147975. lajstromszámú szabadalom • Talajvágó szerkezet

t 4 147.975 ~—^2— és •—23— nyílássorozatával, vagy a szerkezet hátra felé mozgását befolyásoló —1— henger —24— és —25— nyílássorozatával. A fentiek végrehajtása céljából a —11— irányváltószelep a külső —14— kieresztő nyílást az —1— henger egyes nyílássoroaataival a megfelelő —6— és —7— hosszanti vezetéken át köti össze.« A konstrukció abban a formájában, midőn a zárt henger egyik oldalán van az Irányváltó tolattyú elhelyezve, a tolattyúnak két, vagy több hosszanti tengelyére merőleges és mindkét falán átmenő —15— nyílása van. Az irányváltó tolattyúnak 1. ábrában vázolt hátsó állásában a külső atmoszférával összekötött —14— kiömlő nyílás a —15— tolattyúnyílásokon keresztül a találmány szerinti szerkezet előtolásához meghatározott —6— hosszanti vezetékkel van összekötve: Ezzel ellentétben, mint a 2. ábra szemlélteti, • a *—1— irányváltó tolattyú mellső állásában a —14— kiömlő nyílást, a találmány szerinti szerkezet hátratolásának megfelelő, —7— hosszanti nyílással a —15— tolattúnyílás köti össze. A szerkezet —3—- dugójában létesített —10— szelepkamra a —4— csatlakozó vezeték valamint a --8- és —9— vezetékek segítségével a sűrített levegő-forrással van összekötve, míg az —1— henger —18— hátsó terével a —17—- vezetéken keresztül és a henger —18— mellső terével az —5-- hosszanti vezetéken keresztül van összekötve. A —10— szelepkamrában tetszés szerinti alakű szelep van elhelyezve. így például az 1. és 2. ábrában a —19— szeleptányér látható. A 3. ábra és a további ábrák —20— tolattyúszeleppel vannak ellátva. Megjegyzendő, hogy a vezérlőelemek konstrukciója csak mint példa van megemlítve ezenkívül más ismert vezérlőelem is beépíthető, mint például kúpszelep, gyűrűsszelep és hasonló más elzáró szervek is felhasználhatók. Az —1— henger a már említett —5—, —-6— és —7-— csőkötésekkel mégpedig az —5— vezeték segítségével a —21— nyílással, a -—6— csővezeték segítségével a —22-- és —23— nyílássorozatokkal és a —7— csővezeték segítségével a —24— és —25— nyílássorozatokkal van összekötve. Az -—1— hengerben a kalapács, mint előre és hátra mozgó —26— dugattyú van kiképezve. Az 1. és 2. ábrákban a találmány szerinti szerkezet működése van ábrázolva, amely a következő : Midőn a találmány szerinti szerkezetet működésbe hozzuk és azt akarjuk, hogy az a talajba behatoljon, a felállított kompresszorból nyert sűrített levegő hajlékony csővezetéken keresztül a —4— csatlakozó vezetékbe ömlik. Innen a —8— és

—9— vezetékeken keresztül a —10— szelepkamrába áramlik. Az 1. ábrában vázolt kiinduló állásban a —19— szeleplap zárja az —1— henger —16— hátsó terébe a levegő beömlését. Ezzel szemben az —5— vezetéken és —21— nyíláson keresztül nyitja a —18 —előtér beeresztő nyílását, miáltal a —18— előtérbe beáramló sűrített levegő a —26— dugattyús kalapács mellső homlok felületét nyomja, ami a hátramenetet segíti elő. (A rajzon jobb felé.) A hátramenetnél a —26— dugattyús kalapács hátsó végével az _l_ henger —23— nyílássorozatát zárja, ennek következtében a —16— henger hátsó tere és a külső atmoszféra közti kapcsolat megszűnik, melyet előzőleg a —6— csatornán és :—15—

nyíláson keresztül biztosítottunk. Ugyancsak megszűnik a —18— henger hátsó tere és a külső atmoszféra közti kapcsolat a —25— nyíláson és a —7— csatornán keresztül is, mivel a —11 - irányváltó tolattyú a —14— kieresztő nyíláshoz vezető utat elzárja. Fentiek következtében a levegő kompressziója megnövekszik. Midőn a —26— dugattyús kalapács további 'hátrafelé irányuló mozgása az 1. ábrában szaggatott vonallal rajzolt helyzetet felveszi, elejével az —1— henger —22— nyílását nyitja, miáltal e henger —18 —előtérében levő sűrített levegő áz -1— henger —22— nyílásán át, továbbá a -6 -vezetéken és —15— nyílásokon keresztül a —11—• irányváltó tolattyúba, innen a —14— kiömlő nyíláson keresztül a külső térbe igen nagy sebesség.-.-„1 l^-I ' -- l-l-- TP-_ 1_ 1.-V J-l_ i,',T „ T , „.„„. gel KlaííiíiUlK. .brjIJ'c'rt ÄUVtiAtiLCUVjlL cl ücuyi-;; —18— előterében nyomáscsökkenés áll be, miáltal a mozgásban levő —26— dugattyús kalapács a szerkezet —3— dugójának —3'— falától bizonyos távolságra megáll anélkül, hogy a dugattyús kalapács a —3'— falnak nekiütődnék. Ezzel egyidőben a —-10— szelepkamrában nyomásesés következik be, mivel a —10— szelepkamrában és a -—18— henger előterében különböző nyomás uralkodik A —10— szelepkamra és az —1 — henger —16— hátsó tere közti nyomás kiegyenlítődése a —17— csatornán át valósul meg. Nyomáskülönbség lesz azonban a —10— szelepkamra és —19— szelept'ányér által kettéosztott terek közt. A. szelepkamra előterében és hátterében fellépő nyomáskülönbség következtében a 2. ábrában feltüntetett helyzetet fogja a —19— szeleptátányér elfoglalni. A —19— szeleptányér helyének megváltozása következtében a sűrített levegő hozzáíolyása megszűnik. A —19— szelep zárja a sűrített levegő átömlését a —15— vezetéken keresztül a —18— előtérbe. A —19— szelep nyitja a sűrített levegő útját a —17— vezetéken keresztül az —1— henger —16— hátsó terébe, miáltal a nyomás a —26— dugattyús kalapács hátsó felületére hat és azt előre nyomja. A —26— dugattyús kalapács, mely ismét előre mozdul el, mellső szélével az —1— henger —22— nyílássorozatát zárja és megkezdi a henger —18— előterében levő levegő sűrítését. Ámde a —22—; nyílás az —1— henger —2'— mellső falától olyan meghatározott távolságra van, hogy a —26— dugattyús kalapács és a henger —2'— mellső tere közt a dugattyús kalapácsnak a —2'-— falra való ütése pillanatában a henger —18— előterébe maradt levegő nem komprimálódik olyan mértékben, hogy az —1— henger —16— hátsó terében uralkodó nyomással azonos legyen, minek következtében a —26— kalapács a henger —2'— mellfalának nekiütődik. Az ütés hatására a szerkezet egész törzse a talajba bizonyos mélységig behatol. Ezzel egyidőben a —26— dugattyús kalapács hátsó széle nyitja a —-23— henger nyílást, miáltal a henger hátsó terében uralkodó sűrített levegő a —6— hosszanti vezetéken a —11— irányváltó tolattyú —15— nyílásain és a —14— kiömlőnyíláson át igen nagy sebességgel a külső szabad