148213. lajstromszámú szabadalom • Záródugó akkumulátorokhoz

2 148.213 Alakja forgástest vagy hasáb (1. ábra). Az elektrolitszint változását az előírt alsó szint közelében —1— a szintet jelző rúd —2— felülete mutatja, melynek képe a teljes közepén látszik a szintet jelző rúd —3— szemlélő felületén. Az optika fizikából ismert törvényeinek megfelelően a magasabb szinteket a lépcsők jelzik a teljes kép két széle felé haladó sávokban vagy hengeres szintet jelző rúd esetén körgyűrűkben. Az elektrolitszint előírt alsó és felső határát az ábrán vízszintes pont — vonal, a fénysugarak útját teljes visszaverődésnél — ami akkor következik be, ha az elektrolitszint az előírt alsó határt eléri — nyilazott vonal jelzi. Vasúti vagy egyéb olyan üzemben, ahol az akkumulátortelepek alacsony tartószekrénybe kerülnek elhelyezésre és így különösen a hátsó cellák szintet jelző rúdjainak felületeit nem lehetne egyszerű rátekintéssel könnyen megfigyelni, a szintet jelző rudat hasáb alakúra és felső részét 45°-os letöréssel keli kiképezni (2. ábra). A szemlélő képet akkor a vonalkázott —4— szemlél 5 felületen látja a homloklapon. A lépcsős szintet jelző rúd eddig ismertetett alakjai savas akkumulátoroknál alkalmasak az akkumulátor kisütöíiségi fokának jelzésére (3. ábra). Köztudomású, hogy a savas akkumulátor kénsav elektrolitjának faisúlya a kisütés előrehaladásával csökken. A szintet jelző rúd ennél a változatnál alsó lépcsőjén vezetve —5— műanyagból készült úszóval rendelkezik (4. ábra). Az úszón, több olyan —6—• zászló van kiképezve, amelynek vonalkázással jelzett része áttetsző pirosra van festve és a szintet jelző rúdban kiképezett —7—• résben fel-le mozoghat. Az úszó fajsúlyát úgy kell megválasztani, hogy az a jelezni kívánt fajsúly értékének feleljen meg. Ez általában az illető telep kisütött állapotára megállapított elektrolit fajsúly. Az —5— úszó, az elektrolit fajsúlyának megfelelően felső vagy alsó állásban van. Ha az elektrolit fajsúlya magasabb az úszó fajsúlyánál, vagyis az akkumulátortelep töltve van, akkor az —5— úszó az ábrán szaggatott vonallal jelzett felső állásba kerül. A —6— zászló áttetsző pirosra festett felső része a —8— tükröző felülete fölé kerül és így nyilazva jelzett úton haladó fénysugarak útjában nem áll. A szintet jelző rúd .—3— szemlélő felületén megjelenő képe fehér marad. Ha a sav fajsúlya akár a normális üzemi kisütés, akár zárlat következtében az előírt érték, vagyis az úszó fajsúlyának értéke alá csökken, az úszó alámerül és az ábrán kihúzott vonallal jelzett alsó állásba kerül. Ekkor a fény a zászló pirosra festett részén halad át és így a —8— tükröző felületnek a szintet jelző rúd —3— szemlélő felületén megjelenő képe piros. Az —1— szintet jelző rúd —2— felülete természetesen az elektrolitszint megengedett alsó határának elérését jelzi. Képe a —3— szemlélő felület közepén látszik. A —8— tükröző felület fényvisszaverő képességét a folyadékszint alatt is biztosítani kell. Ezt a találmány szerint a —8— tükröző felületre felvitt saválló férntükörréteggel, vagy a —8— tükröző felületnek az elektrolittól levegőréteggel való elzárásával valósítjuk meg. A gépjármű önindító akkumulátoroknál alkalmazható megoldásnál (5. ábra) erről —12— műanyagsapka gondoskodik. Ez olyképpen van rögzítve az —1— szintet jelző rúdhoz, hogy a —8-tükröző felület alatti térbe folyadék nem juthat, így a fénysugarak —$—• tükröző felületről a folyadék alatt is visszaverődhetnek. A ---12— sapka továbbá oldalain áttörésekkei rendelkezik, hogy az elektrolit az úszóhoz juthasson. Ugyanis ennél a megoldásnál a —12— sapka biztosítja az —5— úszó alsó állásban való tartását 'és mechanikai védelmét is. A felül vékony peremmel végződő —1— szintet jelző rúd és fröccsöntés útján műanyagból készült —9— foglalat ragasztás útján lesz egyesítve úgy, hogy a foglalaton levő —lű— szellőzőnyílás és az —1— szintet jelző rúd peremén kiképzett —11— furat egymáshoz képest 90°-ra elfordított helyzetbe kerüljenek. Ezáltal a savelektrolit a jármű erős rázkódása esetén sem juthat ki az edényből, a gáztérnek a szabadlevegővel való közvetlen összeköttetése mégis biztosítva van. Az ábrán az —5— fajsúlyjelző' úszó alsó állásban van. Elvileg teljesen hasonlóan úgy is 'megoldhatjuk a fajsúly jelzést, hogy az úszó szániára biztosított rés az —1— elektrolitszintet jelző rúd tengelyében van (6. ábra). Ennél a változásnál az —5a— úszó —6a— zászlójának pirosra festeti része felső állásban áll a —8— tükröző felület magasságában, míg alacsony fajsúlynál — vagyis alsó áláiaban — a —8— tükröző felület alá kerül, így a pii'os kép az —1— szintet jelző rúd —3— szemlélő felületén megfelélő savfajsúlynál jelentkezik. Ennél a megoldásnál az úszó zászlós kiképzése el is maradhat, ha magát az úszót készítjük piros áttetsző műanyagból, például golyó alakúra. Lúgos akkumulátoroknál az —1— szintet jelző rúd a —9— foglalatba szeleprendszerűen van beépítve (7. ábra). Az —1— szintet jelző rúd —13— szelepgyűrűvel rendelkezik, amelynek alsó kúp alakú széle a —9— foglalat ugyancsak kúpos szelep tányérjára fekszik fel. Ez a szelep, amely egyúttal az elektrolitszintet is jelzi az ismertetett módon, az akkumulátor belső gázterét saját súlyánál fogva elzárva tartja a külső levegőtől, illetve a levegőben található káros széndioxidtól. Esetleges túlnyomásnál azonban az elemben levő gázok a szelep megemelésével könnyen a szabadba jutnak a záródugó fedelét képező —14— tárcsa és a szintet jelző hasáb között kialakuló —15— hézagon. Mivel a szelepet csak saját súlya tartja a helyén, a jármű mozgása következtében apró mozgásokat végezhet, így mind a szeleptányérnál, mind a —15— hézagnál megakadályozza esetleges káliumkarbonát kristályok lerakodását, tehát öntisztító. A leírt elrendezés még azt is biztosítja, hogy az elemből távozó gázok útján, vagy a jármű rázkódása következtében esetleg a dugóházba kerülő lúgelektrolit az elembe visszafolyjon, ugyanis a —13— szelepgyűrű megakadályozza, hogy az elektrolit közvetlenül a —15— hézaghoz jusson, illetve az elemiből kikerüljön. A —15— szelepgyűrű készülhet az —1— szintet jelző rúddal egy darabban kiképezve vagy külön is. pl. vasból vagy keménygumiból. Utóbbi