148312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidrazinszármazékok előállítására

2 148.312 tek pl. erős monoamin-oxidáz-gátló hatásukkal tűnnek ki. Végül felhasználhatók a találmány szerinti eljárással előállított új hidrazin-származékok oxidáció-gátlószerekként Otto-motorok üzemanyagaiban; ilyen minőségben jelentékenyen növelik, ezeknek az üzemanyagoknak a tárolás közbeni stabilitását. A találmány szerinti eljárás kiviteli módjának közelebbi megvilágítására az alábbi példák szolgálnak, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre. egyáltalán nem korlátozódik ezekre a példákra. A példákban a hőmérsékletek Celsiusfokokban vannak megadva, az olvadás- és forrpontok korrigálatlanul értendők. 1. példa: 31,7 g dimetilamino-aceton és 42,8 g benzoilhidrazin 60 ml etán óllal készített oldatát 3 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután az etanolt elpárologtatjuk, a maradékot ecetsavas etilészterből átkristályosítjuk, ily módon 95—97° olvadáspontú terméket kapunk. Az l-{dimetilamino-izopropilidén)-2-benzoilhidrazin hidrokloridiát etanol és éter elegyéből vagy izopropanolból kristályosítjuk át, e termék 190°-on, bomlás közben olvad. 3,8 g l-(dime1:ilamino-izoprolidén)-2-benzoilhidrazin oldatát — amelyet a hidroklorid 20 ml metanollal készített oldatának nátronlúggal való kezelése útján állítottunk elő — szobahőmérsékleten hidrogénnel és Raney-nikkellel rázzuk; ennek során az anyag lassan 1 mól hidrogént vesz fel. Az oldatot a katalizátor kiszűrése után bepároljuk és éteres hidrogénklorid oldatot adunk hozzá. Az l-(dimetilamino-izopropil)-2-benzoilhidraziin-dihidroklorid kristályos alakiban válik ki; a metanolból átkristályosított termék 210—220°-on, bomlás közben olvad. Ugyanezt a vegyületet oly módon is előállíthatjuk, hogy a hidrogénezést jégecetes közegben, platina-katalizátor jelenlétében végezzük és 1,2 mól hidrogén felvétele után a hidrogénezést megszakítjuk. 2. példa: 136 g dimetilamino-aceton, 100 g acetilhidrazin és 400 ml etanol elegyét 5 óra hosszat forraljuk, visszacsepegő hűtő alatt. Ezután lehűtjük a reakcióelegyet, aminek során a képződött l-(dimetil-. a:mino-izopropilidén)-2-acetilhidrazin egy része kikristályosodik. Leszűrés után az anyalúgból az etanol elpárologtatása után a tiszta termék további frakcióit nyerhetjük ki. Az l-(dimetilamino-izopropilidén)-2-acetilhidrazin etanolból, etilacetátból vagy dioxánból történő átkristályosítás után, 121—122°-pn olvad. 20 g l-(dimetilamino-izopropilidén)-2-acetilhidrazin 200 ml metanollal készített oldatát Raneymikkellel és hidrogéninel, 20 atm túlnyomás alatt, szobahőmérsékleten rázzuk, ennek során a reakcióelegy a számított mennyiségű hidrogént veszi fel. A katalizátort ezután kiszűrjük és az oldatot bepároljuk. A szilárd maradékot vákuum alatt desztilláljuk, amikor is az l-(dimietilamino-izopropil)-2-acetilhidrazin 11 mm Hg-oszlop nyomás alatt 137—138° hőmérsékleten desztillál át. A termék egy mintáját hexánból átkristályosítjuk, op. 63— 65°. A kapott termék dipikrátja 118—121°-on, bomlás közben olvad. 3. példa: 60 g l-(dimetilamino-izopropil)-2-acetilhidrazkit, amelyet a 2. példa második bekezdésében leírt módon állítottunk elő, 500 ml tömény sósav és 400 ml víz elegyében oldunk, majd az oldatot nitrogén-légkörben 5 óra hosszat hevítjük 115— 120° hőmérsékleten. Ezután az oldatot vákuum alatt, 50° hőmérsékleten bepároljuk és a viszkózus maradékot etanolban oldjuk; dörzsölés hatására kikristályosodik a dimetilamino-izopropil-hidrazin-dihidroklorid, amelynek olvadáspontja 115—130°.-i Metanolból és etanolból átkristályosítva 130—135° hőmérsékleten olvadó higroszkópos terméket kapunk. Ugyanez a vegyület keletkezik, ha az 1. példa második bekezdésében leírt módon előállított l-{dimetilamino-izopropil)-2-benzoilhidraziint szappanosítjuk el a fent megadott reakciókörülmények között. A szabad bázis előállítása céljából 154 g jól megszárított nyers dimetilamino^izopropil-hidrazindihidrokloridot 200 ml metanolban szuszpendálunk és hűtés és keverés közben 790 ml 11,34%-os nátriummetilát-oldatot adunk hozzá. Ezután az elegyet még további másfél óra hosszat keverjük, majd a kivált nátriumkloridot nagytisztaságú derítőföldön át leszűrjük és a szűredéket vákuum alatt, 35° hőmérsékleten bepároljuk, aminek során ismét nátriumklorid válik ki. A szűredéket a nátriumklorid kiszűrése után nitrogén-légkörben, vákuum alatt bepároljuk, majd a maradékot frakcionáltan desztilláljuk, amikor is a dimetilamino-izopropilhidrazin legnagyobb része színtelen folyadékként desztillál át 11 mm Hg-oszlop nyomás alatt, 54—56° hőmérsékleten. A termék további jellemzése céljából annak dipikrátját állítjuk elő, amely metanol és víz 10:1 aránvú elegyéből történő átkristályosítás után. 157—160° hőmérsékleten, bomlás, közben olvad. 4. példa: 312 g dietilammo-aceton, 180 g acetilhidrazin és 800 ml etanol elegyét 5 óra hosszat forraljuk, visszacsepegő hűtő alatt. Ezután, az etanol egy részét ledesztilláljuk; a maradék lehűlése során kristályos alakban válik ki az l-(dietilamino-izopropilidén)-2-acetilhidrazin. Az anyalúgból a tiszta termék további frakcióit nyerhetjük ki. Ez a hidrazin-származék ecetsavas etilészterből történő átkristályosítás után, 107—108°-on olvad. 200 g l-(dietilamino-izopropilidén)-2-acetilhidrazint 2 liter metanolban oldunk, majd Raneynikkellel és hidrogénnel, 30 atm kezdeti nyomás alatt, szobahőmérsékleten 24 óra hosszat rázzuk, ezalatt a reakcióelagy a számított mennyiségű hidrogént veszi fel. Ezután a katalizátort kiszűrjük, a szűredéket bepároljuk és a teljesen kristályos maradékot vákuum alatt desztilláljuk, amikor is az l-(dietilamino-izopropil)-2-acetilhid-