148335. lajstromszámú szabadalom • Áramszolgáltató berendezés járművekhez

2 148.335 tetéséhez szükséges sebességgel jár, a fogyasztó­kat generátor táplálja. Utóbbi esetben a 11, +11 kapcsokon megjelenő feszültség nagyobb az akku­mulátor és a fogyasztók névleges feszültségénél, mert a generátor tölti az akkumulátort. Az egyes 32 tranzisztorokon átfolyó áramot a tranzisztorok bázisa és emitterje közötti feszült­ség szabja meg. A találmány szerinti berende­zésben a tranzisztorok 38 bázisait feszültségstabi­lizáló 34 kapcsolás az áramforrás +11 sarkához viszonyítva állandó feszültségen tartja. Ez az ál­landó feszültség beállítható. A tranzisztorok működésének isimerete alapján ilyen körülmények között a tranzisztorok emitter­jeí csak néhány tized volttal kisebb feszültségen vannak a +11 kapocshoz képest, mint 38 bázi­suk, bármennyi legyen a tranzisztoron keresztül táplált fogyasztók együttes árama a tranzisztor megengedett áramtermelésén belül. A fogyasztók ily módon stabilizált feszültségének nagyságát a 34 íeszültségS'tabilízátor feszültségének beállításá­val választhatjuk meg. A 34 feszültségstabilizátort célszerű a fogyasztók főkapcsoló;] ával feszültség alá helyezni, hogy csak .akkor terhelje a jármű áraimforrásait, amikor fogyasztóköri feszültségsza­bályozásra szükség' lehet. A fogyasztókat annyi csoportra kell elosztani és annyi tranzisztoron keresztül kell táplálni, hogy az egyes tranzisztorok sem áram, sem disszipáció szem pont iából ne legyenek túlterhelve. Másik lehetőség a szabályozó által szolgáltatha­tó összes fogyasztóáram növelésére az, hogy ma­gukat a tranzisztorokat kötjük párhuzamosan és ezáltal a fogyasztók csoportokra osztása szükség­telenné válik. Ha e tekintetben megfelelő tran­zisztor rendelkezésre áll, akár az egész jármű va­lamennyi fogyasztóját egyetlen tranzisztoron ke­resztül lehet táplálni. A találmánynak az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjában a 32 tranzisztorokkal a fogyasz­tókon kívül más ellenállás nincs sorbakötve, ezért a tranzisztorok disszipációját az emitterek és a 11 pont közötti mindenkori feszültség és az átfolyó áram szorzata szabja meg, így azokat ennek meg­felelően kell megválasztani. A találmánynak a 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjában a tranzisztor kollektor köré­be van iktatva a 35 ellenállás is. A 35 ellenállást úgy választhatjuk meg, hogy az. előforduló leg­nagyobb fogyasztásnál éppen akkora feszültségesés lesz a 35 ellenálláson és a teljesen nyitott 32 tran­zisztoron, hogy a fogyasztók előírt feszültsége biztosítható akikor is, ha a 11 és + 11 pontok kö­zött a feszültség az üzemszerűen előforduló leg­kisebb érték. Ilyen körülmények között a tran­zisztor által disszipálandő teljesítmény mintegy negyedrésze annak, ami az 1. ábra szerinti példa­kénti kiviteli alakban szükséges. A megoldás hát­ránya, hogy olyan időszakokban, amikor a fogyasz­tók áramellátása a 31 akkumulátorról történik, a 35 ellenállást és a 32 tranzisztort, de legalább az előbbit a 36 önműködő kapcsolóval rövidre kell zárni, mert ellenkező esetben a fogyasztók előírt feszültsége nem biztosítható nagy terhelés esetében, illetve fennáll a veszélye a tranziksztor túlterhelésének, ha az akkumulátor feszültsége nagy és csak a 35 ellenállást zárjuk rövidre. Ä tranzisztor 36 kapcsolóval való rövidrezárását az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alakban is meg lehet valósítani, ha ez célszerűnek látszik a nyi­tott tranzisztoron megmaradó feszültségesés kikü­szöbölése céljából. A 2. ábrán csak egy tranzisztort tüntettünk fel a hozzátartozó fogyasztókkal együtt, szükség lehet azonban több, azonos módon kialakított áramkör létrehozására — amint azt az 1. ábrán két áramkör esetére feltüntettük — ha az alkalmazott tran­zisztorok terhelhetősége, vagy más ok ezt szük­ségessé teszi. Ebben az esetben a 38 pont további tranzisztorok bázisára is csatlakozik. A 3. ábrán a 2. ábráin látható példakénti kiviteli alak módosított kapcsolása látható, amelyben a 32 tranzisztor báziskörébe további 37 tranzisztort iktattunk abból a célból, hogy a kapcsolás áram­erősítési tényezőjét megnöveljük és a 34 feszült­ségstabilizátort terhelő fogyasztást ily módon csökkentsük. Ha a 35 ellenállásit elhagyjuk, az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alak módosított kapcsolását kapjuk. A 4. ábrán a 34 feszültségstabilizáló kapcsolás egy önmagában ismert egyszerű alakja látható, amely a 341 feszültségtartó ellenállásból, célszerű­en például az ún. Zener-diódából vagy több sor­bakötött Zener-diódából, az ezekkel sorbakötött ellenállásból és a feszültségtartó 341 ellenállással párhuzamosan kapcsolt 343 feszültségtartó ellen­állásból áll. A feszültségosztóról levett, a 38, és +• 11 pontok közötti feszültség gyakorlatilag ál­landó, ha a 38 ponton fellépő fogyasztás kicsi. A 34 feszültségistabilizátor ezen a legegyszerűbb megoldáson kívül lehet bármilyen ismert feszült­ségstabilizálő kapcsolás is. Ha megelégszünk azzal, hogy a feszültség fo­gyasztók sarkain nem stabilabb, mint a 11, + 11 pontokon, a 34 feszültségstabilizátort egyszerű 341 feszültségelosztő ellenállással helyettesíthetjük a 6. ábrán látható módon. A 32 tranzisztorok áram vagy disszipáció szem­pontjából való túlterhelését úgy is elkerülhetjük, hogy nem alakítunk ki fogyasztócsoportokat, ha­nem a tranzisztorokat kötjük egymás között pár­huzamosan. A tranzisztorok közötti egyenlő áram­elosztást úgy lehet biztosítani, hogy az emitter­körökbe áramról vett negatív visszacsatolást lé­tesítő 40 ellenállásokat iktatunk az 5. ábrán 'vá­zolt módon. Szabadalmi igénypontok: 1. Áramszolgáltató berendezés járművekhez, amelyben áramforrás legalább egy fogyasztóval van összekötve és amelynek a fogyasztó tápfe­szültségét állandó értéken tartó feszültségszabá­lyozó kapcsolása van,, jellemezve, egy a fogyasztó­val (33) sorbakötött legalább egy olyan tranzisztor­ral (32), amelynek bázisa (38) az áramforrás (31) és a fogyasztó közös pontjához (+ 11) viszonyítva stabilizált feszültségre (34) van kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tranzisztor (32) ellenálláson (35) át csatlakozik az áramforráshoz (31). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áram-

Next

/
Thumbnails
Contents