148130. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp megvilágító rendszer

Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.130. SZÁM 42. h. 14—16. OSZTÁLY — OI—36. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Univerzális mikroszkóp megvilágító rendszer Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltaláló: Zala Endre, tudományos munkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 29. A modern mikroszkópiában különféle megvilá­gításokat alkalmaznak, mint amilyenek pl.: a vi­lágoslátóterű, egy- vagy többoldalas ferde, vagy minden oldalról történő sötétlátóterű, fáziskont­raszt eljáráshoz különböző gyűrű alakú megvilá­gítás stb. Az egyszerű kezelhetőség és a gyártás olcsósága szempontjából célszerű, ha mindezen megvilágítások egy rendszerrel állíthatók elő, oly módon, hogy folytonos átmenet legyen lehetséges a különböző megvilágítási esetek között. Ennek a feladatnak egy ismert részmegoldása egy folytonosan változtatható nagyítású optikai rendszer alkalmazásán alapul, melyet vázlatosan — Köhler-féle megvilágítás esetén — az 1. ábrán láthatunk, ahol az A fényforrást a B lencse, a D gyűrű alakú rekesz síkjába képezi le. A D kör­gyűrű belső és külső sugara nem változtatható. A D gyűrűrekeszt az E folytonosan változtatható nagyítású optikai rendszer leképezi az F iriszre­keszbe, mely a K kondenzátorrendszer hátsó gyúj­tósíkjában van. Ezáltal ebben a síkban egy kör­gyűrűkép keletkezik, melynek belső sugara az E rendszer nagyításával, külső sugara pedig az F Írisszel változtatható. A T tárgysíkon megvilágí­tott látómező méreteit a C rekesz határozza meg, mivel az E és K rendszerek együttesen a C síkját a T síkba képezik le. Ezen megoldás egyik hátrá­nya az, hogy a teljesen világos látóterű megvilá­gításba nincs folytonos átmenet, mert az E rend­szer nagyításának változtatásával nem lehet a kör­gyűrű alakú kép belső sugarát elég kicsire lecsök­kenteni, másrészt pedig sok lencséből áll, melyek sok hibalehetőséget rejtenek magukban gyártási szempontból. Jelen találmány olyan mikroszkóp megvilágító rendszer, mely az előbb részletezett két hibát kiküszöböli és melynek segítségével a modern mikroszkópiában használatos legfontosabb meg­világítások előállíthatók folytonos változtatással. Így pl. a kondenzor gyújtósíkjának a 2—4. ábrá­kon látható megvilágításai, ahol a második ábra világítógyűrűjének külső R/t és belső R» sugara egymástól függetlenül változtatható 0-tól a teljes apertúrának megfelelő R-ig; a 3. ábra világító szektorának a szöge pedig 0-tól 360°-ig. Ezáltal a különböző fáziskontraszt objektívekhez szüksé­ges mindenféle gyűrű alakú megvilágítás; minden oldali sötétlátóterű megvilágítás; egy- vagy több­oldalas ferde megvilágítás stb., ugyanazon meg­világító rendszerrel valósítható meg és egymással kombinálható, mint ahogyan pl. a 4. ábrán látható. A találmánynak megfelelő egyik példaképpeni összeállítás optikai elrendezését az 5. ábra mutat­ja Köhler-féle megvilágítás esetén, ahol az A vi­lágító hengerfelületet a vele koaxiális B kúptükör a henger tengelyére merőleges síkban levő C kör-r felületté képezi le virtuálisan. Ezen C körfelületet a D optikai rendszer képezi le a K kondenzor­rendszer S gyújtósíkjába. A D optikai rendszer R rekeszét • a K kondenzor a T tárgysíkra képezi lé és így a T tárgysíkon megvilágított látómező nagyságái a D rendszerben levő R rekesz hatá­rozza meg az előbb leírt módon. A megvilágító apertúra rekeszelése a 6. ábrán látható módon történik: az előbbi A hengerfelület és a B kúp­tükör közé alulról és felülről rekeszelő hengerek tolhatók be (E és F). Az alsó E hengerrekesz B kúptükör által alkotott képe a C körfelület síkjá­ban fekvő G körgyűrű, melynek belső sugarát (r) az E henger felső élének magassága (x) hatá­rozza meg. A • felső F hengerrekesz B kúptükör által alkotott képe a C körfelület síkjában fekvő H körfelület, melynek sugara (s) az F henger alsó élének magassága (y) álltai van meghatározva. x és y változtatásával a C síkon egy változó r belső és s külső sugarú világító körgyűrű állítható elő, melyet a D optikai rendszer a K kondenzor gyújtósíkjába képez le. Amennyiben az E és F hengereknek csak egy szektorát alkalmazzuk re­keszként a K kondenzor gyújtósíkjának 3. ábrán

Next

/
Thumbnails
Contents