148163. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges számú tagból álló relésorozat reléinek időzített működtetésére
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.163. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — GA—557. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Berendezés tetszőleges számú tagból álló relésorozat reléinek időzített működtetésére Ganz Daru- és Kazángyár, Budapest Feltalálók: Ungur Mihály mérnök és Gémes Bálint technikus budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. július 24. A találmány tárgya olyan berendezés, mely bizonyos előre meghatározott sorrendben és időközökben végrehajtott villamos kapcsolásokat oly módon végez, hogy egy motor által forgatott váltókapcsoló a villamos kapcsolásokat végrehajtó relék, vagy mágneskapcsolók mágnestekercseinek áramköreit meghatározott sorrendben és időközökben zárja. Hasonló célú berendezést ismertet a 145.408 sz. magyar szabadalom is. E szabadalomban ismertetett megoldásnál a villamos kapcsolásokat végrehajtó relék mágnestekercseinek zárása csak egyenlő időközökben történhet, amely a berendezés alkalmazását erősen korlátozhatja. Egy nagyobb teljesítményű indukciós motor indítását legelőnyösebben úgy végezhetjük, ha az első és utolsó forgórészellenállás-elem kiiktatása közötti időt lépcsőzetesen csökkenthetnénk. A találmány révén kiküszöbölhető a fenti hiányosság. A berendezés váltókapcsolót hajtó motorjo forgórészellenállásokkal bír, melyeket a relék bekapcsolási sorrendjükben önműködően kiiktatnak, így a váltókapcsoló hajtómotorját gyorsítva a saját bekapcsolási időközeiket rövidítik. A találmányt a csatolt rajzmellékleten ábrázolt, példakénti kivitel kapcsán magyarázzuk részletesebben. A rajzon feltüntetett példánál az (J) áram által átjárt (I)—(V) ellenállásokat kell meghatározott ütemben, rövidített időközökben egymás után rövidre zárni. Az egyes ellenállások rövidrezárását a hozzájuk rendelt (1)—(5) relék, vagy mágneskapcsolók végzik, s így az (I)—(V) ellenállások rövidrezárási sorrendje és üteme az (1)—(5) relék, vagy mágneskapcsolók egymás utáni működésének ütemével megegyező. Az (1)—(5) relék, vagy mágneskapcsolók (lt)— (5t) mágnestekercsei a TR vezérlőáramkörből vannak táplálva. Az (1)—(5) relék két csoportra vannak osztva. Az egyik csoportot a páros számú (2) és (4) relé, a másik csoportot a páratlan számú (1), (3) és (5) relé képezi. Az (lt)—(5t) tekercsek egyik vége a vezérlő áramkör T sarkáról kap áramot, de egy-egy relé között (11, 21, 31, 41) előkészítő érintkezői vannak beiktatva, melyeket a működési sorrendben előbb levő relék zárnak. Az egyes relétekercsek másik vége az általuk működtetett relék (12)—(52) tartóérintkezőin keresztül a relé behúzott állapotában az áramforrás R sarkához kapcsolódnak. Az (lt)—(5t) tekercsek ezen utóbbi végei a működési sorrendben később következő relékkel működtetett (23, 33, 43) érintkezőkön keresztül a (V) váltókapcsoló (b, c) sarkaihoz vannak kapcsolva. A (V) váltókapcsoló forgórészét a (H) hajtómű révén az (M) motor forgatja, ha annak áramkörét az (i) indítókapcsolóval zárjuk, mely a (Z) nyomógombbal hozható működésbe. Ha az (M) motort megindítjuk, akkor a (V) váltókapcsoló felváltva hol a (b) és (a) kapcsok, hol a (c) és (a) kapcsok között létesít összeköttetést. Indulás után, ha az (a) és (c) kapcsok vannak összekötve, akkor a (43) és (23) megszakító érintkezőn keresztül a (lt) tekercs áramköre záródik, aminek következtében az (1) relé meghúz és "az (I) ellenállást rövidrezárja. Ugyanakkor a (12) érintkezőn át magának tartó áramkört biztosít és a (11) érintkező révén előkészíti a (2) relé működését. Ha a (V) váltókapcsoló egy félfordulat után az (a) és (b) kapcsok között létesít összeköttetést, akkor a (2t) tekercs áramköre a (33) és (11) érintkezőkön keresztül záródik, meghúz a (2) relé, s így a (II) ellenállást rövidre zárja, ugyanakkor a (22) érintkezőn keresztül tartóáramkört biztosít magának és a (21) érintkező révén előkészíti a (3) relé működését. E folyamat azután folytatódik mindaddig, amíg az összes relé elvégzi feladatát. Mint a rajzból kitűnik, az !(a) és (c) érintkezők kapcsolata esetén az (1) (3) és (5) relék működtethetők, míg az (a) és (b) érintkezők kapcsolódásakor a (2) és (4) relék működhetnek.