148081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénelektródok előállítására

2 148.081 minthogy a szárazanyagból kapott koksz pórusai vagy kötőanyaggal töltődnek meg, vagy pedig valamiképpen fedve vannak. A kötőanyagból kapott koksz tényleges mikropórusossága a megfigyelt sűrűség-értékekből és a keverékben jelenlevő kötőanyag-koksz mennyiségéből számítható ki. A mikropórusosságot a pórusoknak a kötőanyag-koksz és a pórusok együttes térfogatához viszonyított százalékarányában adtuk meg. A kötőanyagból képződött koksz mikro-pórusossága rendszerint 40% és 60% között van. Minél nagyobb a kötőanyagból kapott koksz mikropórusossága, annál nagyobb e koksz fajlagos felülete is, Minthogy a kötőanyagból kapott koksz sokkal vékonyabb rétegekben van jelen, mint a szárazanyag-koksz, a kötőanyag-koksznak az elhasználódása gyorsabb lesz, mint a szárazanyag-szemcséké, így ez utóbbiak meglazulnak és leválnak az elektródról, a fentebb leírt módon az olvadékfürdőbe öblítődve. A „kormozási" probléma vizsgálata során sikerült kimutatnunk, hogy a kormozás jelensége a kokszolódott kötőanyag mikro-pórusosságának mértékével függ össze, minthogy a kötőanyagból keletkezett koksz szelektív elhasználódásának mértéke a mikro-pórusosság mértékével együtt növekszik. Azt találtuk, hogy a kötőanyagból képződött koksz mikro-pórusosságának mértéke csökkenthető, ha a kötőanyagot finomra őrölt, kalcinálatlan vagy csupán részlegesen kalcinált, legalább 2% illékony alkotórészt tartalmazó széntartalmú anyaggal keverjük. Példaképpen megemlíthetjük, hogy a kisütött elektródokban a kötőanyagból képződött koksz mikro-pórusossága 58%-ról 35%ra csökkent, ha a kötőanyaghoz 20 súlyszázalék finomra őrölt, 12% illó alkotórészt tartalmazó és legfeljebb 20 mikron szemcseméretű nyers ásványolajkokszot adtunk; a százalékban megadott érték a finom részecskék teljes mennyiségére vonatkozik. Az is kitűnt a kísérletek során, hogy a mikro-pórusosság mértéke a hozzáadott nyers ásványolajkoksz mennyiségének növelésével arányosan csökken. A nyers ásványolajkoksz hozzáadása tapasztalataink szerint a jó és a rosszminőségű kötőanyagokban egyaránt csökkenti a pórusosság mértékét, így tehát ezzel a módszerrel a kötőanyag minősége is megjavítható. A kalcinálatlan széntartalmú anyag szemcsenagysága emellett eléggé széles határok között változtatható, anélkül, hogy ezzel csökkentenők annak a kötőanyagból keletkező koksz mikropórusosságára gyakorolt kedvező befolyását. Nem előnyös azonban, ha a szemcsenagyság meghaladja az 1 mm-t. A kapott eredményre nincsen befolyással az a körülmény, hogy a széntartalmú anyagot előbb keverjük-e be a kötőanyagba, mielőtt ez utóbbit a szárazanyaghoz kevernők, vagy együtt adjuk-e be a keverőbe a szárazanyaggal és a kötőanyaggal, A kiadásért felel: a vagy pedig a szárazanyaggal őröljük-e össze, a kötőanyag hozzáadása előtt. Eljárhatunk oly módon is, hogy , a szárazanyag-finomszemcsék egy részét helyettesítjük a kalcinálatlan széntartalmú anyaggal. Jó eredményeket kaptunk ily módon, az említett finomrészek egészen 75%-ig menő helyettesítése esetén. A legelőnyösebbnek a finomrészek 10—15%-os ilyen helyettesítése látszik. A nyers ásványolaj-kokszon kívül, amely az előállítás módjától függően 5—30% illékony alkotórészt tartalmaz, illékony anyagokat hasonló százalékarányban tartalmazó finomra őrölt szurokkoksz, valamint a flotált szénből nyert, 10—20% illékony anyagot tartalmazó ún. szuper-koksz is jól alkalmazható a találmány szerinti eljárás során. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a szénelektródok „sütése" közben a kötőanyagból képződő koksz mikropórusosságának csökkentésére, amelyre jellemző, hogy az elektródpéphez a sütés előtt csekély mértékben kalcinált és legalább 2% illékony alkotórészt tartalmazó, finomra őrölt széntartalmú anyagot adunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a széntartalmú anyagot a folyékony kötőanyaghoz adjuk, mielőtt ez utóbbit a szárazanyaggal összekevernők. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a széntartalmú anyagot a kötőanyaggal és a szárazanyaggal együtt adjuk a keverőgépbe. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mW-ja, amelyre jellemző, hogy a széntartalmú anyagot a szárazanyag finomszemcséjű frakciójával együtt őröljük meg, a kötőanyag hozzákeverése előtt. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a szárazanyag finomszemcséjű frakcióját részben vagy egészben a finomra őrölt kalcinálatlan széntartalmú anyaggal helyettesítjük. 6. Az 1. és 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a szárazanyag finomszemcséjű frakciójának legfeljebb 75%-át, előnyösen 10 és 50% közötti részét helyettesítjük a finomra őrölt kalcinálatlan széntartalmú anyaggal. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a széntartalmú anyagot legfeljebb 1 mm iSzemcsenagyságúra őrölt állapotban alkalmazzuk. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy széntartalmú anyagként finomra őrölt, kalcinálatlan ásványolajkokszot, kismértékben kalcinált szurokkokszot és/vagy flotált szénből készített ún. szuper-kokszot alkalmazunk. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604592. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.