148282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés amplitudomoduláció céljaira
Megj?lent: 1981. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.282. SZÁM 21. a4 . 14—17. OSZTÁLY — KO—1402. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés amplitúdómoduláció céljaira Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Náray Zsolt oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 29. Az elektromágneses sugárzás amplitúdó-modulálására számos eljárást dolgoztak ki az eddigiekben. A legközismertebb ezen eljárások közül az, melyet általában az elektromágneses sugárzás rádiófrekvenciás és hangfrekvenciás tartományában szoktak alkalmazni és amely lényegében abból áll, hogy a mozdulálandő jelet egy megfelelően kialakított elrendezés (pl. a legáltalánosabban ismert esetben egy többrácsos elektroncső) egyik bemenetére (pl. egyik rácsára), a moduláló jelet a másik bemenetére (pl. a másik rácsára) viszik rá és az áramkör kimenetén (pl. az anódott) kapják az amplitudóimodulált jelet. Gyakori az amplitúdómodulációnak az a változata is, amelynek alkalmazásához két megfelelő és különböző frekvenciájú jelet állítanak elő és visznek rá az elrendezés megfelelő bemeneti pontjaira és azok az elrendezés kimenetén a két jel frekvenciaösszegével arányo^ frekvenciájú jelet adnak, melynek amplitúdója modulálva van a két jel frekvenciájának különbségével arányos frekvenciával. Az elektron)ágnesés sugárzás legszélesebb frekvencia tartományában moduláció céljaira előnyösen alkalmazható a jelen találmány tárgyát képező eljárás és az ezt megvalósító berendezés, melynek lényege az alábbiakban foglalható össze: A modulálandó eletkromágneses sugárzás í0 alapfrekveneiájú, megfelelő alakú véges hullámvonulata, impulzusa stb. (a továbbiakban röviden hullámvonulat, lásd pl. la. ábra — ahol —t— az idő, —x— a rezgés pillanatnyi értéke —), melyet esetleg periodikusan, vagy aperiodikusan továbbiak követnek, két, vagy több olyan berendezésre (a továbbiakban röviden szűrő) van bocsátva, melyek az eredeti hullámvonulat frekvencia spektrumának (lásd pl. lb. ábra, — ahol —f— frekvencia —y— az amplitúdó) csak bizonyos — egymástói többé vagy kevésbé különböző — részét (a továbbiakban röviden szelektív frekvenciák) engedik tovább egy meghatározott irányban (lásd pl. le. ábra), míg a frekvencia spektrum további részét abszorbeálják, vagy a továbbengedett frekvencia irányától eltérő irányban továbbítják. Az le. ábrán az áttekinthetőség kedvéért csupán két (—,bi— ós —b2 —) ilyen jelleggörbét tüntettünk fel. A szűrők kimenetén megjelenő jelek megfelelő módon egyesíthetek, amikor is a szűrők szelektív frekvenciáinak különbségével arányos frekvenciával modulált jelet kapunk, melynek frekvenciája arányos a szűrők frekvenciájának összegével. A fenti eljárás, mely a jelen találmány tárgyát képezi, előnyösen alkalmazható mindazon esetekben, midőn az elektroimágneses sugárzás hullámvonulatok formájában áll rendelkezésre. A hullámvonulatok azonban az elektromágneses spektrum széles tartományában könnyen előállíthatók, sőt igen gyakran elő is vannak állítva, részben megfelelő berendezésekkel (pl. mikrohullámú rendszerekben), részben pedig az elektromágneses sugárzás kvantumos jellege folytán és így a jelen találmány alkalmazás:! területe igen széles. A fenti folyamat megvalósítására alkalmas berendezés jellemző elemeit a sematikus 2. ábra tünteti fel. A berendezés első tagja az —A— vevő, illesztő vagy elosztó fokozat, A —H— hullámvonulat, (pl. egy fc alapfrekvenciájú rádiófrekvenciás impulzus), melyet periodikusan, vagy aperiodikusan esetleg továbbiak követnek, az —A fokozatba lép be. E fokozathoz a — Bj, B2 . . . . Bn — szűrők csatlakoznak (melyek egy rádiófrekvenciás impulzus esetében pl. a híradástechnikából jól ismert sávszűrők lehetnek). Ezek olyan tulajdonságúak, hogy a hullámvonulat frekvenciaspektrumának csak bizonyos részét bocsátják tovább. A szűrők kimenetéhez a —C— összegező vagy keverő fokozat csatlakozik, amelynek kimenetén kapjuk a —IM — modulált kimenő jelet. Ha áttekinthetőség kedvéért két —fj—, ill. —f2— szelektív frekvenciájú — szűrő alkalmazásának esetére szorítkozunk (pl. —B]— és —B2 —) jóllehet a probléma természetétől függően tetszőleges számú és szelektív frekvenciájú szűrő alkalmazható és eltekintünk a szűrők csillapításától és