148188. lajstromszámú szabadalom • KEttős működésű kétütemű motor
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.188. SZÁM 46. a; 46. a1 . 46. a 2 . OSZTÁLY — GA—356. ALAPSZÁM Kettős működésű kétütemű motor Romét Jenő gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1955. január 20. A találmány olyan robbanó, vagy Diesel-rendszerű kétütemű motorokra vonatkozik, melyeknél motorhengerként két, egymáshoz képest ellenirányban mozgó kettős működésű dugattyú van alkalmazva, minek folytán a dugattyúk és a főtengely közti hajtórudazat különleges kiképzése esetén jelentős súly-, szerelvény- és férőhelymegtakarítás érhető el. E célkitűzés elérésére, a találmány esetében is követett módon, eddig is szelepnélküli, résvezérlésű motorokat alkalmaztak, miáltal a motor felépítése a szelepvezérlés kényes tartozékainak elhagyása következtében a találmány lényegétől függetlenül is számottevően egyszerűsödik. Az ilyen motorok szerkezetét és működését fő vonalakban ismertnek tekintve, általános leírásukat mellőzzük, ill. ennek bizonyos részleteire csak aranyiban fogunk kitérni, amennyire azt a találmány kiviteli példáinak ismertetése főleg a résvezérlést és öblítést illetőleg kívánatossá teszi. A találmány a csatolt rajz 1. ábráján felvázolt, szintén e tárgykörbe tartozó ismert megoldási javaslatból vezethető le, melyet a szintén ismert, de csak egyszeres működésű Commer-motortól az ez utóbbival szemben mindkét végén zárt hengernek és dugattyútestnek palástfelületeiken löketirányban abból a célból való felréselése különböztet meg, hogy a hajtóerőt a hengerközép alatt élrendezett főtengelyre közvetítő lengő rúd (az alábbiakban himba) a dugattyúban, ez utóbbihoz képest kellő viszonylagos elfordulási szabadsággal, beköthető legyen, tekintve, hogy ez a bekötés a Commer-motornál az egyoldalúan nyitott dugattyú és a henger szabad végein át kinyúló csuklós csaitlókarral van létesítve. A választott kettős működésmódból kifolyólag a dugattyúmozgásnak a főtengelyre a henger és a dugattyú löketirányú résein át való átvitele a hajtórudazatnak találmány szerinti kiképzése esetében is meg van tartva, minek figyelembevételével az 1. ábra szerinti ismert megoldásnak több vonatkozásban a találmány szerinti megoldással is egyező kiképzése és működésmódja a következőképpen körvonalazható: Mint az ábrából kitűnik, az ezen rögzített működési fázisban a közös . 1 motorhengerben egymáshoz képest ellenirányban mozgó 2—2 dugatytyúk éppen a belső holtponti állásban vannak, úgyhogy köztük a közös 3' sűrítési tér keletkezik, melyben — példaképpen robbanó motorról lévén szó — a hengerre kívül szerelt 4 gyújtógyertya végzi a dugattyúk közti középső munkatérbe előzetesen bevezetett és sűrített keverék gyújtását. A kettős működésű dugattyúk lezárt külső végei és a hengervégeket lezáró 5—5 hengerfejek közti 6—6 szélső munkaterekben a dugattyúknak e munkaterekre vonatkoztatott külső holtponti állása miatt ugyanekkor az éppen befejezett expanziólöket után öblítés és közvetlenül erre következőleg újbóli feltöltés megy végbe oly módon, hogy a dugattyúk által vezérelt 7—7 töltőnyílásokon csekély túlnyomás alatt beáramló friss keverék az előző expanziólöket leexpandált égési gázait az ismert huroköblítésí elv alapján a szintén a dugattyúkkal vezérelt 8—8 öblítőnyílásobon át a 6 munkaterekből kiszorítja. Erre következőleg a középső 3 munkatérben a besűrített töltés explózióját kísérő nyomásemelkedés a 2—2 dugattyúkat az itt keletkezett égési gázok expanziója, ill. a szélső 6 munkaterekbe juttatott friss töltés sűrítése közben szétveti annyira, hogy a dugattyúk külső holtponti állásaikban egyfelő a hengerfejek alatt a 6'—6' szélső sűrítési tereket állítják be, másfelől a 3 munkatér külső lökethatárainál szabaddá teszik a 9 töltő és 10 öblítő nyíláscsoportokat, melyeken át a 3 munkatér öblítése és újbóli feltöltése lényegileg az; egyenáramlásra jellemző módon játszódik le. A feltöltés befejeztével a 6'—6' sűrítési terekben a 11—11 gyújtógyertyák működtetésével kiváltott explózió és expanzió a dugattyúkat a 3 munkatér 9—10 nyíláscsoportjainak lezárása mellett az 1 henger hosszközepe felé löki vissza, miközben a 3 munkatér töltése fokozódó mértékű sűrítést szenved; végül a dugattyúk belső holtponti állásának körzetében a 3' sűrítési térben létesített gyújtással a leírt folyamattal teljesen egyező új munkafolyamat veszi kezdetét. A hajtórudazat, a henger hosszközépvonalának felező pontjában e középvonalra merőlegesen állított felezősík két oldalán tükörszimmetrikusan