148092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a benzolgyűrűben helyettesítőt nem tartalmazó gyógyászatilag hatásos új dietiltriptamin származékok előállítására

9 148.092 ahol X = aromás helyettesítő pl. fenil, p-toluil, p-metoxifenil, dimetoxifenil, -,p-halogén~fenil, ^-naftil, difenil csoportot jelent. Az eljárásunk szerint előállított 2-fenil-dietiltriptamin ellentétben a fenil^vököt n°m +

*->*~+almazó vegyülettel in \itio

i/o! il* STI /I ke'i Jicsony koncentrációban o-uolja -i i n± ">i kotin, a histamin, az ^ 'ult 1]

n i

;UJIP-klorid hatásait. Izolál< s^ei \ e* u t r> - ^ hogy inkább a szervek ruidi í T

-<

i 1

"'JUS receptoraira hatnak. F \ h -> 1 -> megnyilvánulnak, pl. k'o1

doz-i ' + ^ n br. levő macskákon 0,25—1 mg/L,, Oo ... i. Ij^jja.. gc inliek a viítoi p h i^en 1 h-d r+ ^ c

i i t> m-< ^ n<~lio n i1 ^ \ i1

i

1

' m on i n 1 >

i rns TI p i ^ h< n i i u-4 > v pl sí ( i"i -. i i P1

1( , )li-"K I 1 1 )k Oh 1-, r (• 1 i"1

^ 1 1 < íibf <do 1 v t^ k G | ( \ "> r um i i'oii'1! f "( i i i i h i-5 1 11 i < | i t r iim^-n s. n » iirLj

i in i ' n i L j ifio' l _, i ini

1 icm1

\

)i jl^ I ' •->' Fe i

J ">

i V jn •> i í v ' hc+a- i v o I ; f 1 ' ír ' i 1>

u f daLmu ii pítj df/is )1 ii 1

/ k ' í x

1

ol pl. morfin fájdalomcsillapító hatását. Egéren 20—30 mg/kg-os i. p. dózisban gátolja az állatok spontán mozgását, narkózis pontencírozó és tranquil]izáió hatásúak. Ezen hatások mellett toxikusság szempontjából is megfelelőek LD50 egéren i. v. 32 mg/kg, i. p. 90 mg/kg, per os 185 mg/kg. Az általunk előállított többi vegyületek is többé-kevésbé hasonló eredményeket mutatnak. 1. példa: 40 mól 2-fenil-indolt szuszpendálunk 10-szores abs. benzolban és jeges hűtés közben hozzáadunk 60 mól oxalilkloridot. Az oldat rövid időre feltisztul, majd sárga csapadék formájában kiválik a 2-fenil-indolil-glioxilsavklorid. Fél órán át 0 C°-on állni hagyjuk, nuccsoljuk és benzollal mossuk. A savkloridot azonnal 100 mól dietilamin és ugyanolyan térfogatú víz keverékébe adagoljuk. A kezdetben képződött ragacsos anyag másnapra kristályokká esik szét. Nuccsoljuk, metanolból kristályosítjuk. Termelés: 2,8—3,2 g 2-fenil-indolil-glioxilsavdietilamid, az elméleti 50%-a. O. p. 152—153 C° 20 mól indolilglioxilsavdietilamidot 12—15-szörös abs. tetrahidrofuránban oldunk, és a savamidra számított 12—15-szörös abs. tetrahidrofuránban szuszpendált 80 mól lithiumalumíniiirnhidridhez csepegtetjük, keverés és hűtés közben. A reakoiőelagyet ezután 3 órán át forraljuk, másnapig állni hagyjuk. Másnap a litiumalumíniumhidrid felesleget vízzel ismert módon elbontjuk. Az alumínium csapadékot nuccsoljuk, tetrahidrofuránnal mossuk. A szűrletet vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot könnyű benzinnel eldörzsöliük. A terméket — mely 2-íeml-3-/?-dietilaminoetil~indoi — nucscsolás és szárítás után vizes etanolból kristályosítjuk. Fehér tűkristályokat kapunk, termelés az elméleti 75%-a, o. p. 125—126 C°. Az anyalúg bepárlásával a termelés tovább javítható. Etánszulfonát: 10 mól 2-fenil-dietiltriptamint oldunk 10-szeres abs. acetonban és jeges hűtés közben 10 rnői etánszuifosavat adunk hozzá. Néhány perc alatt sűrű, fehér kristálypép keletkez;v 20 ml ab

r

"'-prr^i elkeverjük, nuccsoljuk és 'x

^ L

I a

1 .ti! nnssuk. A fehér kristályos te m^ ' ^ A r ban súlyállandóig szárítjuk. leim ti r 208—209 C°. A só víz! T ír' <v 7

1 1 c' előállítható abs. éterben, > c I- ->. 1 j 1 p. 164—168 C°. . -- Id x 1

n

J

p

1 1 a j.o m 1

n ci r \r > lrl-ií ic t

1 '-|_ •* 1 1 id<V

1 is. 'cl 1 ) " (

V 1 C e-. ) a > í cl r D '" '2 r lu 1 -> "• r ^0 í 11 , 1 1 1) ' jlu s" In dl 1 M 1 lo un 1

> >

1 2- ) ' 1 li 1 ne1

V-<~ -Í -< 1

1 *• -> '

-> '"íj- "3 w t i "-1 1^ 11

1 1 ( ti1

-dV+ r Hu : ; Ihi/ilhn T 1S3 —.0<

v ° 4. példa: Az 1. példában lehlak szerint előállíthatjuk a 2-hrőmíenilindolbóI a 2-p-bróm-fenil-indolilgli-oxil-savdietilamidot, o. p. 174—17G C° és a 2-p-brórn-fenil-3-dietüaminoetilindolt, o. p. 126— 127 C°. Etánszulíonát o. p. 192—193 C°. 5. példa: Az 1. példában leírtak szerint előállítható a 2-p-metoxifenil-ind ólból a 2-p-metoxi-fenil-indolilglioxilsavdietilamid o. p. 134—136 C°, és a 2-p-matoxi-fenil-3-í'-diet.ilaminpentilindol o. p. 110— 111 C°. Etánszulfonát o. p. 178—179 C°. 6. példa: Az 1. példában leírtak szerint előállítható 2-veratrin-ind ólból a 2-veratril-indolilglioxilsav-dietilamJd o. p. 145—147 C° és a 2-veratrii-3-ß-dietilaminoetilindol o. p. 162—163 C°. Etánszulfonát o. p. 162—164 C°. 7. példa: Az 1. példában leírtak szerint előállítható 2-ß-naítil-indolból a 2-A-naftil-indolil-glioxilsavdietilamid o. D. 182—184 C° és a 2-/?-naftil^-dietilaminoetilindol, o. p. 114—118 C°. Etánszulfonát o. p. 175—177 C°. 8. példa: Az 1. példában leírtak szerint előállítható 2-fenilLl-indolból a 2-fenilil-indolilglioxilsavdietilamid o. p. 236—237 C°, azonban a glioxalilklorid vegyület előállításánál abs. benzolos közeg helyett nitírobenzoit használtunk. A 2-femlil-3-jS-dietiltriptamint az első példában leírtak szerint állítottuk elő, o. p.' 107—109 C°. Etánszulfonát o. p. 203—204, C°.