148125. lajstromszámú szabadalom • Műszer negatív és pozitív sorrendű mennyiségek viszonyának mérésére háromfázisú hálózatban
Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.125. SZÁM 21. g. 28—35. OSZTÁLY — MU—153. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Műszer negatív és pozitív sorrendű mennyiségek viszonyának mérésére háromfázisú hálózatban Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Boromisza Gyula oki. gépészmérnök és di Gléria Antal oki. gépészmérnök, mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. augusztus 1. Villamos gépek, különösen váltakozó áramú generátorok terhelhetősége függ a terhelés szimmetrikus, vagy aszimmetrikus voltától. Aszimmetrikus terhelésű gépekben a pozitív sorrendű mennyiségeken kívül negatív sorrendű villamos mennyiségek (feszültségek, áramok is) keletkeznek, amelyek ezek terhelhetőségét befolyásolják, ezért az üzemben meg szokták szabni, mekkora lehet a negatív és pozitív sorrendű mennyiségek maximális aránya. A negatív és pozitív sorrendű mennyiségeket egyidejűleg is szokták mérni és érzékelni, pozitív és negatív sorrendű mennyiségeket előállító készülékek ún. „szűrők" segítségével. Mivel a gépek terhelhetősége a pozitív és negatív sorrendű menyiségek viszonyától függ és a negatív és pozitív sorrendű mennyiségek hányadosát, az ún. aszimmetria tényezőt kell mérni. A szűrővel ellátott műszerek hátránya, hogy tekintélyes üresjárási hibájuk (1—5%) van. Másik hátrányuk az, hogy váltakozó áramú kereszttekercses műszert, vagy egyéb hányadosképző eljárást kell alkalmazni. Szűrő és egyenáramú, egyenirányítós műszer alkalmazása esetén is a hiba az egyenirányító nonlinearitása miatt különösen kis negatív sorrendű mennyiség mérésekor nagy. A találmány szerinti műszer a vonali (láncolt) feszültségek, vagy áramok negatív és pozitív sorrendű mennyiségeinek hányadosát szűrők nélkül méri, és egyenáramú hányadosmérő mérőműveket használ. Az egyenáramú mérőműveket közel a névleges árammal, vagy feszültséggel tápláljuk, mivel a találmány szerinti műszer az üzemvitel szempontjából a rendes (szimmetrikus) üzemállapottól csak kismértékben eltérő szimmetrikus tizemben kell, hogy működjék. Kimutatható, hogy a negatív és pozitív menynyiségek hányadosának abszolút értéke és az általuk bezárt szög egy vonali mennyiségre vonatkoztatva a vonali mennyiségek hányadosára jellemző A és B mennyiségektől függ és ezekkel meghatár o zható. Itt példaképpen UB Uc A=ür ésB== iír a háromfázisú vonali menyiségek abszolút értékének a viszonya, ahol a példaképpen UA az AB fázis, U a BC fázis, és Uc a CA fázisok közötti vonalfeszültség vektora. Derékszögű koordináta rendszerben ábrázolva a negatív és pozitív sorrendű mennyiségek hányadosának abszolút értékét és az általuk bezárt szögét az 1. ábra szerinti gör-U2 besereget kapjuk, ahol": nagysága és a negatív és po-Ui zitív sorrendű mennyiségek közötti szög van ábrázolva az „A" és ,,B" mennyiségek függvényében. Itt példaképpen U2 a negatív. Ui a pozitív sorrendű feszültség az UA vonali feszültségre vonatkoztatva; a kettő hányadosa az aszimmetria tényező. A találmány tárgyát képező műszer egy példaképpen! kiviteli alakját a 2. ábra tünteti fel. A műszernek két egymástól független mérőműve „Mi" és „M2" van, mindkettő hányadosmérő egyenáramú pl. állandó mágneses mérőmű. Az egyik („Mi" mérőmű tengelye célszerűen az ,,S" skálalapra merőleges, a másik („M2") mérőmű tengelye az ,,S" skálalappal párhuzamos. Mindkét mérőmű tengelyére pl. egy-egy tükör („Ti—T2") van rögzítve, a tükörre „L" fényforrásból pontszerű fény, vagy íonálkereiszt képe, vagy más fényjel esik. Az egyik mérőmű az „A", a másik mérőmű a ,,B" mennyiséget méri. A tükrökről visszaverődő fénysugár az ,,S" skálalapra esik, aminek a megoldása olyan, hogy rajta a fény jól látszódjék. Ebből a célból a skálát beljebb is lehet tenni a műszerházba és megfelelő bevonattal is el lehet látni. A skálán fel van rajzolva a negatív és pozitív sorrendű mennyiségek hányadosa és az általuk bezárt szög az „A" ós „B" mennyi-
