148105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangos filmszalag előállítására, valamint az ezzel az eljárással készült hangos filmszalaggal működő filmfelvevő és vetítő készülék
Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.105. SZÁM 57. a. 64—72. OSZTÁLY — KI—412. ALAPSZÁM Eljárás hangos filmszalag előállítására, valamint az ezzel az eljárással készült hangos filmszalaggal működő filmfelvevő és vetítő készülék Kiss Ervin banktisztviselő, Enying A bejelentés napja: 1959. február 26. A filmiparban a hangos filmek hangfelvétele fotocellás berendezéssel keltett különböző intenzitású vagy szélességű fényhatások fényképezésével történik. A képmezőt és a hang csíkját összehozva másolják a pozitív filmet, amelyen tehát a. képen kívül a hang csíkja is rajta van. Vetítéskor a fényképezett hangot megfelelő berendezéssel alakítják át ismét hanggá. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy a film pozitívjét úgyszólván korlátlan számban lehet előállítani, viszont nagy hátránya, hogy mind a felvételhez, mind a leadáshoz bonyolult és drága berendezések kellenek. Az újabb időben erősen elterjedt mágneses hangrögzítés új lehetőségeket kínál a hangosfilm számára is. Míg azonban a magnetofonnal kapcsolatban ismert mágneses szalagok anyaga PVC vagy más műanyag pl. polietiléntertaftal, amelynek anyagába a mágneses port már eleve belekeverik, vagy külön rétegben hordják fel rá, addig a filmszalag celluloidból készül, amelyhez a mágneses por az eddig ismert kísérletek eredménye szerint nem köt hozzá és ezért a mágneses hangcsíknak a fényérzékenyfilmmel való összedolgozása eddig még meg nem oldott feladatot jelentett, aminek a megoldása a jelen találmány célja. A mágneses hangcsík a hang visszaadása során igen széptónusú hangot eredményez és a hangnak mind felvétele, mind visszaadása aránylag egyszerű eszközökkel történhetik. A találmány lényege egyrészt olyan mágneses emulzió előállítása, amely alkalmas a filmszalaghoz való hozzákötésre, s amely mágneses vasoxidból és acetonban oldott nitrocellulózéból áll, olyan arányban, hogy a mágneses vasoxid súlyához képest a száraz nitrocellulóze súlya — ennek 10— 40%-a, mésrészt az, hogy a fényérzékeny filmszalag fényérzékeny emulzióval el nem látott oldalát a mágneses emulzióval látjuk el. Ez történhetik vagy ráfúj ássál, vagy úgy, hogy a filmszalagot a mágneses emulzióval átitatott szívóképes anyaggal (pl. filccel) burkolt korong kerületére szorítjuk, majd az ettől átnedvesedett sávot légfúyással szárítjuk. A filmszalagra így rádolgozott mágneses emulzió nem kényes, és nem kopik le a használatban. Fontos, hogy a mágneses emulziót a fényérzékeny emulzióval el nem látott oldalra vigyük fel. Ugyanis a fényérzékeny emulziós réteghez a mágneses emulzió utólag nem köt hozzá, ha pedig előbb vinnénk fel a mágneses emulziót és azután a fényérzékenyt, akkor ez ahhoz hozzáköt ugyan, de rontja a mágneses emulzió érzékenységét. Az így elkészített mágneses hangos filmszalaghoz a találmány értelmében olyan filmfelvevő-, illetőleg vetítőkészülék tartozik, amelyben a filmszalag útja során az eddig szokásos hanglámpa helyett magnetofonfej előtt halad el, amely a hangot a mágnesessé tett szalagcsíkra felveszi, illetve annak nyomán visszaadja. Ennek megfelelően a találmány szerinti filmfelvevő készülék a hang felvételére mikrofonnal, erősítőberendezéssel, valamint a filmszalag mágneses emulziós csíkja útjába beépített magnetofon-felvevő fejjel van ellátva. A filmvetítő készülék a hang visszaadására a mozgókép filmszalag hangcsíkja útjában elrendezett magnetofon törlő, felvevő és lejátszó fejjel, erősítőberendezéssel, kikapcsolható ellenőrző hangszóróval és külső hangszóró csatlakoztatóval van ellátva. Ez a találmány főleg amatőr filmesek számára előnyös, akik aránylag egyszerű készülékkel készíthetnek és vetíthetnek műszakilag tökéletes hangosfilmet. A találmány szerinti mágneses emulzióval már kész és előhívott filmeket (pl. némafilmeket) is bevonhatunk. Általában azonban leghelyesebb a filmet még a fényérzékeny emulzió felvitele előtt mágneses emulzióval ellátni. Ha a filmen a hang részére megfelelő külön csík nem áll rendelkezésre, úgy a mágneses emulzió számára jól fel lehet használni azt a sávot, ami a film perforációján kívül esik. Ez a sáv, amely pl. a 8 mm-es filmnél mintegy 1 mm széles, a hang rögzítésére teljesen elegendő. A filmfelvevő és vetítő gépekben a fényképező, illetőleg a vetítő lencse előtt a filmszalag szakaszos mozgással halad előre, a magnófej előtt azonban folytonos haladással kell mozognia. Ez a készülékekben a jelenlegihez képest semmiféle