148182. lajstromszámú szabadalom • Mérőfolyadék befogadására való edény ibolyántúli sugárzást mérő készülékhez
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.182. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — FA—408. ALAPSZÁM Mérőfolyadék befogadására való edény ibolyántúli sugárzást mérő készülékhez Feltaláló: dr. Frank Miklós főorvos, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 29. Pótszabadalom a 146 446 lajstrom számú törzsszabadalomhoz A pótszabadalom célja a 146 446 lajstrom sz. törzsszabadalom szerinti ibolyántúli sugárzást mérő készülék továbbfejlesztése. E készüléknél betétként behelyezhető edények vannak alkalmazva a mérő- és szűrőfolyadékok befogadására. Bár a készülék a törzsszabadalomban ismertetett mérőedénnyel és küvettával is használható, azonban azoknak hátrányaik is vannak, amelyek a készülék használatát megnehezítik, kényessé teszik. így pl. a mérőedénynek a készülékben elhelyezése nem eléggé biztos, ezért és nyitott folyadéktere miatt csak óvatosan hordozható, ami szabad területen szükséges használatát megnehezíti. Használat vagy hordozás közbeni óvhatatlan elbillenése folytán bekövetkezhető mérőfolyadékveszteség a mérés pontosságát veszélyezteti ill. lerontja. A küvettába töltött fénysugárzást kiszűrő folyadéknak a hőmérsékletváltozások okozta térfogat-, nyomásvagy felszíningadozásai ugyancsak hátrányosan befolyásolják a mérés pontosságát. A küvetta helyes működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a mérőfolyadék teljesen kitöltse annak belső ún. munkaterét és ez a hőmérsékletingadozások ellenére is biztosítva legyen. A készülék azonban rendeltetésszerű használatánál fogva ki van téve az erős napsütés és árnyék váltakozó hatásának, amely hőmérsékleti eltérések a szűrőfolyadék felszín ingadozását és nyomásnövekedését okozzák a munkatérben. E veszélyt eddig oly módon igyekeznek megszüntetni, hogy a küvetta munkatere körül tartalék folyadékteret képeztek ki, amely a szűrőfolyadék térfogati és nyomásingadozásait kiegyenlítette. Másik megoldásként kapilláris nyílást is alkalmaztak, amelyen át a küvetta folyadéktere a légköri levegőtérrel közeledhetett. Előző kettős folyadékterű megoldás komplikálja és megdrágítja a küvettát, míg utóbbi megoldásnál a szűrőfolyadék elpárolog a kapilláris nyíláson át, amit legfeljebb csak lassítani lehet különleges szűrőfolyadék alkalmazásával, de megszüntetni nem lehet.N A találmány a fenti hátrányok megszüntetésével a sugárzásmérő készüléket tökéletesíti és használatát megkönnyíti. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető rajzzal kapcsolatos alábbi leírása ismerteti. A rajz a mérőfolyadék és szűrőfolyadék edényeit hossztengelyük menti metszetben mutatja. A törzsszabadalomnál használt jelölésnek megfelelően a sugárzás mérésére való ún. fotométer folyadékot befogadó edény belső terét —6—, a fénysugárzást kiszűrő folyadékot (folyadék filtert) befogadó küvetta belső terét —9— jelöli. A külvetta belső tere kerületén körbemenően és a fényt áteresztő homályosított —12— fedőlap között a magasított —13— térrel van kialakítva, mely a —9— teret teljesen kitöltő folyadék számára kiegyenlítő teret képez. A küvetta a —14— csavar nyílásán át tölthető fel, a visszamaradó légbuborék ugyancsak a —13— térben helyezkedik el. E —13— tér biztosítja, hogy hőmérsékletváltozások mellett is a folyadékfilter a —12— üveglapig teljesen kitöltse a küvetta belső terét. A —6— mérőedény menetes —15—• peremével a —9— küvetta oldalfalának meghosszabbítását képező menetes —16— csőnyúlványba csavarható be. E —16— csőnyúlványban a küvetta —17— feneke körül körbemenően a —18— tér, ill. hézag van kialakítva, mely a —15— edényperem becsavarása után a —6— edény belső terével öszszefüggő kiegyenlítő teret képez a levegő és fotométeroldat befogadására. A fotométeroldat betöltése, majd a —6— edény és —9— küvetta összecsavarása után visszamaradó levegő és folyadéktöbblet, a küvetta —17— fenekét körülvevő és föléje nyúló —18— térben helyezkedik el. A —6— mérőedény és —9— küvetta csavarmenet helyett bajonettzáras csatlakozással vagy más módon is összeerősíthetők és ily módon összetartozó egységet képeznek, melyek együttesen nevezhetők be a sugárzásmérő készülék tokjába. A --6— edény fenekének —19— bemélyítése révén á küvetta és a mérőedény központos helyzete biztosítható a műszertokban. A küvetta fedőlapjának —20— nyúlványai révén