148189. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a bélelő vasas vándor-bányaácsolatrészek beépítésének megkönnyítésére

2 148.189 megfelelő idomacélból képzett karjainál és a szilárdan álló horognál fogva a következőképpen foganatosíthatjuk: az egész szerkezetet a horgokkal, amelyeknek felerősítési helye a keret karjait a hosszabb elülső és a rövidebb hátsó részre osztja, a bélelővas hossza mentén mozgatva rá-, vagy beakasztjuk a bélelővason levő, vagy pótlólag ezzel a céllal azon alkalmazott ütközőkre, vagy betétekbe és a bélelővas alsó felületén, pl. a hátsó kereszttartójával szabadon hordóan kapcsolódó szervvel támasztjuk ki. Ezt a támasztószervet célszerűen állíthatónak képezzük ki, amely esetben a keret vízszinteshez viszonyítva kilenghet. Ez lehet tehát pl. ék, orsó, vagy más hasonló, vagy pedig hidraulikus nyomóhenger. Abból a célból, hogy a szerkezetiét a bélelővason különösképpen biztonságos módon lehessen felerősíteni, a találmány jellemzőjeként előnyösen magát a bélelővasat alakítjuk ki megfelelően, mégpedig úgy, hogy a bélelővas peremeit a zár környékén kiszélesítjük, ami által a horgos részek számára támasztófelületet képeznek. A bélelővas peremeinek kiszélesített végein keresztben haladó megvastagodást, bordát alkalmazunk, amely a horgokat a nem szándékos oldódással szemben teljesen megbízhatóan biztosítja. A bordák helyett vajaitokat is alkalmazhatunk, amelyekbe a horgok beleérnek és kapcsolódnak. Ha a süveggerenda szerkezete azonban valamilyen oknál fogva lehetetlenné teszi, vagy megnehezíti ezeknek a bordáknak, vagy vajatoknak alkalmazását a kiszélesített süveggerenda-peremeken, akkor ehelyett a különben legmegbízhatóbb és legegyszerűbbéin kezelhető biztosítási mód helyett használhatunk a keret karjait összekötő kereszttartóan alkalmazható rugós csapszeget ás, amely a zárvilla belső homlokfalának nekifekszik. A fedüt aládúcoló szervek a szénfejtés felőli oldalon a keretkaroknak a vége tájékán vannak előnyösen csuklósan ágyazva a keretkarokon és így fejtik ki hatásukat a fedüre, előnyösen a fejek felett alkalmazott csuklós tartólapok útján. A karok mindkét végén lehet egy-egy, de szükség esetén több támasztó test is. Ez utóbbi esetben a több támasztótest egymástól függetlenül, pl. orsó, ék, vagy más hasonló segítségével, vagy pedig hidraulikus úton feszíthető. Ez a fedü irányában az elülső keretrészen nagyobb nyomóerő alkalmazását teszi lehetővé, mint amekkorát azzal állíthatnánk elő, hogy az egész keretet kilengően elmozdítanánk, ami önmagában véve ugyan lehetséges, az aládúcolt; bélelővats fenékrészén támaszkodó, viszonylag rövid és a hátulsó részen alkalmazott aládúcoló szerv segítségével. Különösen előnyös az a megoldás, amelynél a támasztóelemeket a hidraulikus dúcok alapelve szerint nyomóhengerrel, kétrészesen alakítjuk ki, ami mellett a két keretkaron levő hengerek nyomótere egymással szükség esetén közlekedhetik, összeköttetésben állhat. Az egész szerkezetbe, amely keretből, dúcokból, ezek felerősítéséből, valamint a keretnek az aládúcolt bélelővason levő megtámasztásából áll, célszerűen még beillesztendő a rugalmas ill. la meg nem engedett terhelés esetében elnyíródó, vagy csúszó tag, amelynek működése révén esetleg megakadályozható az egész szerkezetnek a széfcrombolódása. A két keretszár együttesen a 'készenlétben tartandó bélelővas részére tartó-asztal félét alkot, amelyet oldalról fel lehet rá tolni és amelyet a keret tart. Ennek a bélelővasnak a felcsúsztatását megkönnyítendő a kereten alkalmazásra kerülhet a célszerűen levehető, a tetszőleges és megfelelő helyen felszerelhető kengyelszerű test, amely ferde siklófelületet képez. A két keretszáron már előkészítve felfektetett bélelővasnak a beszerelése, amint a fedüt a szükséges mértékben szabaddá tettük, nagyon egyszerű módon mehet végbe. Legelőször is kiegészítjük a keretszárakat a rajta kívül alkalmazott, vagy a belőle kihúzható, ill. összeállított hosszabbítást, amelynek kengyel, vagy lap alakja van. Ennek az a célja, hogy még megfelelő hosszú támasztófelületet is biztosítsunk a bélelővasnak a már felszerelt bélelővasak sorának homlokvonalában, amelybe eltolás, vagy kilengő elmozdítás révén be fogjuk illeszteni. Azt a feladatát, hogy a due elhelyezését megkönnyítse ill., hogy mint olyan szerkezet szerepeljen, amellyel a dúcot készenlétben tarthatjuk, a következők szerint tölti be: a két keretszárat öszszekötő elülső kereszttartó megfelelő mértékben hátrább alkalmazva, a két szárnak elülső része annak a villának a szárait alkotják, amelyek közé a dúcot álló helyzetben be lehet tolni. A találmány további jellemzői és részletei az előnyös kiviteli alakoknak a következő leírásából és az ábrákból tűnnek ki: Az .1. ábra oldalnézetben és a 2. ábra felülnézetben szemlélteti az új berendezésnek egyik kiviteli alakját. A 3. és 4. ábra szintén oldalnézetben szemlélteti az 1. és 2. ábra szerint készenlétben tartott bélelővas beillesztésének lefolyását. Az 5. és 6. ábra a keretszárak által tartott due egyik módosított kiképzésének egy-egy képét mutatja oldalnézetben és felülnézetben. A 7. ábra az új berendezésnek olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelyben ezt, az előtámasztó szerepének elhagyásával csupán az új bélelővas készenlétben tartásához és beillesztéséhez használjuk. A 8. ábra a felállításra kerülő új támnak készenlétbentartását a 7. ábra szerinti ábrázolásban szemlélteti. A 9. ábra részleges felülnézetét mutatja a 8. ábrának. Az 1. és 2. ábrában az aládúcolt bélelővasat 1-gyel, a találmány szerint a keretszerű szerkezet által tartott és ily módon készenlétbe helyezett újonnan beillesztendő bélelővasat 2-vel jelöltük. A kiviteli példákban szereplő bélelővasak szekrényszelvényű, csuklós bélelővasak, amelyek az ismert módon villából, nyelvből és rögzítő eszközökből álló zár segítségével egymással szabadonhordóan összekapcsolhatók. A kiviteli példa szerint azt a keretet, amelyet az említett bélelővas mellett hosszában elhaladó két 6 szár és az ezeket összekötő elülső és hátulsó kereszttartó alkot, a találmány értelmében a 6 szárakon szilárdan álló 7 horgok segítségével ráakasztjuk az 1 bélelővasra. A bélelővas peremei a 3 helyen a zár közelében annyira kiszélesednek, hogy tartóképes felfekvési felületet képeznek a 7 horgek számaira. A kiszélesített peremeken továbbá 4 keresztibordáik is találhatók, amelyek a horgok