148226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás salakvasbetonfödém vasbetétei korróziójának vizsgálatára

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.226. SZÁM 42. 1. OSZTÁLY — VE—328. ALAPSZÁM Eljárás salak-vasbetonfödém vasbetétei korróziójának vizsgálatára Véssey Ede vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1959. november 20. Ismeretesek salak-vasbetonfödémek, melyeknél a szokványosnál nagyobb térközökben kiosztott vastartókat dróthuzal hálózattal kötik össze és a közökben könnyű salakbetont alkalmaznak. Az efajta födém, melyet Mátrai födém néven is ismernek, nedvesség hatására hamar meghibáso­dik és tönkremegy. A salakban levő oldható sók a nedvesség hatására a vasbetéteket korrodálják, a korrózió folytán duzzadó vashidroxidok kelet­keznek, melyek a vasháló alatti salakbeton rétegre repesztő hatást gyakorolnak, melynek következ­tében a betonréteg nagyobb darabokban lehull­hat, úgyhogy az ilyen korrodált salakbetonfödé­mek komoly életveszélyt jelenthetnek még abban az esetben is, ha a szerkezet teherbíróképességé­nek korrózió miatti csökkenése még nein indo­kolja a teljes kicserélést, vagy teherbíró alá­támasztást. Éppen ezért e korróziónak indult salak-vasbetoníödémek vasbetéteinek teherbírását ;dőnkrnt r 11 -^őrizni kell. Elvégből eddig úgy jár­t ' ^ h •< próbavéséseket eszközöltek és a , h => i- pf ieltárták. Az ilyen ellenőrzési mód kel e ---, ( n 'ínyes művelet, ami utólagos helyre­i1 f n d és statikai szempontból kritikus h "S < "i T 5 g a födémszerkezet átvésése meg •> ' "to. 11 ti •• -u eljárás; melynek segélyével a / 1 1 lf < "ik-vasbetonfödém vasbetétjei korró­o f io oiásmentesen vizsgáljuk röntgenfel­\f-1 e V 1 ekként, hogy a födémet röntgieriíény-1 í d 1 v il .gítva fényképfelvételt készítünk és \ r n (* ilnn. célszerűen vasbetétekhez hasonló s mii 11 emelni képet is felvesszük és a födém <r v e ni méreteit és korróziójának mértékét ? e1-)Vi iil való összehasonlítás alanián kiérté-A fényképfelvételen a vasoxid képződés helyeit, valamint azok diffúz vagy tömör jellegét meg­állapíthatjuk és azokat a helyeket, ahol a kép­ződött vasoxid tömör réteg alakjában van jelen, a betonréteg letáskásodása kiértékelésénél figye­lembe vesszük. Az etalonokat a betonfödémnek a fényképészeti film felőli, valamint annak átellenes oldalán is alkalmazhatjuk. Ez utóbbit akkor tesszük, ha vastagabb betonréteget világítunk át, vagy pon­tosabb kiértékelésre törekszünk. Az etanolok röntgenképeinek méretkülönbségei támpontot ad­nak a sugárnyaláb kúpszögéből várható maximális képtorzulásra, egyben a vasbetétek valóságos mé­reteinek a röntgenkép alapján való megállapítá­sának mint egy határértékekkel közrefogott tar­tományt határoznak meg, ami a kiértékelést meg­könnyíti. A Mátrai-féle salakbetonfödétnek betonvastag­sága lemezközépen általában 9 cm, a vasgeren­dáik mellett mintegy 18 cm. A vasgerendák kö­zelében a födém alsó felületénél elrendezett film­től távolabb vannak a vasbetétek és ennek meg­felelően a leképezésnél a fényforrás kúpszög­torzulásából eredő hibát csökkenthetjük, ha a sugárforrást távol helyezzük el a betonrétegtől. Ha 9 cm vastag betonnál vastagságának 8-szo­rosa, tehát mintegy 70 cm távolságban, rendezzük el a sugárforrást a filmtől, a •kúpszögtorzulásból eredő hiba 10%-on belül esik, a vasbetétnek a betonrétegben való tetszőleges helyzete mellett. A vastagabb 15—18 cm-es betonrétegeknél a fent említett hibát ugyancsak 10%-on belül tarthat­juk, ha a sugárforrást a betonréteg vastagsága 7-szeresén.ek megfelelő távolságbsn, tehát a film­től mintegy 100--120 cm-nyi távolságban rendez­zük el. A röntgenfelvétel kiértékelésének megkönnyíté­sére és pontosabbá tételére a fényképészeti film és a födém között a fényképészeti filmen való leképezésre alkalmas mérőjelekkel ellátott esz­közt, mint fémből készült jelekkel ellátott mérő­szalagot, rnérőháiőt alkalmazhatunk. Hogy a betonszerkezet egyik oldalán fényképe­zésre kitűzött helynek a betonszerkezet másik oldalán megfelelő helyét szabatosan megállapít­hassuk, a fényképezésre kitűzött helyen sugár­forrást, pl. magát az átvilágításhoz használt rönt­genkészüléket vagy izotópforrást helyezünk el és a betonszerkezet másik oldalán x a sugárforrás helyét sugárzást detektáló készülékkel, pl. Geiger-Müller csővel megkeressük. Ily módon a röntgen­film és röntgenkészülék fedését egyszerűen biz­tosíthatjuk. Az eljárás kivitelezésénél például 30—40 cm méretű, 0,12 m2 alapterületű röntgenfényképet

Next

/
Thumbnails
Contents