148280. lajstromszámú szabadalom • Fénymutatós mérőműszer
Megjelent: 1961. június 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.280 SZÁM 42. d. 1—2. OSZTÁLY — KO—1362. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Fénymuíaíós mérőműszer Közlekedési Mérőműszerek Gyára, Budapest Feltalálók: Tagányi György oki. gépészmérnök, Kutassy Benedek oki. gépészméri : >k, Vidai Ferenc gépésztechnikus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1959. január 30. A találmány fénymutatós mérőműszer, amelynél tetszőleges skálaalakot, skálakaraktert és skálanagyságot lehet megvalósítani a műszer mozgó és mozgató eleiméinek változtatása nélkül és amelynél a fénymutató és a skála megvilágítását hálózatból vett áram nélkül is létre lehet hozni. Az ismert műszerek skálaalakja, skálakaraktere és skálanagysága nagyon változó. Ennek eredményeként a műszerek mozgó. ill. mozgató alkatrészeinek alakja, mérete és kialakítása rendkívül nagy változatosságot mutat. Az alkatrészeknek ez a nagy változatossága gátolja a tömeggyártás követelményeinek betartását és a tömeggyártási előfeltételeknek megteremtését. Az utóbbi években az íves skálák helyett egyre több és szélesebb területen egyenes, síkskálás műszereket alkalmaznak. Ennek imagyarázata elsősorban abban kereshető, hogy a síkskálájú műszereken könnyebb, gyorsabb és megbízhatóbb a leolvasás. A másik ok abban található, hogy minden műszerfalon, ihol több műszer van egymásmellett elhelyezve, az egyenes síkskálájú műszerek közelebb hozhatók egymáshoz, kisebb helyet igényelnek és ezáltal egy rápillantásra a műszerek könnyebben és kényelmesebben áttekinthetők. Elsősorban a közlekedési eszközöknél, vasútnál, mozdonyoknál, hajóknál, gépkocsiknál és repülőgépeknél fontos ez a szempont, azonban erőművek és ipari üzemek műszertábláinál is előnyös. Az ismert körskálás műszerek mechanikai mozgató szerkezete egyszerűbb és általában könnyebben készíthető el, mint az ismert kivitelű egyenes síkskálás műszerek. Ezzel magyarázható az, hogy az első mérőműszerek körskálásak voltak sőt még a mai technikai fejlettség mellett is aránylag sok körskálás műszert készítenek. Az ismert egyenes síkskálás műszereik mozgató szerkezete aránylag bonyolult, nagy nyomatékok és nagy tehetetlenségi erők lépnek fel benne. Nagy nyomatékok és nagy tehetetlenségi erők keletkeznek a nagyméretű körskálás műszereknél is. A műszerek készítésénél a skálakar&Kter is jelentős tényező. A skálakarakter lehet lineáris, azaz a műszer tengelyének azonos szögű elfordulásaira a mutató elimozduláshossza azonos, azonban a skálakarakter lehet nem, lineáris is, amikor ti műszer tengelyének azonos szögű elfordulásai esetén . a mutató elinozduláshosszai változók. Körskálás műszereknél általában lineáris skáláik megvalósítására törekszenek. Az egyenes síkskálás műszerek nem lineáris és lineáris skálakarakterrel Js készíthetők, azonban az eddigi megoldásoknál a sinuseltérés kompenzálása és a kívánt skálakar.-íkter létrehozása csak komplikált mechanizmussal vagy bonyolult elektromos műkapcsolásokkal valósítható meg. Hasonló nehézséget jelent, ha a műszer kitérésre is változik valamely lineáristól t 'térő függvény szerint és ugyanakkor a skálának lineárisnak kell lenni. Az eddig ismert műszerek megvilágítása általában elektromos áram felhasználásával történik. Az ipar és közlekedés számos területén felmerült az a követelmény, hogy a számlap, ill. a mutató akkor is látható legyen, ha az áramszolgáltatásban üzemzavar következik be, vagy a műszernek az üzemi hálózattól függetlenül kell működni (pl. a torn erőműveiknél). Az ismert műszerkiviteleknél a skálaosztások, jelek és számok, továbbá a mutató megvilágítása nincs kielégítően megoldva. Vagy nincs minden szükséges skálarész illetve a mutató kielégítően megvilágítva, vagy bonyolult, esetleg több fényforrással működő világítóberendezés van a műszerbe beépítve. A bonyolult világítóberendezés a sok hibaforrás következtében gyakran súlyos következményekik el járó üzemzavart okoz. A találmány célja olyan fénymutatós mérőműszer létesítése, amely egyszerű szerkezetű és amelynél a mérőműszer mozgó és mozgató alkatrészeinek változtatása nélkül tetszőleges nagyságú és karakterű skála valósítható meg. Tehát az egymásután következő értékjelző beosztások egymás-
