott alsó —6— lánckerékig nyúló maróláncokkal és —15— csővel együtt a —18— nyíl irányában elfordítható és ily módon a talajból kiemelhető. E célból a —16— tartó a rajta elrendezett maróláncokkal együtt lefelé billenthető darukarszerűen kezelhető, mely a gépvázból felfelé nyúló rácsos —19— tartóállványon ágyazott —20— kerék körül vezetett —21— kötél révén a —22— összekötő rudazat közvetítésével, motorikus erővei a talajból billentéssel kiemelhető vagy visszasüllyeszthető. Billentéssel szabályozható a talajba bemunkálni kívánt rés mélysége is. Az —1— irányban haladó maróláncok által leforgácsolt talajt a —3— marókések magukkal viszik és a talajszint fölé érve a lemunkált talajt a —23— csövön erősen kilövelö —24— vízsugár távolítja el a marópofákról. Evégett a —3— marókések fölött a —25— nyílások vannak a lánctagokban kimunkálva és amikor e nyílások a —23— cső elé érkeznek, a vízsugár azokon áthatolva, lefújja ill. magával viszi a marópofák —3b— mélyedésében levő földet. A —25— nyílások úgy vannak kialakítva, hogy a —6 és 7— lánckerekek fogai azokba benyúlnak és ily módon egyben kapcsolódást létesítenek a marólánc és a lánckerekek között. A találmány szerinti réselőgépnek amellett, hogy azzal nagyobb mélységű és keskenyebb rés munkálható ki a talajból, munkájában lényeges különbségei és előnyei vannak az eddigiekkel -jzemben. E gép folyamatos előrehaladással, a felfelé haladó maróláncokon dolgozó marókések által elkészített résbe, a —15— cső révén azonnal betölti a vízzáró anyagréteget, mégpedig előnyösen a rés alján történő bevezetéssel, úgyhogy a betöltésre kerülő anyag úgyszólván a kimunkált talajanyagot követve tölti ki a rést. Tixotropikus anyagot eddig is használtak már vízzáró rétegként talajban készített résbe betöltve, de vedres kotróknál eddig csak száraz anyagot használtak, mert Zíjgyszerű anyaggal nem lehetett dolgozni. Az eljárás újszerűsége a bányanedves ún, nyers bentonit helyszíni aktiválásával készített zagy alkalmazásában van, amit a réseléssel egyidejűleg viszünk be, amihez felhasználható a réseléssel kitermelt talaj egy része is, ami már vízzel van keverve, úgyhogy a betöltendő térfogathoz viszonyítva kb. 20—50%-nyi kitermelt anyagmennyiséget 'vissza lehet juttatni a földbe. A marókésekkel működő láncok úszó kövek, fadarabok, gyökerek átvágását is elvégzi. Azáltal, hogy a mélyréselő gép gémjének végén, a rés alsó pontján elhelyezett kiömlő nyíláson át történik a zagy-talajkeverék betol-