148205. lajstromszámú szabadalom • Folytonos szorpciós eljárás folyadék- vagy gázelegyek szétválasztására
10 148.205 dér rektifikációs" szakasznak is nevezzük. Amint a deszorbensből (n-bután, amely vivőfolyadékként is szolgál) és szorbeálódó alkotórészből (n-hexán) álló folyadékelegy előrehalad a (210), majd (211) zónán keresztül a (212) zónába, e folyadék érintkezésbe lép a szilárd szorbens ama részével, amely a művelet előző ciklusában szorpciós szakaszként szolgált; ennek az érintkezésnek a folyamán a deszorbensből és szorbeálódó alkotórészből álló folyadékelegy raffinátumot (izohexán) szorít ki a jelen szekundér rektifikációs szakaszban levő szilárd szorbens részecskéi közötti terekből. Ennek következtében az a folyadékáram, amely a (212) ágyból kilépve a (132) lefolyócsőbe jut, a jelen példa szerinti eljárásban n-butánból, n-hexánból és izohexánból fog állni. Abban az esetben ha a szétválasztási eljárás termékeként tiszta szorbeálódó alkotórészt kívánunk kinyerni, a keringtetett folyadékba történő betáplálás és az abból való elvezetés pontjait időközönként olyan távközökkel helyezzük előbbre, hogy a harmadik kezelő-zónába csupán a raííinátunitól (nern szorbeálódó alkotórésztől) mentes szilárd szorbens kerüljön. Ennek megfelelően a szorbeált alkotórészből és deszorbensből álló elegynek a keringtetett folyadékból való elvezetési pontját a jelen példa szerinti esetben a (209) zóna kivezetőnyílásától a (210) zóna kivezető nyílásához helyezzük előre akkor, amikor a (210) zónát már izohexántól mentesre öblítettük. A ciklusos folyadékáram-keringtetés fenntartása céljából a folyadékáraim nyomását meg kell növelni, amikor az a (212) zóna (132) lefolyócsövéből kilép. Ebből a célból a (132) lefolyócsőből kilépő folyadékáram nyomását a (133) szivattyú (vagy kompresszor) segítségével magasabb szintre emeljük, majd a folyadékot ezen a magasabb nyomáson vezetjük el a (135) szeleppel felszerelt (134) csővezetékbe; a (135) szelep segítségével a folytonosan, keringő íolyadékáramnak a (201) zóna felső részébe való beáramlását sza\ - ( iL i i 'i u n o + i '| c 'p1 II - s. II l r llír' -i i- } "1 J L i 1 " i ° c P'l 'Jv "^ 'l < 1 } ' n i „\ 1 T ._ ;i ^T t >l\ti "O " ' l' ) i <- fc T 1 ' i 1 , 1 Vn l •" •f ^ n < \ '1 1 ii r el i. > / pr i ' i I i "• m 1 o + 'm ''.i i i , r * j o\ j) n 1 i "> c i Í ' -< i ' 1 < -~f i L n i" n m-i 1 ' i" i i (10-i) <- , i f ^ f c i < 'i i' I i K <- *• mi "*" i '- ) \ " n ' i 1 l u ji' ]•>- i -nnt r 1 J ' T L l> n^ ] fi <tn 1 f 7 1-t 1 < nl1 ' '1 f>011 'ni- -Wi" a u *•> ) * . rt 'c' u f iilTfjka i " ^ ! P^o g\- )i > +1 -> ^ v utm í"imi ut n ^ (21?