148076. lajstromszámú szabadalom • Projekciós izzólámpa
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.076. SZÁM 21. f. 8—10. OSZTÁLY — EE—659. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Pro jekciós izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et., Budapest Feltaláló: Paczauer Győző mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 23. A találmány projekciós izzólámpákra, keskenyfilmvetítő lámpákra és azok előállítására vonatkozik. Projekciós izzólámpáknál, ill. keskenyfilmvetítő lámpáknál szokás a burán tükröző fémfelületet előállítani. Ez a bura egy részére kiterjedő bevonat a lámpák egyik csoportjánál a bura belső felületén helyezkedik el, másik csoportjánál pedig a bura külső felületén. Találmányunk a projekciós lámpák ezen utóbbi csoportjára vonatkozik. A bura külső felületén tükröző fémbevonattal ellátott projekciós lámpáknak több hátrányuk van. Az egyik hátrány az, hogy egy külső bevonat könnyen megsérülhet, ami a lámpa rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi. Egy másik hátrány az, hogy nagyteljesítményű, tehát nagy wattszámú lámpáknál a bura túlmelegszik, ami a lámpára nézve káros. Túlmelegedés egyébként kisméretű, méretükhöz képest viszonylag nagyteljesítményű lámpáknál is jelentkezik. így pl. jelentős túlmelegedés észlelhető olyan keskenyfilmvetítő lámpáknál, amelyeknél jóformán az egész bura kívülről tükröző bevonattal van ellátva és csupán a burának egy részén távozhat abból fény. Azt találtuk, hogy mindezen hátrányokon egy, a tükör felületét kívül borító, fekete bevonat segítségével segíthetünk. ^ A találmányunk szerinti projekciós izzólámpa, különösen keskenyfilmvetítő lámpa, amelynek külső felülete legalább részben reflektáló fémbevonattal van ellátva, ezek szerint jellemezve van e reflektáló fém bevonatot kívülről borító feketített fémbevonattal. E feketített fémbevonat célszerűen feketére oxidált fém, vagy fémötvözet oxidja. A tükröző bevonat és a fekete bevonat között elsősorban galvanotechnikai okokból, célszerűen egy közbenső fémbevonat is elhelyezkedhetik. Ilyen közbenső bevonatra oly esetekben lehet szükség, ha a reflektáló bevonatra nem, vagy csak nehezen vihető fel az oxidálandó külső fémréteg. Egy gyakorlati kivitelnél, pl. egy keskenyfilmvetítő lámpánál a bura külső felületén levő reflektáló fémbevonat pl. ezüst. Ezen ezüst-rétegen egy közbenső réz-réteg alkalmazásával, vagy anélkül, pl. egy nikkel-cink ötvözetből álló oxidált fémréteg helyezkedik el. Az ezüst-réteg vastagsága pl. 1 mikron, ugyanilyen nagyságrendű lehet a fekete oxidréteg vastagsága is, míg a közbenső réteg vastagsága ezeknek többszöröse lehet. Természetesen alkalmazhatunk másfajta fekete rétegeket is, így pl. lehet az ezüst oxidálásával, vagy szulfidálásával is fekete réteget képezni, mely esetben célszerű a meglevő ezüst-rétegre egy további ezüst-réteget felvinni és azt oxidálni, vagy szulfidálni. Fekete rétegként aklaknazhatunk pl. fekete krómoxidot, fekete rézoxidot, fekete titánoxidot, feketés-szürke alumínium-rétieget és más hasonlókat. A találmányunk szerinti lámpa készítésénél úgy járunk el, hogy az izzólámpa üvegburájára kívülről bármilyen ismert módon felvitt reflektáló fém (pl. ezüst, alumínium stb.) rétegekre fekete bevonatot viszünk fel. A fekete bevonat felvitele pl. fémoxidoknál történhet elektrolitikusan. Ily fekete fémoxidok leválasztása elektrolitikusan önmagában ismert. A közbenső réteg felvitele is történhet eletkrolitikusan. Természetesen történhet a fekete réteg úgy is, hogy meglevő rétegre, vagy rétegekre fémréteget viszünk fel és azt utólag oxidáljuk. Azt tapasztaltuk, hogy a találmányunk szerinti fekete réteg hűtőhatása oly mértékű, amit az eddig ismert védőbevonatok, vagy védőszínezések alkalmazásával nem lehetett elérni. Szabadalmi igénypontok: 1. Projekciós izzólámpa, különösen keskenyfilmvetítő lámpa, amelynek külső felülete legalább