148130. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mikroszkóp megvilágító rendszer
Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.130. SZÁM 42. h. 14—16. OSZTÁLY — OI—36. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Univerzális mikroszkóp megvilágító rendszer Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltaláló: Zala Endre, tudományos munkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 29. A modern mikroszkópiában különféle megvilágításokat alkalmaznak, mint amilyenek pl.: a világoslátóterű, egy- vagy többoldalas ferde, vagy minden oldalról történő sötétlátóterű, fáziskontraszt eljáráshoz különböző gyűrű alakú megvilágítás stb. Az egyszerű kezelhetőség és a gyártás olcsósága szempontjából célszerű, ha mindezen megvilágítások egy rendszerrel állíthatók elő, oly módon, hogy folytonos átmenet legyen lehetséges a különböző megvilágítási esetek között. Ennek a feladatnak egy ismert részmegoldása egy folytonosan változtatható nagyítású optikai rendszer alkalmazásán alapul, melyet vázlatosan — Köhler-féle megvilágítás esetén — az 1. ábrán láthatunk, ahol az A fényforrást a B lencse, a D gyűrű alakú rekesz síkjába képezi le. A D körgyűrű belső és külső sugara nem változtatható. A D gyűrűrekeszt az E folytonosan változtatható nagyítású optikai rendszer leképezi az F iriszrekeszbe, mely a K kondenzátorrendszer hátsó gyújtósíkjában van. Ezáltal ebben a síkban egy körgyűrűkép keletkezik, melynek belső sugara az E rendszer nagyításával, külső sugara pedig az F Írisszel változtatható. A T tárgysíkon megvilágított látómező méreteit a C rekesz határozza meg, mivel az E és K rendszerek együttesen a C síkját a T síkba képezik le. Ezen megoldás egyik hátránya az, hogy a teljesen világos látóterű megvilágításba nincs folytonos átmenet, mert az E rendszer nagyításának változtatásával nem lehet a körgyűrű alakú kép belső sugarát elég kicsire lecsökkenteni, másrészt pedig sok lencséből áll, melyek sok hibalehetőséget rejtenek magukban gyártási szempontból. Jelen találmány olyan mikroszkóp megvilágító rendszer, mely az előbb részletezett két hibát kiküszöböli és melynek segítségével a modern mikroszkópiában használatos legfontosabb megvilágítások előállíthatók folytonos változtatással. Így pl. a kondenzor gyújtósíkjának a 2—4. ábrákon látható megvilágításai, ahol a második ábra világítógyűrűjének külső R/t és belső R» sugara egymástól függetlenül változtatható 0-tól a teljes apertúrának megfelelő R-ig; a 3. ábra világító szektorának a szöge pedig 0-tól 360°-ig. Ezáltal a különböző fáziskontraszt objektívekhez szükséges mindenféle gyűrű alakú megvilágítás; minden oldali sötétlátóterű megvilágítás; egy- vagy többoldalas ferde megvilágítás stb., ugyanazon megvilágító rendszerrel valósítható meg és egymással kombinálható, mint ahogyan pl. a 4. ábrán látható. A találmánynak megfelelő egyik példaképpeni összeállítás optikai elrendezését az 5. ábra mutatja Köhler-féle megvilágítás esetén, ahol az A világító hengerfelületet a vele koaxiális B kúptükör a henger tengelyére merőleges síkban levő C kör-r felületté képezi le virtuálisan. Ezen C körfelületet a D optikai rendszer képezi le a K kondenzorrendszer S gyújtósíkjába. A D optikai rendszer R rekeszét • a K kondenzor a T tárgysíkra képezi lé és így a T tárgysíkon megvilágított látómező nagyságái a D rendszerben levő R rekesz határozza meg az előbb leírt módon. A megvilágító apertúra rekeszelése a 6. ábrán látható módon történik: az előbbi A hengerfelület és a B kúptükör közé alulról és felülről rekeszelő hengerek tolhatók be (E és F). Az alsó E hengerrekesz B kúptükör által alkotott képe a C körfelület síkjában fekvő G körgyűrű, melynek belső sugarát (r) az E henger felső élének magassága (x) határozza meg. A • felső F hengerrekesz B kúptükör által alkotott képe a C körfelület síkjában fekvő H körfelület, melynek sugara (s) az F henger alsó élének magassága (y) álltai van meghatározva. x és y változtatásával a C síkon egy változó r belső és s külső sugarú világító körgyűrű állítható elő, melyet a D optikai rendszer a K kondenzor gyújtósíkjába képez le. Amennyiben az E és F hengereknek csak egy szektorát alkalmazzuk rekeszként a K kondenzor gyújtósíkjának 3. ábrán
