148012. lajstromszámú szabadalom • Transzformátor-lemeztest

2 148.012 A. most ismertetett elrendezések a feladatot mágneses szempontból kifogástalanul oldják meg, egyébként, azonban a 2. ábra szerint készült vasmagot tekercseléssel ellátni igen nehéz és költséges, a 3. ábrán látható megoldás pedig a különálló járom- és oszlopdarabok miatt hátrányos, minthogy ezek összefogása és együtt tartása a 45 fokos illesztési felületek miatt annál is inkább körülményes, mert az illesztési felületeken 50 periódusnál másodpercenként 100-szor 0 és a maximális- érték között változó rezgéseket és lazulást okozó nagy mágneses erők jelentkeznek. Ismertek még azonkívül olyan általában irányított mágnesességű lemezekből álló, mechanikai szempontból biztos szerkezetű transzformátorlerneztestek (vasmagok) is, melyekben irányított mágnesességű lemezeken kívül, bizonyos irányító üzempontok szerint a járomban vagy esetleg az oszlopokban normális (mágnesesen irányítatlan) lemezek is alkalmazva vannak. Irányított és normális lemezek együttes alkalmazásának, és viszonylagos mértéküknek meghatározásánál áz elérhető előnyök, a költségkérdés, valamint a szerkezeti szempontok vannak szembeállítva. A költségkérdés elbírálásánál ugyanis az irányított mágnesességű lemezek lényegesen magasabb beszerzési árának van döntő szerepe, ami olcsóbb normális lemezek részbeni alkalmazását annak dacára is gazdaságossá teheti, hogy irányított lemezek alkalmazása, a bennük megengedhető magasabb indukció folytán méretes súlymegtakarítást enged meg. Szerkezeti szempontból figyelembe veendő, hogy az oszlopok és jármok találkozási körzeteiben irányított oszlop- és járomlemezek közvetlen illesztése a mágneses elenállásnak a körzetekben való megnövelése nélkül elvileg a 3. ábrán feltüntetett ismert módon, a lemezek mágneses tengelyéhez kb. 45° alatt hajló illesztési felületekkel látszott lehetségesnek, amely illesztési szögnek az összes lemezrétegekben való egységes megtartása a lemeztest fentebb kimutatott rezgés okozta lazulási lehetősége miatt nem bizonyult kifogástalannak. A lazulásmentes megoldások keresésénél egyrészt nem vetik ugyan el az ismert 45°-ú közvetlen illesztést, de ettől legfeljebb + 15°~kal való eltérés is lehetségesnek látszik, azt azonban az alábbiak szerint az összes lemezrétegekben vagy nem egységesen, vagy csak további szerkezeti változtatásokkal együtt alkalmazva, másrészt pedig figyelembe veszi, hogy irányított lemezeknek a találkozási körzetekben normális lemezekkel való illesztésénél az illesztési élnek a mágneses tengelyiránnyal bezárt szöge már nincs ennyire határozott értékhez kötve. Irányított lemezből ugyanis a fluxus, a lemez végénél, úgymint példaképpen az alább leírt 6c. és 11a. ábrákból is látható, normális lemezbe a mágneses tengelyiránnyal egyező haladási irány mellett is akadálytalanul átléphet oly módon, hogy a fluxus szükséges derékszögű irányváltozása ívben való elhajlással már a normális lemezben következik, be, feltéve, hogy az illesztési él nem fekszik a mágneses tengelyirányban, hanem ezzel szöget zár be, illetve célszerűen a mágneses tengelyirányra merőlegesen van állítva, amely utóbbi elrendezés szerkezeti szempontból igen kedvező. Irányított és normális lemezeket tehát ily módon előnyösen lehet egymáshoz illeszteni, ami normális lemezeknek bizonyos mértékben való alkalmazását önmagában véve annyival inkább is indokolttá teheti, mivel a lemeztestben normális lemezek a találkozási körzetekben irányított oszlop- és járomlemezek közé iktatva, mint a fluxusirányt ívben átváltó betétdarabok is jól felhasználhatók. Amennyiben a lemeztest normális lemezeket is tartalmaz, a találmány szerinti megoldások számára még megállapítandó lesz, hogy melyek a lemeztestnek azok a részei, amelyekben irányított mágnesességű lemezeket alkalmazni előnyös, és milyen szerkezeti megoldások a legegyszerűbbek és legolcsóbbak gyártás szempontjából, tehát milyen szerkezeti megoldás eredményezi a legnagyobb gazdaságosságot. E kérdést illetően egyenlőre csak arra kell rámutatni, hogy az irányított mágnesességű lemezek — fluxus irányban beépítve a lemeztestbe — ugyanakkora mágneses fluxust kisebb keresztmetszetben hoznak létre, tehát alkalmazásuk különösen ott gazdaságos, ahol a vasmag körül tekercselés van, mert e helyen nemcsak a vasmagban van megtakarítás, hanem a tekercselésben is, éspedig úgy anyagban, mint veszteségben, valamint, szórásban is. Ezért elsősorban az oszlopokat kell minél nagyobb (esetleg teljes) mértékben irányított lemezekből felépíteni, míg ily lemezek egyéb helyeken (mint pl. a jármokban) tulajdonképpen már csak magának a vasmagnak méretcsökkentési lehetőségét biztosítják. Erre való tekintettel az ismertetendő transzformátor-lemeztestek egyik jellemző vonása abban áll, hogy legalább oszlopaik, irányított mágnesességű lemezekből vannak felépítve, továbbá, hogy az illesztési élek legalább egy része lemezrétegenként vagy legalább lemezcsoportonként — az alábbiakban röviden „illesztési rétegenként" — mindig váltakozó helyekre esnek. A találkozási körzeti illesztési éleknek ez a nem. összeeső elhelyezése biztosítja az irányított lemezeket is tartalmazó vasmagok részére is azt az előnyt, hogy a lemeztest oszlopai és jármai megfelelő nagyságú erős átnyúlással fugaszerű végrészekkel illeszkednek egymásba, melyek a lemeztestet a mgaoldalak közti súrlódó kötéssel egységes szilárd szerkezetté fogják össze. Ezáltal találkozási körzeti lazulások hatásosan meg vannak akadályozva, aminek irányított lemezeket tartalmazó lemeztesteknél fokozott jelentősége van, minthogy a megengedhető magasabb indukcióval az illesztési helyeken lazításra dolgozó váltakozó mágneses erőhatások és rezgések is számottevő mértékben felerősödnek. A 4—12. ábrák ismert, vagy azokból könnyen levezethető megoldásokat tüntetnek fel. Ez ábrák közül a 4. és 5. ábrák kizárólag irányított mágnesességű lemezekből felépített, kétoszlopos (egyfázisú) vasmagokat, a. 6. és 11. ábrák irányított és normális lemezekből felépített, szintén kétoszlopos (egyfázisú) vasmagokat mutatnak, a 7. ábra egy kizárólag irányított lemezekből álló, ötoszlopos (háromfázisú) lemeztest nézete, a 8. ábra egy háromoszlopos (háromfázisú) vasmag magyarázó célú vázlata,