148269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés faanyagok gyors szárítására
2 14».9R9 ves hőmérséklet változási pontját. Az. U// görbe fázis süllyedése mutatja a mérsékelt szárítást a higroszkópikus határ közelében. összehasonlítás céljából az 1. ábra mutatja a régi gőzölési eljárás folyamatát az idő függvényében, a 2, ábra pedig a régi szárítási eljárást. Az eljárás könnyebb áttekintésére szolgáljon a következő számpélda: Gőzölendő és leszárítandó bükk 40 mm vastag anyag 12% nedvességtartalomra, melynek kezdő nedvessége 72%, szárítási hőmérséklet 110 C°. Első szárítási fázis (72%-rői 34%-r.a) : 5%/öra = — 7,8 óra, esak páraelvonás levegő bevezetése nélkül; második fázis (34%-ról 26%-ra) : 1%/óra = —~ 8 ora, a 30-/0 ianecívesseg elérésekor az egyensúlyi fanedvesség csökkentendő, ezért a relatív légnedvesség levegő bevezetésével mérsékelendő; a harmadik fázis (26-ról 12%-ra) : 2%/óra — 7 óra, páraelvonás és levegő bevezetés a fázis teljes ideje alatt, összes szárítási és gőzölási idő, 22,8 óra, átlagos szárítási sebesség 2,6%/óra. Régi eljárás esetén, a gőzölő berendezésben a gőzölési idő 36 óra, melyet 96 C° hőmérsékleten 100% relatív légnedvességgel kell végezni, a faanyag nedvességtartalma ezen idő alatt fch. 35%-ra csökken. A. faanyagot ezután szárító kamrába helyezik, ahol 70—80 C° hőmérsékletnél átlag 65% relatív légnedvesség mellett .0,5%/óra sebességgel szárítják. A szárítási idő 4ö óra. Az összes idő: gőzölés és szárítás, 82 óra. nem számítva a kétszeri felmelegítés és utóhűíés idejét. A szárítás sebességének ellenőrzése, pl..' lehetséges egyrészt a kamra szárítási képességének meghatározásával, másrészt a mesterséges úton kivont pára kondenzálása révén, illetve a kondenzátum mérése útján. A szárítás befejezése után a faanyagot a külső levegő hőmérsékletével közel azonos hőmérsékletűre kell hűteni. A faanyag gyors szárításának foganatosítására a rajzokon példaképpen megadott szárító kamrát a rajz sematikusan ábrázolja, ahol a 4. ábra a berendezés keresztmetszetét. az 5. ábra a berendezés hosszmetszetét ábrázolja. A berendezés légzáróan készített kamra, melybe a szárítandó faanyag légréses máglyába berakható. A kamra —1— alsó tere a máglya alátámasztására szolgáló iszerkezet helye; pl.: fara es, kocsi stb. Az alátámasztásra légrésesen máglyázható —2— a faanyag. A kamra kellő hőmérsékletét —3— a fűtőtestek biztosítják, melyek célszerűen a máglya egyik oldalának hosszába, a máglya kb. félmagasságának megfelelően helyezendők el. A fűtőtestek fölött teljes hosszban helyezendő el —4— a gőzbevezetőcső, amely a kamra légnedvességét tetszőleges időben és értékben növelheti. A kamra belső levegőjének keringtetését —5— sorozatventillátor biztosítja. A ventillátorok irányváltós csavar ventillátorok, melyek légmozgatási képessége kb. 2—6 m/sec.. között változtatható. A soroziatventillátorok a fűtőtestek felett vagy alatt a máglya egyik oldalának teljes hosszában kb. a máglya félmagasságának megfelelően, a máglyához közel helyezendők el. A ventillátorok a légréses máglyán keresztül keringtetik a levegőt, időnként irányt változtatva. A helyes légáramlást —17— teljes vonal mutatja, amely természetesen a többi légrésen keresztül (szaggatott vonal) hasonlóan áramlik. A helyes légáramlást segíti , elő a —6—, —7—, —8— állítható terelő lemez, valamint a belső szögletek terelőkkel való borítása. A felmelegítés ideje alatt a kellő légnedvesség biztosítására bevezetett gőz egy része lecsapódik és az —1— alsó térben meggyűlik. Ezen csapadék előnyös a magas légnedvesség tartásához, így a 8—8 cm-nél magasabb szintű vizet kell —9— nyíláson elvezetni. A szárítás megkezdése előtt —10— nyíláson az összes csapadék elvezetendő. A szárítás ideje alatt meggyűlő csapadék magas szint esetén —9— nyíláson 1 kópikus határ alatti szárítás megkezdésekor a —10— nyíláson a csapadékot el kell vezetni és a meggyűlő csapadékot is folyamatosan kiengedni. A szárítás folyamata alatt, a karára légteréből a párát a —11— nyíláson keresztül természetes vagy mesterséges úton ki kell vonni. A levegő pótlást a —16— légbevezetőcső biztosítja. Amenynyiben a szárítás ellenőrzése kondenzátum méréssel' nincs összekötve, úgy a pára a —12— nyíláson a szabadba vezetődik. Kondenzátor mérése esetén —13— összekötőn —14—• hőkicserélőbe vezetődik a pára, ahonnan a csapadék —15— mérőedénybe kerül. A teljes kondenzátum mérése esetén a szárítás folyamata alatt —9—, —10— nyilasokon távozó csapadék is számítandó. Ezen berendezés az eddig ismert berendezéseknél sokkal előnyösebb. A sorozatventillátor elhelyezése a máglya légrésein keresztül a legteljesebb légmozgatást biztosítja, minden külön légterelő toldalék, légcsatorna rendszer alkalmazása nélkül. A kamra berendezése minden, a szárítás folyamán alkalmazandó szerkezettel fel van szerelve, a lehető legegyszerűbb, a tér kihasználása a leggazdaságosabb. Kivitelezése, üzemeltetése könnyű, egyszerű. Egyesíti magában a gőzölő és szárító berendezések valamennyi műszaki feltételét. Kivitelezési költsége éppen egyszerűsége és jó térkihasználása révén alacsony. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás faanyagok gőzölésére és/vagy szárítására, azzal jellemezve, hogy a gőzölést és/vagy szárítást egyetlen berendezésben a faanyag nedvességtartalma szerint három különböző sebességű fázisban (u/, u//, u,n) végezzük, úgyhogy az első gőzölési és/vagy szárítási fázist (u/) a faanyag higroszkópikus határa felett végezzük, a friss levegő hozzávezetést meggátoljuk és csak a kamrában képződött párát vonjuk el; a második fázisba (u//) a faanyag higroszkópikus határa közelében a páraelvonást az első fázishoz képest mérsékeljük, a friss levegő hozzávezetést a fafajnak megfelelő higroszkópikus határig meggátoljuk; a harmadik fázisban (un i) a szárítást oly.módon folytatjuk, hogy a pánaelvonás mellett a friss levegő hozávezetést szabaddá tesszük. (3. ábra.) 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítást előnyösen 90—120 C° között végezzük és a három fázis nedvesség elvonása ne legyen nagyobb, mint 8, 1,5, illetve 4% fázisonként.
