147980. lajstromszámú szabadalom • Súrlódásos acéltám
147.980 3 elő a 6 közdarab és az 7 ék vízszintes irányba való fordulásával arányos nyomóerő növekedés fellépését. Végeredményben ez azt jelenti, hogy a súrlódópofatömböket összenyomó erő megnő alsó szélső helyzetben éppen akkorára, amekkora összeszorító erő a tám teherbírásával egyenlő nagyságú súrlódási erőt ébreszt. Ez az elv a szervo elv. Ez teszi lehetővé azt, hogy a 7 szorítóéket a dolgozóknak ne kelljen teljesen beverni, hanem csak annyira, hogy az a tám névleges teherbírásának egyrészét idézze elő súrlódási erő formájában. A súrlódási erő keltéséhez szükséges többi energiát a szervotámok a fent leírt módon a főte néhány centiméteres süllyedéséből nyerik és ezek szervomechanizmusa alakítja ezt át szorító erővé. A tám kirablása itt is a fentivel azonos. A találmány szerinti súrlódásos acéltám jellegzetessége, mely minden eddigi acéltám megoldástól teljesen megkülönbözteti az, hogy a négyszögletes szelvényű támfelsőrész két szembenlevő sarka felől hat a szorítóerő, mely két 2, 3 szorítópofatömböt szorít a 1 támfelsőrészhez. A szorítópofatömbök kiképzése olyan, hogy abban két-két szorítőpofa van foglalva, amely szorítópofák egymással 90°-ot, vagy 90°-nál kisebb szöget zárnak be, amint ez a 4., 7. és 8. ábrából látható. Továbbá jellegzetessége az, hogy a zárszerkezet szervomechanizmusa kiegyenlítő gömbcsuklós. A 3B súrlódásos acéltám előnyei tehát az eddigi megoldásokkal szemben a következők: A négyszögletes támfelsőrész szelvény lehetővé teszi, hogy két 2, 3 szorítópofatömb — amint az a 4. és 7. ábrából látható — a 1 négyzetes támfelsőrész szelvény gyakorlatilag teljes kerületét közrefogja. Így a lehető legkisebb felületi nyomás lép fel a súrlódópofákban. Ezért a súrlódópofa lassan kopik, ritkán kell cserélni és így a tám hosszú ideig üzembiztosan dolgozik. (A fentiekben a tám gyakorlatilag teljes kerülete alatt a szelvény teljes külső kerületét értjük levonva ebből az élek esetleges lekerekítését.) Ha a súrlódó betét a négyzetes támfelsőrész oldalainak közepén nem hat — amint ez a 8. ábrán látható —, akkor a támf elsőrészt lényegesen kisebb hajfílónyomatékok. terhelik, ezért nagyobb a teherbírása. Ilyen esetben a felületi nyomás még mindig lényegesen kisebb, mint kétpofás szorításoknál, mert itt négy szorítópofa áll rendelkezésre és a négypofás szorítás további előnyei is megmaradnak. Ekkor tehát a támfelsőrész szelvénynek nem teljes oldalai, hanem csak a sarkai mentén ható súrlódó erők vannak. Ugyancsak a négyszögletes szelvényű támfelsőrészt közrefogó két szorítópofatömb adja azt az előnyt, ami a 7. ábrából rögtön kitűnik, nevezetesen, hogy a felületre merőleges erők lényegesen nagyobbak, mint a zárszerkezetet összeszorító erő. Mert P = 1,41 P i ha a támfelsőrész négyzetes szelvényű, azaz szögei derékszögek. A szükséges szorítóerő még kisebb a felületre merőleges erőhöz képest, ha a szorítópofatömbök szorítópofái hegyes szöget zárnak be egymással. Ilyenkor természetesen a négyszögletes támfelsőrész szelvény szorítás irányába eső csúcsainak szögei és a szorítópofatömbök szorítópofái által bezárt hegyesszög azonosak. Tehát a szóban levő támnál a súrlódást ébresztő felületre merőleges erő legalább 1,41-szerese a szorítóerőnek. Ezzel szemben az eddig szokásos két pofás szorításnál a felületre merőleges erő nem nagyobb a szorítóerőnél, mert P = P, amint ez a 7/a. ábrából látható. A tám zárszerkezetének megfeszítése tehát még szervotám kivitelben is lényegesen kisebb energiakifejtést követel meg a dolgozóktól. Emellett ennek a megoldásnak az is jelentős előnye, hogy a tám zárszerkeeztének elemeit — a 2, 3 súrlódópofatömböket kivéve — legalább 1,41-szer kisebb erő terheli, mint az azonos teherbírású kétpofás tárnokét. Így jelentősen könnyebb kivitelben készíthető a tám és ezzel még kevésbé veszi igénybe a bányászok fizikai erejét. Szintén a négyszögletes támfelsőrész>-szelvényt közrefogó két szorítópofatömb biztosítja azt, hogy a támalsórész és a támfelsőrész tengelyvonala szöget ne zárhasson be egymással, mert két egymásra merőleges irányból fogják közre a szörítópofatömbök a támfelsőrészt. Ezzel kiküszöbölik a támra rendkívül káros hajlítóigénybevétel .fellépésének lehetőségét. S így ez a megoldás a tám alső-és felsőrész lényegesen nagyobb teherbírását biztosítja. A tám szervomechanizmusa gömbcsuklós szervomechanizmus. A gömbcsukló szerepe igen fontos. Ez teszi lehetővé, hogy a zárszerkezet súrlódópofái mindig jól felfeküdjenek a tám felsőrészre és így azon egyenletes felületi-nyomás-eloszlást valósítsanak meg, az elnyomásokat pedig teljesen kiküszöböljék. Így már a szervotámok szervomechanizmusa kifogástalanul működik. Létre tudja hozni a kívánt súrlódó erőt, 'mert a szükséges felületre merőleges erő létrehozása- nem rontja le a súrlódó betét súrlódási tényezőjét. S ezzel a szervotám ellátja feladatát, a főte biztos al átámasztását. Szabadalmi igénypontok: 1. Többrészű acél bányatám. melynek teleszkopikusan egymásba csúszható támíelső és támalsó része között zárszerkezet súrlódás révén létesít engedékeny kapcsolatot azzal jellemezve, hogy a négyszögletes szelvényű támfelsőrészre (1) ható és az alsó támr észre (12) támaszkodó szorítópofatömbök (2, 3) két-két szorítópofát oly módon foglalnak magukban, hogy a szorítópofák egymással 90 °-ot, vagy 80°-nál nem kisebb szöget zárnak be és a szorítópofatömbök oly elrendezésűek, hogy szorítóerő hatáséra a támfelsőrósszel súrlódásos merevítésre alkalmasak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott bányatám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a súrlódópofatömbökre ható szorítóerő a négyszögletes szelvényű támfelsőrész két szembenfekvő sarka irányából működő (7. ábra). 3. Az 1—2. igénypontok szerinti bányatám azzal jellemezve, hogy a szorítópofatömbök (2, ?,) szorítópofafelületei súrlódó betétekkel (13, 13') vannak ellátva (4. és 8. ábra). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott bányatám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a támfelsőrész (1) négyszög keresztmetszetű cső, a támalsórész pedig tetszőleges (négyszög, ötszög, hatszög, kör, stb.) keresztmetszetű cső. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott bányatám kiviteli alakja azzal jellemezve.