148194. lajstromszámú szabadalom • Berendezés televíziós képek vonalas jellegének eltüntetésére

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.194. SZÁM 21. a1

. 34. OSZTÁLY — KA—725. ALAPSZÁM Berendezés televíziós képek vonalas jellegének eltüntetésére Kíatsmányi Árpád műegyetemi docens, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 29. A televíziós képátvitel használatos eljárásai az átviendő képet vonalas letapogatással bontják fel képelemekké, illetve rakják össze ismét képpé. A letapogatás általában vagy vízszintes sorok vagy spirális vonalak mentén történik. Mindkét módszer a teljes képet egyik mérete (magassága vagy sugara) irányában egymástól s távolságra levő vonalak sorozatára bontja. Az átvitt képek vonalas szerkezete miatt a képeket csak olyan távolságból szemlélhetjük, mely távolságból két-két szomszédos vonal már nem látszik különállónak, hanem összefolyik. Ez az európai szabvány szerinti 625 soros képeknél azt jelenti, hogy egy 1' átlagos felbontó képességgel rendelkező szemű ember (lásd az 1. ábrát) L = 3D r-> 4D távolságból a képet még kielégítő módon szemlélheti (D a képátló mérete). Mivel a szem az így szemlélt képet túlságosan kis látószög alatt látja, a kép kicsinek tűnik. A kép látószögének megnövelése csak oly módon lehetséges, hogy a szemlélés távolságát csökkentjük. A szemlélés L távolsága vagy a sorszám növelésévél (a sortávolság csökkentésével) vagy a vonalas szerkezet elmosódottá tételével, illetve eltüntetésével volna csökkenthető. A sorszám növelése azonban általánosan nem valósítható meg, mert a műsorszóró televíziós adásnál a már elterjedt szabványos sorszám (pl. Európában 625) megváltoztathatatlan. A sorszám növelése tehát csak ipari televíziós berendezések javítására használható, de ezeknél is az átvivő berendezés sávszélességének és ezzel árának jelentős növelését vonná maga után, mert egy televíziós kép átvitelére a sorszám négyzetével arányos képelem, illetve átviteli sávszélesség szükséges. A vonalas szerkezet elmosódottabbá tételére javasolt, ismert eljárásnál különleges szerkezetű képösszerakó csőre és külön segédáramkörre van szükség. Ezzel szemben a találmány optikai eszközök segítségével a sorszámnak látszólagos növelésével és a kép vonalas szerkezetének ezzel járó elenyészésével a kép vonalas szerkezetének teljes megszüntetését célozza, anélkül, hogy a képpontok számát és ezáltal a kép feloldást növelné és anélkül, hogy a szabványosított sorszámú rendszerektől el kellene térni. Ezáltal lehetővé válik a televíziós kép közelebbről való szemlélése és ezátal a kép látszólagos megnövekedése. A találmány lényege a kép elé helyezett olyan optikai előtét, melyen keresztül a vonalas szerkezetű kép a képet alkotó sorokra merőleges irányban megváltozottnak, de a sorok irányában változatlannak látszik. A kép vonalas szerkezetének megváltoztatását a találmány oly módon éri el, hogy a javasolt optikai előtétnek a sorokra merőleges irányban hatásos törőfelületeivel 'az egyes sorok vastagságát optikai nagyítás útján megnöveli, vagy optikai kicsinyítés útján a sorokról többszörös virtuális kicsinyített képet hoz létre. Egy célszerű megoldásnál a vonalak vastagságát optikailag megváltoztató előtétet a képösszerakó cső felületéből képezzük ki, míg egy másiknál előtétként átlátszó műanyagot feszítünk vagy ragasztunk a képcső felületére. A bordák egyenes vonalak vagy gyengén hullámos vonalak mentén, koncentrikusan vagy spirális (mentén helyezkednek el, a képbontás rendszertől függően. A találmány egyéb ismérvei az alábbi leírásból és az igénypontokból tűnnek ki. A mellékelt rajz 2—7. ábrái a találmány szerinti optikai előtétnek több, példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. A 2—3. ábrák a vonalas kép elé helyezett hengeres nagyító lencsékből, illetve prizmákból ki-' képezett előtétet szemléltetik. A 4—5. ábrák a hengerlencsékből, illetve prizmákból kiképezett előtét sugármenetét érzékeltetik. Ennél a megoldásnál a hengerlencsék, illetve prizmák megnövelik a sorok vastagságát oly mértékben, hogy a szemlélő a szomszédos sorokat összefolyva lássa. A 6. ábra szerinti megoldásnál az előtét a képet alkotó vonalak sűrűségét meghaladó sűrűségű bordázott lemez, melynek bordázatát homorú hengerfelületek alkotják, melyeknek osztása kisebb két-két képvonal közötti távolságnál. A 7. ábra a 6. ábra szerinti előtétnek sugármenetét érzékelteti. A 2. ábra szerinti megoldásnál a vonalas kép elé 1 hengerlencse, a 3. ábra szerint pedig 2 prizmasort helyezünk úgy, hogy a lencse- vagy prizmasorok párhuzamosan helyezkedjenek el a képet alkotó sorokkal és azokat fedjék.