148185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonamid, szulfonamid- vagy cellulózcsoportokat tartalmazó anyagok színezésére
Megjelenít: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.185. SZÄM 8. m. OSZTÁLY — FA—429. ALAPSZÁM Eljárás karbonamid, szulfonamid- vagy cellulóz-csoportokat tartalmazó anyagok színezésére VEB Farbenfabrik Wolfen cég, Wolfen, NDK Feltalálók: dr. Seidel Felix prof. vegyész, Wolfen, Tretsch Günther oki. vegyész, Wolfen A bejelentés napja: 1959. október 9. Nemet Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. január 23. A gyapjút ismeretes módon semleges fürdőből savas színezékekkel egy semleges szervetlen só és egy felületaktív anyag jelenlétében színezhetjük: a felületaktív anyag egy aromás szulfósav semleges sója. Ismeretes továbbá egy eljárás gyapjúvagy poliamidszálon valódi színezésnek savanyú színezékkel történő előállítására, minek során a színező fürdőhöz nagyobb molekulájú oxivegyületek poliglikolétereit és karbamidot adunk. Az acetilcellulózból, valamint lineáris poliamidokból vagy poliuretánokból készített szálak jól színezhetők, ha a szálas anyagot amino-ftálsav-dialkilészterek és a 2,3-oxinaftoesav arilamidjainak vizes oldatban levő alkáli vegyületeivel kezeljük, a szálon diazotáljuk és végül forró fürdőben kifejlesztjük. A cellulózacetát színezéséhez az acetátot polimer dimetilamino-etilmetilakriláttal színezhetővé kell tenni. Csak ezután színezzük savas színezékekkel; végül 100 C°-on 15 g/l koncentrációjú vizes szalicilsav oldattal kezeljük. A cellulóz szálak színez« hetősége a savas, sóképzésre alkalmas funkcionális csoportokat tartalmazó színezékekkel javítható, ha a színezés előtt a színezendő szálakat polimer, kvaterner nitrogén-atomokat tartalmazó vinil-vegyületek oldataival, diszperzióival vagy géljeivel kezeljük. Mindezek a színező eljárások viszonylag körülményesen kdvitelezhetők. Ezen túlmenően az ismeretes színező eljárásokkal természetes és szintetikus szálakból álló keveréket egy munkamenetben nem lehet színezni, mivel a színezék affinitása minden szálfajtához különböző és ennek következtében egyenlőtlen színeződést kapunk. Azt találtuk, hogy ezek a hátrányok kiküszöbölhetők és a karbonamid-,. szulfonamid- vagy cellulóz-csoportokat tartalmazó anyagok előnyösen színezhetők, ha ezeket az anyagokat diketénnel és ezt követően kapcsolóképes diazoniumsókkal kezeljük. Cellulóz tartalmú anyagokat színezéskor a diketennel való kezelés előtt ismeretes módon a megfelelő acetilvegyületté kell alakítani. A színezendő anyagot iners oldószerbe, pl. benzolba visszük. Ehhez katalizátorként kevés száraz piiidint és diketént adunk. Ezután melegítjük és a fürdőt 3 óra hosszat a forrás hőmérsékletén tartjuk. Ezt követően a szálakat előbb benzollal, majd metanollal és végül vízzel öblítjük; ezután egy diazoniumsó, pl. p-toluidin, p-nitranilin vagy benzidin vizes oldatába visszük. Diazotált p-toluidin alkalmazásakor a színezendő anyagok csaknem azonnal ragyogó sárgára színeződnek. Ezt követően a színezett anyagot ismeretes, módon szappanozzuk, vízzel öblítjük és szárítjuk. A találmány szerinti eljárással, pl. gyapjú, poliamidok, cellulóz, vagy acetil-cellulóz, vagy ezek elegye egyszerűbb módon színezhetők. Ennél az úgy kontinusan, mint diszkontinusan kivitelezhető eljárásnál a valódisági értékek, különösen a mosás és fényállóság nagyon jó és jó, mivel a színezék fővegyértékerőkkel közvetlenül kapcsolódik a szálhoz. Példa: 2,5 kg gyapjút 25 1 benzolból, kb. 10 ml száraz piridinből és 2,5 1 diketénből összeállított fürdőbe viszünk. Ezután a forrás hőmérsékletére hevítjük “s ezt a hőmérsékletet 3 óra hosszat fenntartjuk. Ezután a szálakat kivesszük a fürdőből és először benzollal, majd metanollal és végül hideg vízzel jól kimossuk. Az így kezelt szálakat a p-toluidin diazonium oldatába visszük; utóbbit következőképpen állítjuk elő: 3 kg p-toluidint 7.5 kg kb. sósav és 25 liter víz elegyével feloldódásig melegítünk. Ezt követően az oldatot állandó keverés közben jéggel hűtjük. Ezután további hűtés közben cseppenként annyit adunk hozzá 2,5 kg nátriumnitritnek 15 1 vízben
