148001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azonos, vagy különnemű szilárd anyagok különböző méretű részecskéinek halmazából és folyékony halmazállapotban kokszolódó kötőanyagból - előnyösen kőszénkátrányszurokból álló - képlékeny keverékek elkokszosítása közben keletkező koksz gőz- és/vagy gáznemű kokszosítási hőbomlástermékei által okozott fúvódásának tetszőleges mértékű csökkentésére, vagy megszüntetésére

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.001. SZÁM -40. c. 5—6. OSZTÁLY — FE-448. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás azonos, vagy különnemű szilárd anyagok különböző méretű részecskéinek halmazából és folyékony halmazállapotban kokszolódó kötőanyagból — előnyösen kőszénkátrányszurokból álló — képlékeny keverékek elkokszosítása közben keletkező koksz gőz- és/vagy gáznemű kokszosítási hőbomlástermékei által okozott fúvódásának tetszőleges mértékű csökkentésére, vagy megszüntetésére Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Romwalter Alfréd, kohómérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 14. A találmány tárgya olyan eljárásra vonatkozik, mellyel azonos, vagy különnemű szilárd anyagok különböző méretű részecskéinek, halmazából és folyékony halmazállapotban kokszolódó kötőanyagból — előnyösen kőszénkátrány szurokból álló .— képlékeny • keverékeknek elkokszosítás közben keletkező gőz- és/vagy gáznemű hőbomlástermékei által okozott i'úvódása tetszőleges mértékben csökkenthető, vagy megszüntethető, miáltal a képződött koksz tömörsége fokozódik. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas szénelektróda masszákból (kokszőrlet és kőszénkátrányszurok keverékei) álló testek elkokszosításával előállított szénidomok (elektródák, szénbéléstömbök, villamos motorszénkefe-anyagok, stb.) fúvódottságának csökkentésére, miáltal ezek tömörsége fokozódik. Az eljárás azonban nem korlátozódik csupán e területre. Más, vegyes szemnagyságú, különnemű, szilárd anyagok (pl. szigetelőanyag- és/vagy kokszszemcsekeverékekből) és folyékony halmazállapotban kokszosodó kötőanyagból álló keverékekből elkokszosítással előállított idomtesteknek (pl. szén-ellenállásanyagok) e hőkezeléséből folyó fúvódottságának tetszőleges mértékű csökkentésére, vagy megszüntetésére is alkalmas. A gyakorlatból, ismeretes, hogy pl, az anódmaszszának alumíniumkohókádak anódjaiban, üzemi körülmények közt való elkokszosításával előállított szénanódok tömörsége azáltal növelhető, hogy a nyersanyagul felhasznált szemcsehalmaz szemnagysági összetételének célirányos megválasztásával fokozzuk annak térkitöltését, továbbá, minél kisebb belső porozitású szemcseanyagot, valamint minél több kokszmaradványt adó kőszénkátrányszurok kötőanyagot használunk. A technológiai gyakorlat fenti kívánalmai a gyártási eljárás és az elkokszosítatlan anyagkeverékek hasonló viselkedése miatt más szén elektróda masszákra, valamint a szén-ellenállásanyagok keverékeire szintén érvényesek. Az anódmassza és a fentebb említett egyéb kokszosítható keverékek hőkezeléssel előállított kokszosított termékeinek kívánatos tömörségét azonban a már felsorolt, gyakorlatból ismert technológiai elvek megvalósítása még nem feltétlenül biztosítja. A fentebb említett, különböző keverékek kötőanyagtartalmának elkokszosítása folyamán keletkező gőz- és/vagy gáznemű hőbomlási termékek — buborékok alakjában — az elkokszosodó, de még képlékeny halmazállapotú keverék térfogatát — mint az a gyakorlatból ismeretes — növelik. Ennek eredményeként kokszuk szövete fúvódottá válik. Minél gyorsabb az elkokszolódó keverékek felhevülése, tehát minél rohamosabb a kokszolódásuk, annál nagyobb az időegységként képzíődő gőz- és gáznemű bomlástermékük térfogata. Utóbbiaknak az elkokszolódó keverékekből tetszőleges időpontban távozó, pillanatnyi mennyiségét e keverékek különböző tulajdonságai (viszkozitás, felületi feszültség, stb.), valamint a még képlékeny keverékeken belül a gőz- és gáz alakú bomlástermékek távozásának irányában fennálló nyomásesés nagysága határozzák meg. Miután, mint a gyakorlatból ismeretes, a szóbanforgó keverékek elkokszolódásának fokozódásával pillanatnyi viszkozitásuk állandóan nő, és ezért ebből következően a kötőanyag gőz- és gáznemű hőbomlási termékeinek a kokszolódó keverékek belsejéből való távozását fékező, áramlási ellenállása is állandóan nő, kézenfekvő, hogy —még lassú felhevülés esetében is — az időegységenként közelítően egyenletes mennyiségben kép-