148252. lajstromszámú szabadalom • Magasnyomású higanygőzlámpa
Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.252. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—652. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Magasnyomású higanygőzlámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: dr. Molnár József vegyész és Somkuti Adolf fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. április 8. Találmányunk magasnyomású higanygőzlámpákra, mégpedig azok színkorrekciójára vonatkozik. Mint ismeretes a magasnyomású higanygőzlámpák, tehát olyan higanygőzkisüléses lámpák, melyeknek üzamközbeni nyomása az atmoszférikus nyomást meghaladja, színkorrekció nélkül kékeszöldes fényt bocsátanak ki. Ennek az a magyarázata, hogy az ily lámpák spektrumában az ultraibolya sugarakon, tehát a 4000 A-nél rövidebb hullámhosszú sugarakon kívül kékes vonalak, (pl. 4047, 4358 A, stb.), valamint két 5000 és 6000 A o közötti vonal van, de 6000 A-nél hosszabb hullámhosszú sugárzást e lámpák spektruma nem tartalmaz. Éppen ezért régi törekvés már e lámpák spektrumának fényporokkal történő oly korrekciója, hogy a spektrum kellő mennyiségű vörös, o tehát 6000 A-nél hosszabb hullámhosszú sugárzást is 'tartalmazzon. Ezáltal ugyanis a lámpák fénye inkább megközelíti a kívánatos „napfény" színt. E célból már a legkülönbözőbb anyagokat javasolták fényporként. Ezek közül az utóbbi időben kitűntek az arzenát fényporok, a germanát fényporok, végül pedig az ortofoszfát fényporök. Az arzenát fényporok mélyvörös színt szolgáltatnak, de meglehetősen hőérzékenyek és így nagyobb teljesítményű .magasnyomású higanygőzlámpáknál alig használhatók, miután e lámpák magas hőmérséklete a fényport tönkreteszi. A germanát fényporok hátránya elsősorban az, hogy meglehetőesen drágák. Előnyük viszont, hogy az ultraibolya sugaralkon kívül még a látható kék sugarakra is gerjednek, viszont emissziós ispektrumuíkban csak 6000 A fölötti sugárzás van. Az ortofoszfát fényporok ezzel szemben csak ultraibolya sugárzásra o gerjednek, sőt emissziós spektrumuk már 4000 A alatt kezdődik, tehát jelentős mennyiségű kékes fényt is termelnek. Ugyanakkor emissziós spektruo mukban intenzív 6000 A-ös sugárzás van, de az ezen felüli sugárzás már lényegesen kisebb és kifejezetten mélyvörös sugarakat e spektrum nem is tartalmaz. A. germanát fényporok oly fényporok, melyek legalábbis MgO-t és Ge02 -t tartalmaznak és Mnal vannak aktiválva. Néhány ismertebb germanát fénypor pl. a következő: 4 MgO-Ge02 :0,01 Mn 2 MgO-2BeO-Oe02 : 0,01 Mn 2 MgO • 2MgF2 • Ge02 : 0,01 Mn.' Az ortofoszfát fényporok pedig oly fényporok, melyek képlete nagyjából az Me3 i(P0 4 ) 2 képletnek felel meg. Az Me lehet pl. Ca, Sr, Zn, vagy ezek többje együttesen. Az aktivá tor ón. Egy Sr—Zn ortofoszfát képlete pl. a következő lehet: Sr2 ,65 Zn 0 , 2 o (P0 4 ) 2 : 0,01—0,05 mól SnO Találmányunk célja magasnyomású higanygőzlámpák eddiginél jobb és tökéletesebb színkorrekciója volt. Találmányunknak az volt a célja, hogy az elsődleges ultraibolya sugárzáson felül a másodo lagos ultraibolya sugárzás, sőt a 4000—4500 A hullámhosszú sugárzás egy része is alakuljon át hosszabb hullámhosszú sugárzássá, ugyanakkor azonban a fénypor emissziós spektruma nemcsak vörös sugárzást tartaknazzioin, hanem annál rövidebb hullámhosszú sugárzást is. Célunk volt tehát az is, hogy az elsődleges sugárzásnak minél nagyobb része, mégpedig necsaik ultraibolya, hanem látható része is fénypor gerjesztésre használtassék fel és a fénypor szolgáltasson látható fényt. Célunk volt végül az is, hogy az alkalmazandó fénypor költségeit csökkentsük. Azt találtuk, hogy a kitűzött célt egyetlen fénypor alkalmazásával nem lehet megoldani, hanem fénypor keveréket kell alkalmazni. Kísérleteink azt mutatták, hogy a kitűzött cél oly fényporkeverékkel érhető el, melyek együttes gerjesztési és emissziós spektrumai egymást rész-
