148098. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csemege uborka vastagság és hosszúság szerinti osztályozására

2 148.098 lyák ferdesége következtében — megegyezik az uborka vastagságával. Az uborkák ugyanis 180°~nál kisebb szögben elhelyezett 12 lemezek közé esnek és mivel ezek alsó részén levő nyílás a beesés helyénéi. tehát a 9 garat mellett még kisebb, mint a legkisebb uborka átmérője, az a uborkák megmaradnak a 12 lemezek alsó részén úgy, amint a 3. ábra szemlélteti. Mikor pedig a szalag az ábra szerint balra halad, a 13, 14 vezetékek egymástól távolodó elhelyezése folytán a háztető alak egyre keskenyebbé válik és így a lemezek alsó éle közötti köz két-két lemezpár között szélesedik, az uborkák átesnek a megnagyobbodott nyíláson. E működésmód lehetővé tételére a 13 és 14 vezetékek keresztmetszete fekvő U-alakú, mint amint a 4. ábra mutatja. A felrajzolt kivitelnél az uborkákat a felső 11 hajtólánc vastagság szerint négy csoportra osztja, mert a legkeskenyebbek már a mozgás elején kiesnek és ezzel a 23 láncra kerülnek, a vastagabbak csak a nyílások további növekedésekor esnek ki és a 29 láncra esnek, a még vastagabbak a 28 szállítószalagra kerülnek, végül pedig azok az uborkák, amelyek ínég a legjobban összezáruit lemezpárok közötti réseken sem férnek keresztül, a lánccal együtt továbbmennék és a 19 szállítószalagra kerülnek. Ilyen módon természetesen a vastagság szerinti osztályozást nemcsak négy, hanem több vagy kevesebb csoportra is oszthatjuk. Mikor a 12 lemezek átfordulva a 11'lánc alsó részére kerülnek, a 13 és 14 vezetékek közeledése folytán ismét szétnyílnak és így a 9 garat alá kerülő lemezek alsó vége közötti köz mindig a beállított legkisebb értéket veszi fel. Ha megtörténik, hogy a 9 felöntő garatból lehullott uborka nem párhuzamosan esik a két prizmaszerű idom közé, hanem keresztben vagy másként helyezkedik el, úgy a 10 forgókefe azt visszasöpri és betereli szabályosan az idomok közé. A vastagság szerint osztályozott uborkák a 24 és 25 átadó garatokon keresztül ráhullanak a 11 vastagság szerinti fémszalag sebességénél' nagyobb sebességű, kereszttengelyeikkel ferde síkban elhelyezett 26, 29, 20 és 17 hosszúság szerinti osztályozó fémszalagokra. Ezek a szalagok 18 merev, hasáb alakú idomokból vannak összeállítva. A hasábok csúcsai egymással u osztású meghajtó lánccal vannak összekötve, .mely a szalag előrehaladását biztosítja. Tekintve, hogy a 18 prizmák merevek, azok alső élei közötti s távolság nem változik, annál is inkább, mivel a prizmák vezető pályái is párhuzamosak. A ferde síkú 20, 29, 28 és 17 hosszúság szerinti szalagok prizmái legmagasabb pontjai közé ejtett uborka a prizmák között ferdén lecsúszik a szalag alacsonyabb végéig, illetve oldaláig és ott megütközve halad a szalaggal mindaddig, míg hossza megegyezik a szalag alatt közvetlenül elhelyezett 19 szélesedő átejtő nyílás szélességével. Ekkor az uborka a prizmák közül kibillen és lehullik a 20, 22 és 27 leszedő garatokon keresztül a 21 és 23 gyűjtőedényekbe. E működésmód jobb megértése végett az 5. ábrán a szállítószalag a ferde helyzetű felső ágra •merőlegesen né?ve látható, a 6. ábra pedig távlati feltüntetés. A 7. ábra keresztmetszetben mutatja az uborkák továbbítását, a 8. ábra pedig az uborka kiesését szemlélteti. Az uborkák a 28 helyen esnek a ferde helyzetű lemezre, amelyen a prizmákból álló szállítószalag mozog. Két-két hasáb között tehát egy-egy uborka fekszik, amelyek a rajzon látható nyíl irányában haladnak. Mikor az uborkák ilyen módon a 19 kivágás fölé kerülnek, akkor még legtöbb esetben tovább haladnak, mert az uborka hosszúsága nagyobb, mint a kivágás szélessége kezdetben, tehát a legkeskenyebb helyen. Mikor azután továbbhaladás közben a vízszintes és függőleges közötti ferde helyzetű uborka a kivágás olyan részéhez ér, ahol a' hosszúsága már kisebb, mint a kivágás szélessége, akkor az uborka a kivágás alsó széle körül átbillen, úgy, amint azt a 8, ábra szemlélteti, és a szalag alatt elhelyezett gyűjtőbe esik. Mivel a rajz szerinti kivitelnél a szalag alatt három gyűjtőt alkalmaztunk, a vastagság szerinti már osztályozott uborkák hosszúságuk szerint négy csoportba oszlanak, mert a legrövidebb uborkák a mozgás elején kiesnek, később a nagyobbak és azután a még nagyobbak, végül pedig a leghosszabb uborkák, amelyek hosszúsága nagyobb, mint a 19 kivágás szélessége a legszélesebb helyen, továbbhaladnak és a szalagok végén a hasábok átfordulásakor esnek ki. Megjegyzendő, hogy a 26 hosszúság szerinti osztályozó szalag s prizmaközei és az u osztásai a legkisebbek, míg a 17 hosszúság szerinti szalagé a legnagyobbak és a 19 átejtő nyílás is a 2. ábra jobb oldalán a legkisebb, bal oldalán pedig, ahol nagyobb uborkák vannak, a legnagyobb. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi a csemegeuborka olcsóbb feldolgozása révén a teljes munkamenet korszerű kialakítását is. Szabadalmi igénypontok: 1. Uborkák hosszúság szerinti osztályozására való berendezés, melynek jellemzője, hogy az adagoló garat ferde helyzetű, végnélküli szállítószalag van, mely alkalmas az uborkáknak a vízszintes és függőleges közötti ferde helyzetben való továbbítására és a szállítószalag továbbító felső ága alatt helybenálló, a haladás irányában szélesedő nyílás (19) van, mely olyan helyzetű, hogy a ferdén álló uborkák e nyílás alsó éle körül átfordulva a nyíláson át kieshetnek. 2. Az 1. igénypont szerinti osztályozó berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szállítószalag egy lemez felett mozgó, lánccal továbbított hasábokból (18) áll, melyek között az uborkák elhelyezkedhetnek, a beöntő garat pedig a láncnak azon része (28) felett van, amely tömör ill. nyílást még nem tartalmaz. 3. Uborkák vastagság szerinti osztályozására való berendezés, főleg az 1. és 2. igénypont szerinti berendezéshez, azzal jellemezve, hogy az adagoló garat alatt oly végnélküli lánc van, amelynek az uborkákat felvevő felső ága a haladás, irányában szélesedő vezetékekben {13, 14) mozgó, 180°-nál kisebb szögben elhelyezett lemezpárokból (12) áll, melyek felső éle változatlan távolságot biztosító továbbító lánccal függ össze.