^ / matol i (212) m t" tuiedo^i •> zo--J v 'nd 'yi'if ^ f Lfpet li)Q" a b + ^r i s eHdlis neki cl"'' -gyei pl one „ nnleo t> ) íeo,tn Mcgies,-* z°nio, hog> amint a fiibo eh dlao/ia ->do fo^dekslegy betáplálást pontját időközönként előbbre aelyezzük a keringtetett folyadék áramlási irányában, egyidejűleg a raffinátum elvezetési pontját, a deszorbens folyadék betáplálási pontját és a szorbeált alkotórész elvezetési pontját is előbbre helyezzük, a teljes ciklus ugyanakkora hányadrészének megfelelő távolsággal és ugyanabban az irányban. Amint ezeknek a pontoknak az előbbre helyezése történik, a folyadékáramnak a folyamat különböző pontjain fennálló összetétele és a szorbenságyak összetétele szintén megváltozik; az izohexán-alkotórész (raffinátum) csupán azokban az ágyakban foglalja el a szilárd szorbens-részecskék közötti teret, amelyek a raffinátum-kivezető nyílás mindkét oldalán foglalnak helyet; a raffinátum-kivezető nyílás mögött általában csak egy, két vagy három ágyban áll fenn ez az állapot. Hasonlóképpen a szorbeálódó alkotórész (n-hexán) csupán azokban az ágyakban foglalja el a szilárd szorbens pórusait, amelyek a raffinátum-kivezető nyílástól a folyadékáram irányával ellentétes irányban levő kezelőzónát képezik; így tehát az a folyadékáram, amely a nyugvó szőrbenstömegnek a raffinátum mindenkori kivezetési pontjánál levő részéhez érkezik, lényegében tiszta raffinátumot (izohexán) tartalmaz a deszorbensként szereplő n-butánhoz kevert állapotban, míg az a folyadékáram, amely a szilárd szorbens-tömegnek a szorbeált alkotórész mindenkori elvezetési pontjánál (tehát a másik, időközönként előbbre helyezett folyadékelvezetési pontnál) levő részéhez érkezik, lényegében tiszta szorbeálódó alkotórészt (n-hexán) tartalmaz a deszorbensként szereplő n-butánhoz kevert állapotban. Ezeket a folyadékáramokat csupán igen csekély mértékben szenvnyezik azok a visszamaradó folyadékok, amelyek az érintkeztető oszloptól a szslepnyílásokhoz vezető csövekben a művelet megelőző ciklusából maradtak vissza. A (101) oszlopban áramoltatott folyadék áramlási sebességét oly módon állítjuk íse, hogy a lehető legnagyobb betáülálási sebességet biztosít-j vi-" IV " '*- J i n ' n A "• T n i 1 n n \ r ff ] , i i a 1, in H <j v lUgtí t' T "" r i i > ->t i4 i ( 'l " 13 I U ) * ' ( ^ S IK • "• ' r i L i'i» i •> •• t„ J / I 1 ' Pl I1' ( I ' •••* " ' i 1 ( io n i 1 "> ' ] (! i " i ! ' i ) n - [ ) £ I > n ' r- I if 1" í! i y^ i i 1 -t lu ' '( í 1 ' i >-( ~ ,lrT ! i ' 1 ,1 i 1 , , t 7 L ' I 7 1 l 'V f / ^ ' l1 1 ' ! ' T ' l ! hf- j j ' ">i r 1 " í"1 1 ,c n n I L Tn -~ ' l'l I i , 1 jl 1] I t f 1 1 '^ r eh1 b "• TI1 ! 7 eilli O / »1 ' ICC \ *^1 1 i 1 3 L i ^a i ' fi <~ ^\ o t i riei i i adu n "° i peiLf T1 "' u i <> t OJ 1 J ii i a»' g uepit J f a1r °I i 1 (i s7 ü i d c "o ' i ,n ]iű" 4 i i> i e-i < i zJiub's )/ hm ii c i I ttai J1 eb r <-g 7 1 B r C "" ib i> 1 "> r > al hrz v 3 c^ iikent kb 0 1—1 ^ h'fo * Lv.tdpl.il., eiogj.iek fclJ. meg. Folyadékfázisú eimfkeztetés esetében a szétválasztandó folyadékelegy betáplálási sebessége előnyösen nem nagyobb. mint kb. 1,5 térfogat folyékony betáplált elegy
