148158. lajstromszámú szabadalom • Illesztőkészülék hegesztőpréskhez

4MW-íí Megjelenít: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.158. SZÁM 21. h. 29-32. OSZTÁLY — WE—121. ALAPSZÁM Illesztő készülék hegesztőprésekhez ¥EB Werkzeugmaschinenfabrik „Hermann Schlimme" cég, Berlin-Treptow (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Dörfelt Siegfried mérnök, Berlin-Treptow (NDK) A bejelentés napja 1959. augusztus 25. Német Demokratikus Köztár saságbeli elsőbbsége: 1959. február 7. A hőrelágyuló műanyagokból készült fóliáknak olyan összehegesztési módszere ismeretes, amelynél a fóliák két elektróda között feküsznek, illetőleg azokat két elektróda közé fektetik és egymásra szorítják. Ennél az eljárásnál a meleghatást nem kívülről bevezetett hő szolgáltatja, hanem magában az összehegesztendő anyagban fejlődő hő, amelyet a két elektróda közt fellépő nagyfrekvenciájú tér gerjeszt. A nagyfrekvenciájú energiát generátorban termelik. A generátor kimeneti feszültsége azonban nem egyezik a szükséges elektródafeszültséggel és ennek következtében transzformációra, ill. illesztésre van szükség. Ilyenkor felmerül még az a nehézség is, hogy a generátort az elektródákkal összekötő vezeték a nagy frekvencia következtében a hullámhosszak nagyságrendjébe kerül és maga is transzformátorként működik. Az eddig ismert berendezések igen nagy költséggel járnak, különösen akkor, ha a generátor és a prés között olyan hajlékony teljesítménykábel van, amely a névleges teljesítmény átvitelére van méretezve. A költséget részben a hangoló segédberendezések okozzák. Ezekre azért van szükség, hogy a teljesítményt hiba nélkül lehessen átvinni és a kábel védve legyen túlterhelések ellen. 'találmányunk kiküszöböli ezeket a hátrányokat és ebből a célból olyan kapcsolást alkalmazunk, amelynél az illesztéshez csak induktivitást kell felhasználni. A találmány lényege az, hogy az alsó hegesztőlemez, mint „hideg" elektróda és a vele párhuzamosan felszerelt „meleg" elektróda képezik a bemenő kapacitást és hogy a „meleg" elektródára van szerelve a változtatható induktivitás. A találmány szerinti készülék kiválik egyszerű szerkezeténél, könnyű kezelhetőségénél és olcsó kivitelénél fogva. Ismeretes, hogy az egész "nagyfrekvenciájú kapcsolás egyenaramkorösen vagy kétáramkörösen vitelezhető ki. Az egyáramkörös kapcsolás szerkezetileg egyszerűbb, mint a komplikált kétáramkörös kapcsolás, mégis ez utóbbinak megfelelő elrendezés esetén az az előnye, hogy az energia bekapcsolásának lefolyása lágy és az elektródák feszültsége a hegesztés befejezése után lassan csökken. Azonkívül megfelelő méretezést feltételezve a kétáramkörös kapcsolás a felharmonikusuk kiszűrésére is szolgálhat. A találmány szerinti illesztő készülék kétáramkörös kapcsolásra alkalmas. A rajzban vázlatosan bemutatott kiviteli alak alapján az alábbiakban közelebbről ismertetjük a találmányt. A hegesztendő fóliát a hegesztőprés-- 2—nyomólemeze, az ún. „hideg" elekrtóda és a vele párhuzamos, állítható-3—„meleg" elektróda közé fektetjük és megfelelő nyomással összesajtoljuk. Ezután bekapcsoljuk a nagyfrekvenciát. A— 3-elektródára szerelt- 4- induktivitást az- - 5 csúszka segélyével úgy kell beállítani, hogy kezdetben kisméretű felmelegedés következzék csak be és ennek megfelelően a fólia csak kevéssé melegedjék és a~ 3—elektróda csak lassan nyomódjék a hegesztendő fóliába. A hegesztés megtörténte után az áramerősség újra csökken és ennek megfelelően a felmelege'dés is csökken. Ekkor véget ért a hegesztés és a nagyfrekvenciát le kell kapcsolni. Ha az eleródakapacitások az egyes teljesítményosztályokban különbözőek, elegendő a- 4--induktivitást átállítani. A rajzban a- 6— számmal a hegesztőelektródák csatlakozása van megjelölve és az-1-számmal az energiacsatlakozás a generátorról. Az egész készülék, mely vaslemez burkolat segélyével árnyékolva van, a prés nyomólemeze alatt kerül beépítésre és szerkezetileg úgy van kialakítva, hogy a felharmonikusok kisugárzása igen csekély és hogy a berendezés előnyös kialakítása jó hatásfokot biztosít.