148165. lajstromszámú szabadalom • Pótfűtőtest

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.165. SZÁM 36. a. 13—15. OSZTÁLY — AA~428. ALAPSZÁM Pótfűtőtest Ádám Lajos bádogos kisiparos, Ózd A bejelentés napja: 1959. december 7. A találmány fűtőkályhák, esetleg tűzhelyek füstcsöveihez csatlakoztatható, az azokat elhagyó füstgázok hőtartalmát hasznosító pótfűtőtestre vonatkozik. > Az ilyen célra szerkesztett ismert pótfűtőtestek hibája, hogy hőátadó felületeik vagy egyáltalán nem, vagy csak igen körülményesen tisztíthatók, vagy amelyeknek a tisztítási lehetőség biztosítva van, azok túl bonyolultak, helyszükségletük nagy, drágák, továbbá hőhasznosításuk rossz. Az ismert hasoncélú berendezések közös hátránya, hogy nem szabályozhatók a kellő finomsággal úgy vagy csak átzárhatók a pótfűtést szolgáló felületek vagy hatásossá tehetők. E két határeset közötti szabályozással azonban nem nyújtanak lehetőséget. A találmány szerinti pótfűtőtest révén a felsorolt hátrányok elkerülhetők, mert amellett, hogy egyszerű, olcsó szerkezet, mégis lehetőség van a finom szabályozásra és a tisztítása is könnyűszerrel eszközölhető. A találmány szerinti pótfűtőtest egy példakénti kiviteli alakját a csatolt rajzmelléklet ábrái szemléletűt, amelyek alapján az alábbiakban található a részetes ismertetés. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti berendezést elölnézetben mutatja, míg a 2. ábra a fedőrész nélküli pótfűtőtest felülnézete. A pótfűtőtest tulajdonképpeni hőhasznosító része az —4— alsó és —3— felső elosztódobból és az ezek közé iktatott —1— főcsőből, valamint —2— segédcsövekből áll. A —4— alsó elosztódobba vagy arra szoruló illesztéssel lenyomható —6— alsó fedélhez erősített —8— csőbe torkollik a —9— csőcsonk, amelynek révén a fűtőeszközhöz csatlakoztatható a pótfűtőtest. A —8— cső a —9— csőcsonkon túl nyúlik lefelé és e túlnyúló csőszakaszhoz van erősítve a pótfűtőtest —12— lábazata. A —8— csövet alulról a —10— sapka zárja le, mely a —8— csőre esetleg csőbe szorosan illeszkedik vagy ahhoz rögzíthető. A —3—• felső elosztódobot az ebbe vagy erre szorosan illesztett —5— fedőrész zárja le s ehhez van erősítve a —7— csőcsonk, amelyhez a kéménybe vezető cső csatlakoztatható. A —4— alsó és —3— felső elosztódob közé vannak iktatva a már korábban említett —1— főcső és az ennek környezetében elrendezett tetszőleges számú —2— segédcsövek. Az —1— főcső a •—2— segédcsöveknél nagyobb átmérőjű és az elosztódobokkal egy tengelyű. Az —1— főcsőnek a —3— felső elosztódobba nyíló torkolatában a —11— csappantyú a —14— rudazathoz van erősítve, a rudazat viszont a felső elosztódob fenéklapjához rögzített —13— kengyelekkel van megfogva úgy, hogy azokban a —14— rúd — s vele együtt a —11— csappantyú is — a —3— elosztódobon kívül levő —15— fogantyú segítségével elforgatható. A —11—• csappantyún esetleg ütköző helyezhető el, hogy érzékelni lehessen mikor van a csappantyúnak szélső helyzete. A —3— elosztódob —15— fogantyú felőli részén a nyitott és zárt csappantyúhelyzetnek megfelelő jelzés, felírás készíthető. Ha a —2— segédcsőnek fűtőhatásait nem kívánjuk igénybevenni, akkor a —11— csappantyút nyitott helyzetbe állítjuk. Ilyen csappantyúállás mellett az —1— főcső ellenállása kisebb, mint amit a kisebb átmérőjű —2— segédcsövek, valamint az ezekbe való áramláskor bekövetkező irányelterelésből származó összellenállás, minek folytán a füstgázok túlnyomó többsége az —1— főcsövön halad kerszitül s így a —2— segédcsövek számottevő főhatást nem fejtenek ki. Ha a —2— segédcsövek fűtőhatását is ki akarjuk használni, akkor a —11— csappantyúval elzárjuk az —1— főcső felső szájnyílását s így a füstgázok a —4— alsó eloísztódofoba irányeltérést szenvednek s a -—2— gegédcsöveken való áthaladás után a —3— felső elosztódobban újra összetömörülnek s a —7—• csőcsonkon keresztül áramlanak a kémény felé. Az alsó és felső elosztódobban a hőátadás szempontjából hasznos turbulencia áll elő, minek folytán — tehát a —11— csappan^ tyú zárt helyzete esetén — nemcsak a —2— segédcsövek, hanem az elosztódobok falai iá hatásosan részt vesznek a hőközlésben. A —11-^- csappantyúnak az ismertetett határhelyzetei, között bármilyen közbenső helyzete be-