147969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogaskerekek fogprofiljának kimunkálására

Megjelent: 1961. január 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.969. SZÁM / v. '"° " í,/ 49. d. OSZTÁLY — VO-65. ALAPSZÁM V trr, > *S Eljárás fogaskerekek fogprofiíjának kimunkálására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Dr. Vörös Imre műegyetemi tanár, Biró Béla oki. gépész­mérnök és Kabai Imre oki. gépészmérnök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. június 12. A korszerű fogaskerekek fogazásának hajlító szilárdsági követelményeket kell kielégítenie, ezenfelül a lehetőség határain belül ki kell egyen­lítenie azokat az elhasználódást okozó hatásokat is, amelyek a fogaskerekek üzemeltetése alatt relatív csúszásból, Her.tz-feszültségekből, melege­désből, súrlódásból származnak, s a íogazásnak idő előtti tönkremenetelét okozzák. Ismeretesek olyan fogazási rendszerek, amelyek ezeknek a követelményeknek, az általános, evol­vens fogazású kerekek esetében a profileltolás megfelelő mértékének alkalmazásával messze­menően eleget tesznek. Megmaradt azonban ezeknek az ismert rend­szereknek az a hiányosságuk, hogy a fogak túl­méretezettek, s ennek következtében nemcsak a kelleténél nagyobb terjedelmű, súlyosabb konst­rukcióhoz vezetnek, hanem az iparban felesleges anyag- és munkabérköltségeket okoznak és az üzemi, valamint a karbantartási költségeket is szükségtelenül növelik. Jelen találmány ezeket a hátrányokat lényege­sen csökkenti és az ismert helyesbítéses, illető­leg kiegyenlítéses rendszerek továbbfejlesztésével olyan fogazási rendszert alkot, amely az ez ideig ismert fogazási rendszerekkel szemben támasztott követelményeket maradéktalanul kielégíti, de emellett megkönnyíti és így pontosabbá, gyor­sabbá teszi a tervezési munkát az ipari terme­lésben, illetőleg az üzemeltetésben pedig lénye­ges anyag- és munkamegtakarítást eredményez. Ezeket a műszaki hatásokat a találmány azzal éri el, hogy a fogazás kimunkálásához való szerszám alakításába bekapcsol] a a fogazás íog­alaktényezőjét. A fogalaktényező bekapcsolása oly módon történik, hogy az alábbi képleteknek megfelelő fogalaktényező értékekkel meghatáro­zott szerszámmodullal alakítja ki a szerszám profilját, s ezzel a szerszámmal s ennek kü­lönben ismert eltolásával munkálja ki a fogas­kerék fogazását. A találmány alkalmazásának megkönnyítését szolgálja a példaképpen idecsatolt I—II táblázat és az ezek értelmezéséhez tartozó rajz 1., 2. ábrája. Az I táblázat a profileltolással helyesbített általános, evolvens fogazásokhoz, teljes fog­magasságok esetén adja meg a fogalaktényező értékeit az 6 /í cos 5 sín £ (I) képlet szerint. Ezeket az értékeket kell a szerszám­modul (m), pl az 3 l/"2' y ~M~ f bj 7.Ő cos« (II) képlet szerinti meghatározásához felhasználni. Az I táblázat a fogalaktényező értékeit fejélen támadó erő esetében 1/6 fejhézagú, egységnyi szélességű és modulusú fogakhoz tartozó értékei­ben tünteti fel. A + előjel acél, illetőleg öntött­vas foganyag mellett érvényes. Az így nyert modulértékekkel kell ismert mó­don a szerszámprofilt kialakítani, s ezzel a szer­számmal kell a kerék fogazását elkészíteni. Az I, II és az alábbi képletekben, illetőleg a mellékelt rajzon alkalmazott jelölések közül Y a fogláb legalsó pontját érintő, egyen­szilárdságú parabola sugárirányú távol­sága a fogláb legalsó pontjától, v a legveszélyesebb keresztmetszet széles­sége a modulhoz viszonyítva, bz i a szerszámmodulhoz viszonyított fog­hossz; a fogszám £ a fog középvonalára merőlegesnek és a fej élen áthúzható kapcsolóvonalnak hajlás­szöge, ő a megengedett feszültség, a a szerszámkapcsolószög, e a kerékkapcsolószög általános fogazás esetén, g a fejkörtől számított fogmagasság csök­kentés a modulhoz viszonyítva, M a fogaskerék által átviendő legnagyobb nyomaték, rj r2 osztókör sugarak,

Next

/
Thumbnails
Contents