148003. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtestek gyűjtőcsöveinek kiképzése
Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL S / A fi A i A VI I I h I K A v 148.003. SZÁM 7. b. OSZTÁLY — GA—534. ALAPSZÁM Fűtőtestek gyűjtőcsöveinek kiképzése Gábor László és Forgó László gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. november 25. Ismeretesek alumíniumból előállított fűtőtestek központi fűtőberendezések részére, amelyek teljes egészükben forrasztás vagy hegesztés nélkül állíthatók elő. A jelenleg előállított fűtőtestek felül és alul elhelyezett egy-egy vízszintes, nagyobb átmérőjű, ún. gyűjtőcsőből állnak, amelyeket vékonyabb függőleges, ún. elosztócsövek kötnek össze egymással. A hőátadófelületek ezekhez a függőleges elosztócsövekhez kapcsolódnak hozzá. A jelenlegi kiviteli alaknál a függőleges csövek merőlegesen csatlakoznak a vízszintes hűtőcsövekhez. A vékonyabb elosztócsövek a következőképpen csatlakoznak a nagyobb átmérőjű gyűjtőcsövekhez. Az elosztócsövek végére egy ún. rögzítőgyűrűt fűznek fel, majd a csövek végeit felperemezik. Ezeket a felperemezett csővégeket a rögzítőgyűrűre alkalmazott hydraulikus nyomás, ill. az ennek következtében plasztikusan deformálódó gyűrű segítségével tömítik és egyben rögzítik is a gyűjtőcsövekhez. E szerkezetnek csupán az a hátránya van, hogy a vízszintes gyűjtőcsöveknek azokon a helyeken, ahol a vékonyabb elosztócsövek becsatlakoznak, nagyobb falvastagsággal kell készülniök, hogy az előbb leírt plasztikus deformáció útján végrehajtott tömítést el lehessen készíteni. Minthogy ezek a gyűjtőcsövek ily módon nem körkeresztmetszetűek, csupán rúdpréssel állíthatók élő, és így a cső nagyobb falvastagsága nemcsak azokon a helyeken van, ahol a vékonyabb csövek csatlakoznak, hanem a cső palástjának egész hosszúságára kiterjed. Ily módon a gyűjtőcsőnek a csőcsatlakozási helyeken nagyobb falvastagsággal való elkészítése céljából a csövet két oldalán teljes hosszúságában végigvonuló vastag bordával kell elkészíteni. Minthogy a csőcsatlakozások csak mintegy 100—150 mm távolságban vannak egymástól, ez a nagyobbított falvastagság a közbenső részeken voltaképpen felesleges és ez az anyagtöbblet csupán az eddig alkalmazott gyártási eljárás miatt nem volt elkerülhető. Ennek megfelelően a jelenlegi szerkezetnél a gyűjtőcsövek voltaképpen nehezebbek, mint amire a fűtőtest előállítása céljából feltétlenül szükség volna. Jelen találmány célja a gyűjtőcső gyártási eljárásának olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen a gyűjtőcső és a vékonyabb elosztócső kapcsolatának létrehozásához nincsen szükség a gyűjtőcső falvastagságának egyes helyeken való növelésére. A találmány szerinti megoldásnál a gyűjtőcsövek egyenletes körkeresztmetszettel állíthatók elő és a csatlakozási helyeken szükséges mélyítést utólagos hidegen való préseléssel lehet kiképezni. Ily módon a gyűjtőcső lényegesen kisebb folyóméterenkénti súllyal állítható elő, ami oly mérvű anyagmegtakarítást tesz lehetővé, amely a fűtőtest előállítási költségét számottevően csökkenti. Az eljárás lényegét az ábra mutatja. Az ábra a csőnek azt a részét tünteti fel, amelyen a vékonyabb elosztócső becsatlakozik. Az ábrán —1— gyűjtőcső eredetileg körkeresztmetszettel készül, csupán az egymástól mintegy 100—150 mm távolságban levő és a cső két oldalán egymással szemben elhelyezkedő csatlakozási helyeken kell préseléssel, elsősorban a —9— kúpos, vagy hengeres részt és az azt lezáró 8 síkot, végül a mélyítéseket előállítani. Ezekben a mélyítésekben lehet a már ismert eljárás szerint az elosztócsövek —3—• felperemezett végeit a rájuk húzott rögzítő gyűrűvel —4— beilleszteni. A tömítés előállítására az ugyancsak már ismert eljárás szerint a rögzítőgyűrűt hydraulikusan be kell préselni a mélyítésbe a nyíllal jelzett irányban, amikor az a nagy nyomás következtében plasztikusan deformálódik, a cső tömítő felületét rászorítja a mélyítés fenekére, a plasztikus deformáló folytán előálló zömítés útján felfekszik a mélyítés hengeres belső felületére és a csővéget ebben a véghelyzetben rögzíti. A találmány szerinti eljárásnál tehát a gyűjtőcső átmérőjének egyik oldalán először a kúpos, vagy hengeres részt és az azt lezáró sík felületet állítjuk elő, majd helyenként a —2— mélyítéssel látjuk el. Az előbbit úgy készítjük el, hogy a csövet alakmásba helyezzük és belső hydraulikus nyomásnak vetjük alá, az utóbbi pedig oly módon hajtható végre, hogy a cső belsejében elhelyezzük az —5— és —6— betéteket. Az —5-— betét végigfut a cső teljes hosszán és a —2— mélyíté-