148317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időben átlapolt külön impulzusokból álló elektromos impulzusok mérésére és raktározására, különösképpen a vasútbiztosítási technikában alkalmazott tengelyszámláló adóimpulzusainak számlálására

2 148.317 R—C kombináció ezeket a csöveket a számlálási irányt meghatározó relé megszólalása után zárja úgy, hogy az anódáram megszakításához feles­leges külön érintkezőket alkalmazni. A találmány további előnye, hogy lehetővé teszi két, ugyanazon számlálási fokhoz tartozó számlálócső berendezés között előálló elektromos potenciálok kiértékelését, differenciált katód­áramok segítségével, amelyek egy közös ellen­álláson, a beszámlált impulzusoknak megfelelően, bizonyos potenciálesést okoznak és alkalmas kap­csolóelemek útján az illető felügyelet alatt tar­tandó pályaszakasz pillanatnyi állapotának jelzé­sét teszik lehetővé. A találmány szerinti berendezést a rajzok példa­képpen tüntetik fel, amelyet elssőorban az 1. ábra ismertet közelebbről: Az impulzust adó kontaktusokat Sí és S2 je­lölik. Az impulzusadón való áthaladásnál ezek az érintkezők zárnak és egyidejűen pozitív feszült­séget helyeznek Ri-en keresztül az Rö( áramkapu segédanódj negatív feszültséget Rs-on ke­resztül az első számlálócső R03 segédkatód j ára. A Tr transzformátor I szekundertekercséről le­adott feszültség egyenirányítás és kisimítás után az Re és R7 ellenállásokból álló feszültségosztóra kerül. E két ellenállás összekötő pontját földelik. Ennek következtében az Sj érintkező működte­tésénél az Re ellenálláson pozitív és az R7 ellen­álláson negatív feszültség keletkezik a földpoten­ciálhoz képest. Hasonló történik az S2 érintkező működésénél. Az első áramkapu Rö] segédkatód­jára érkező első impulzus hatására az anódon az Rí és R3 ellenállásokon történő feszültségosztás­nak megfelelően bizonyos potenciál keletkezik, amely nem elegendő ahhoz, hogy az áramkaput nyissa. Ha az alatt az idő alatt az S2 .második adóérintkező lép működésbe, úgy az Rö2 áram­kapu segédkatódján ugyanaz a feszültség kelet­kezik, amely ezeket a csöveket ugyancsak nem hozza gyújtásba. Ezenkívül a Ci kondenzátoron és R2 ellenálláson keresztül az első áramkapu segédanódáján rövid impulzus lép fel és ez a csövet nyitja, A fellépő anódáramváltczás a Ti relében a fegyverzetet meghatározott helyzetbe hozza. A relé működtetése után az áramkapu az anód áramkörben levő R—C-kombináció (R4, R5 ós C2 ) hatására zár. Az S; és S 2 érintkezőkből ki­induló legközelebbi impulzuskombináció útján a Tj relével megint új számlálási irány rögzíthető. A kettős-impulzus egyidejűen az első számlá­lási fokban a továbbszámlálást egy lépéssel előre­vitte. Ennél a számlálási irány a külön-impulzu­sok egymásutánjától függ. Tíz egymásután követ­kező hasonló impulzus után az első számlálási fok ismét zérus értéket mutat, ugyanakkor az R04 második számlálási fok a V] erősítőn és a G3, Rio, C4 és RH fáziseltoló tagokon, és a Gli és Gl2 leválasztó-egyenirányítókon keresztül ket­tős impulzust kapott és ennek következtében egy lépéssel tovább számlált. Ugyanilyen módon megy végbe a továbbkapcsolás az R05 harmadik szám­lálási fokban, 99 impulzus beraktározása után. A számlálási irány változásánál, mint már emlí­tettük, a Ti relé átkapcsolódik. Ennek a relének ti érintkezője a második és harmadik számlálási fokban más fáziseltoló tagokat kapcsol be, pl. az első és második számlálási fok között a V2 erő­sítőn keresztül a C5, R13, C6 és R14 tagokat, a GI3 és GI4 leválasztó-egyenirányítókon keresztül, amelyek ezekben a fokokban visszaszámlálást okoznak. A számlálótároló null-állásban az R}2 ellen­álláson bizonyos feszültségesés keletkezik, amely a V3 erősítőn át a T2 relé fegyverzetét leejti. Tetszőleges impulzus^szám beraktározásánál meg­változik a feszültségesés ezen az ellenálláson és a T2 relé megint behúz. Ugyanez a hatás kelet­kezik, ha bármelyik számlálócső a működésből kiesik. A vasútbiztosítási technika alapkövetelmé­nyeihez tartozik, hogy pályaszakaszok foglalt­ságát, ill. a jelzőberendezések zavarait biztosan jelezzék. A találmány szerinti berendezés ezeket az alapkövetelményeket az előbbiek értelmében kielégíti. Ebben az összefüggésben az egyenirá­nyítókat: pl. G1B=7; szűrőtagokat: pl. 07=9; feszült­ségosztókat: pl. R 18=20 és előtétellenállásokat: pl. Rg és R15 tartalmazó egyes számlálási fokok áramellátásának taglalásába ennek a találmánynak a keretében belemenni felesleges. Zavar esetén a Ta billentyű útján, lehet a tároló berendezést null-állásba hozni. A 2. ábra szerinti kapcsolás a vasútbiztosítási technika további követelményeit elégíti ki. Az ábrán az R03 és Rö'3 számlálócsövek két, külön­álló számlálótároló első számlálási fokait jelentik, amelyek begyűjtött (beraktározott) értesüléseit össze kell hasonlítani. Ebből a célból minden cso katódárama két, egymással párhuzamos áramágon R2 i és R 22 +2r; folyik, miközben minden áramág a beszámlált impulzusszámnak megfelelően külön-, böző áramértékeket mutat. A két számlálási fok egyikének közös R93 ellenállásán a beraktározott impuizusszámnak megfelelően bizonyos potenciál­esés keletkezik. Ezt az A potenciált a másik számlálási fok megfelelő B potenciáljával V4 erő­sítő segélyével hasonlítják össze. A három szám­lálási fok együttállása esetén a mindenkori A, B pontokon a potenciál értéke: zérus. A megfelelő V.i. Vi?, Ve erősítőkben ebben az; esetben a há­remtekercsű T3 relé fegyverzetét, leejtik. Ha most valamely tetszőleges számlálási fokban egy. vagy több impulzust raktároznak, úgy a megfelelő A és E pontokon olyan potenciál keletkezik, amely a T2 relé egyik tekercsének megfelelő erősítőjén keresztül áramfolyást, s ezzel, a fegyverzet átbille­nését hozza létre. Így a T3 relé az az építőelem, amely a ..pályaszakasz foglalt", ill. „pályaszakasz szabad" kritériumát eldönti. Ha az a követel­mény állna elő, hogy mindkét tároló együtt­állása után minden számlálási fokot null-állásba kell hozni, úgy a további T4 relé iktatható be, amely az R19 közös katódellenállást a i.4 érint­kezővel rövid időre áthidalja. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés időben átlapolt külön impulzu­sokból álló elektromos impulzusok mérésére és raktározására, különösképpen a vasútbiztosítási technikában alkalmazott tengelyszámláló adó­impulzusainak számlálására, azzal jellemezve, hogy két szimmetrikusan kapcsolt áramkapuból (Röi, Rö?) áll. amelyek közül az egyiket két idő­ben átlapolt impulzus közül az első feszültség­osztón (Rí, R3) keresztül nyitásra előkészít, míg

Next

/
Thumbnails
Contents