148065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűzoltásra is alkalmas tömlők belső felületének gumírozására

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.065. SZÁM 39. a. 8-13. OSZTÁLY — BU-232. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés tűzoltásra is alkalmas tömlők belső felületének gumírozására Budakalászi Textilművek, Budakalász Feltalálók: Karvaly Nándor igazgató (35%), Bedő Lajos főtechnológus (30%), Tőkés Frigyes export előadó (20%), Horányi József szövödevezető (15%), valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1959. december 11. Tűzoltási célokra (tényleges alkalmazásnál és gyakorlatozásnál) legtöbbször. kendertömlőket használnak, amelyek a munka megkezdésekor még erős szivárgásokat engednek meg, de átnedvesedés után megduzzadnak és akkor többékevésbé meggátolják a nyomás alatti víz kiszivárgását. Igen nagy hátrányuk, hogy mivel a szivárgást teljesen meggátolni nem tudják és belső felületük érdes, bizonyos víz- és nyomásveszteséggel dolgoznak, ami tűzoltásnál nagyon hátrányos. Emellett a tömlő használat után gondosan szárítandó, de a gombásodást mégsem lehet elkerülni és így a szokásos kendertömlők élettartama rendkívül rövid. Gyakran megtörténik, hogy a tömlők három, vagy négy tűz oltása után hasznavehetetlenné válnak, ami a népgazdaság szempontjából nagyon hátrányos. E hátrányok kiküszöbölése végett már évtizedekkel ezelőtt javasolták a tömlők gumírozását, vagyis kívül gumiréteg készítését, miáltal a tömlő tökéletesen zár, a nyomásveszteség tehát nagyon kicsi, kevésbé gombásodik, élettartama tehát a közönséges kendertömlő élettartamának többszöröse, amellett nagy nyomásokat bír el és kezelése is könnyű, mert nem kell gondosan szárítani. További előnye a gumírozásnak, hogy a tömlő akkor is megfelel céljának, ha nem kenderből, hanem más szálas anyagból, pl. pamutból és műszálból készül és így nagyon könnyű, használat közben és után pedig könnyen mozgatható, mert nincs vízzel átitatva. Ezeket az előnyöket, amelyek régúta ismeretesek, eddig nem lehetett kihasználni, mert nem volt ismeretes oly eljárás, amellyel a nagyméretű, pl. 20 méter hosszú tömlő megbízhatóan és könynyen belül gumírozható lett volna. így pl. javasolták azt, hogy a tömlő belsejében ecsettel vigyék fel a gumit, vagy hogy szórófejet vigyenek végig a 20—22 méter hosszúságú tömlő belsejében a gumiréteg felvitele végett. Ismeretes már olyan javaslat is, hogy a tömlő belső felületére vékony, kész gumilemezt erősítsenek és azt felerősítés után vulkanizálják. Mindezek az eljárások annyira nehézkesek és drágák, hogy a gyakorlatban még ma is legtöbbször a közönséges kendertömlőt használják, noha ezek az említett eljárások már évtizedek óta ismeretesek. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a hosszú tömlő belsejében készítendő gumiréteghez nagy követelmények főződnek, annak egyenletesnek kell lennie, jól kell tapadnia, a hólyagképződési minden körülmények között el kell kerülni stb; A. gumit egy rétegben nem lehet felvinni, mert ha az egyetlen réteget megfelelő nyomás alkalmazásával visszük be a tömlőbe, az átszivárog a tömlő külső felületére és azt teljesen elcsúfítja, ha pedig a nyomást csökkentjük, akkor a gumi nem hatol be a rostok közé és nem. tart elég erősen. Azt azonban eddig nem tudták megoldani, hogy a. két (vagy több) réteg teljesen egybeolvadjon és mint egyetlen réteg szerepeljen, ami pedig szintén fontos követelmény. A találmány lehetővé teszi a tűzoltásra is alkalmas tömlők, pl. kenderből, pamutból,, műszálból vagy ezek keverékéből készített tömlők belső gumírozását hibátlan kivitelben és olyképp, hogy a munka gyors, könnyű és nagyon kevés emberi bavatkozást (munkaórát) • igényel. A találmány lényege, hogy a tömlőt megfelelő hosszúságú, ferde asztalra fektetjük, az elővulkanizált latexet légnyomással visszük be a tömlő belsejébe, majd pedig kifolyatjuk a felesleget, miközben a tömlőt forgatjuk, szárítunk, ismételten latexet viszünk be légnyomással és azután a réteget meleg levegővel ismételten szárítjuk, miáltal a vulkanizálás (adalékok bevitele nélkül) teljessé válik. A találmány további részleteit a rajz kapcsán ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. Az 1. és 2. ábra oldal-, ill. felülnézet, a 3—5. ábra pedig egy néhány részletet mutat. Az 1 tömlőket a vízszintes és függőleges közötti helyzetben, tehát ferdén a 2 asztalra fek-