148166. lajstromszámú szabadalom • Berendezés műanyagból készült, alakos szalagok folyamatos előállítására

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.166. SZÄM 7. c. 1—6. OSZTÁLY — AO-222. ALAPSZÁM Berendezés műanyagból készült, alakos szalagok folyamatos előállítására Acoplast Kunststoff-Verarbeitung G. m. b. II., Andernach/Rhein Feltaláló: Caspersen Gerdt, mérnök, Andernach A bejelentés napja: 1960. január 27. A találmány műanyagból, főleg szálasanyaggal megerősített, telítetlen poliesztergyantából készített, alakos szalagok folyamatos előállítására vonatkozik. Szálasanyagként előnyösen használhatunk vékony üvegszálakból készült szövetet vagy gyékényt. A találmány szerinti berendezésnél a kívánt forma kialakítása a szalag utólagos felhasználásának felel meg. Ha pl. építési célokat szolgáló hullámlemezeket akarunk a műanyag szalagokból készíteni, akkor ezeket a szalagokat hosszirányú vagy keresztirányú hullámokkal kell ellátni. A hosszirányban hullámozott szalagokat eddig pl. úgy készítették, hogy a szalagot megfelelően megterhelve a kívánt alakú, hosszirányú hullámokkal ellátott alakítópályán húzták át. Keresztben hullámozott szalag készítése végett egymással szemben forgó görgőket használnak, melyek között a szalagot át kell vezetni. A görgők megfelelő alakos keresztmetszete elvégzi a szalag hullámosítását. Ez azt jelenti, hogy a hosszirányú és keresztirányú hullámozás céljaira egymástól lényegesen eltérő berendezések készítése és használata volt szükséges. A találmány célja oly berendezés létesítése, amely egyszerű és gyors átalakítás révén lehetővé teszi mind a hosszirányú, mind pedig a keresztirányú hullámozást. Az új berendezés legfontosabb jellemzője az, hogy az alakításra használt helyen ahol az alakítandó szalagra alulról és felülről egyidejűleg hatást gyakorló szervek vannak, az alsó alakító szervek tartója mozgó vázakból összeállított pályából áll és az alakító szervek a készítendő hullámozás szerint kialakított egyenlő nagy lemezekből állnak, melyek oldható kötéssel kapcsolódnak a mozgó vázakkal. A találmány előnyös kialakításánál a mozgó vázak és az alakos lemezek négyzetes kialakításúak, miáltal lehetővé válik a hossz- és kereszthullámok készítésére ugyanazon szerszámokat (lemezeket) használni, mely célból a lemezek egyszerűen derékszögben megfordítandók. A kívánt hullámozással ellátott lemezeket tartó vázakat az alakító terület bejárása után visszavisszük a pálya kezdetére, mely célból . ezeket a vázakat felső pályájukról lesüllyesztjük és azután egy lejjebb levő pályán mozgatjuk visszafelé. Az alsó pálya végén a vázakat természetesen fel kell emelni. Keresztirányú hullámozás céljaira felső alakító szerszámként egyes különálló rudakat használunk, amelyek az alakító munkaterület elején az alsó lemezek hullámvölgyeibe mélyednek éspedig mindig a legelői levő váznál. Az alakító szakasz végén a felső rudakat természetesen fel kell emelni. Fontos azonban, hogy az alsó alakító lemezek domború részeinél is kifejtsünk bizonyos nyomást, mely célból az alakító rudakat görgőkön vezetett végnélküli feszítőszalagra helyezzük, melynek alsó ága az alsó alakítórudak alatt halad el. Ez a rúd-rendszer a feszítőszalaggal együtt előnyösen egyetlen egységes egészet alkot, amelyet a melegítő kamrába lehet behelyezni és onnan kiszerelni, hogy azt másik szerkezeti egységgel helyettesítsük, pl. hosszirányú hullámozás végett. Ha az a szándékunk, hogy ilyen rendszerrel egy és ugyanazon kiemelő és behelyező szervek felhasználásával hosszirányú hullámozást létesítsünk, akkor a felső alakító szerveket lapos rudak alakjában készítjük, amelyek lent az alsó alakító eszközöknek megfelelő hosszirányú hullámozással vannak ellátva. Ilyen módon az alsó és felső alakító szervek egymásba illenek. Ha a berendezést keresztirányú hullámozásról hosszirányú hullámok készítésére akarjuk átállítani, akkor egyszerűen csak az alsó alakító szerveket kell a mozgó vázakon 90°-kal elfordítani és a felső, eddig keresztirányban használt rudakat kell az említett lapos rudakra kicserélni. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a két hullámozásnál a kívánt formák egymással azonosak. Természetes, hogy az alakítószerszámok megfelelő kiképzése révén bárminő hullámozott keresztmetszet előállítható, lehet pl. a találmány szerinti berendezéssel derékszögű vagy trapéz alakú hullámokat készíteni. Hosszirányú hullámozás céljaira lehet a felső