147959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos tekercsek impregnálására

2 147.959 példán mutatjuk be, hozzáfűzve azonban azt, hogy a leírt példa bármely más tekercsrendszer imp­regnálására és kiöntésére is alkalmazható. Egy kétpólusúiag szigetelt feszültségváltó elké­szítéséhez először poliészterből, vagy epoxi gyan­tából egy pl. 151 mm hosszú, 114 mm 0-jű és 9 mm falvastagságú tekercstartó hengert készítünk, mint az kiviteli formájában a Fig. 1. alatt 1. sz. látható. A hengert a szokásos módon egyszerű öntéssel vagy centrífugálöntéssel legcélszerűbb készíteni. Igen előnyös megfelelő töltőanyagok, mint pl. 0000 kvarcliszt, vagy pcrcelánliszt alkal­mazása, melyek segítségével a zsugorodás csök­kenthető, egyúttal azonban a hővezetőképesség növelhető. A henger falvastagságát oly módon kell megválasztani, hogy az megfelelő villamos szilárdsággal rendelkezzék. A hengert elkészülte után lehomokoljuk, hogy felülete durva legyen és így a további kiöntések jól tapadjanak hozzá. Az így feldurvított felületű, az 1. ábrában lát­ható 1. tekercsre tekercseljük fel a 2. feszültség­váltó tekercspárt. (2. ábra.) Araldit F -|- 905 keményítő Araldit FA -j- 903 keményítő R % poliészter Ezután a tekercseket a szokásos előszárítás vég­rehajtása céljából a 3, ábra szerinti 4 vákuum­impregnáló autoklávba helyezzük, melynek 5 kö­penyét gőzzel fűtjük és a 3 tekercseket lehetőleg 0,5 Hgmm vákuum mellett tökéletesen kiszárít­juk. Az impregnáló lakkot a legtöbb esetben — el­sősorban gazdaságossági szempontok figyelembe­vételével — úgy kell megválasztani, hogy az me­legen lehetőleg 100°. felett legyen kikeményíthe­tő. Impregnáláshoz vizsgálataink szerint olyan gyanták alkalmasak többek között, melyek visz­kozitása 100° körüli hőmérsékleten kicsiny. Leg­megfelelőbbek azon típusok, melyek viszkozitása 20—200 cP körül mozog. Ezen gyanták viszkozi­tása viszont szobahőmérsékleten nagy, pl. 20° -on 1000—5000 cP. A gyanták ezen tulajdonságát, ••— tehát, hogy melegen viszkozitásuk kicsiny, lehűlés közben viszont viszkozitásuk igen megnő — hasz­náljuk ki célszerűen a jelen szabadalom szerinti eli árasnál. 20° 1700 800 Viszkozitás cP-ben 60° 65 200 100° 15 35 60 1. sz. táblázat A vákuumban szárított meleg tekercseket a *i. sz. ábrán 4. alatt ábrázolt vákuum, impregnáló berendezésben 100°-os impregnáló gyantával árasztjuk el, pl. Araldit F epoxigyantával, melyhez keményítőként Araldit 905 elnevezésű keményítő­anyagot adunk. Az alacsony viszkozitású gyanta­keverék (1. sz. táblázat szerint) igen könnyen be­hatol a tekercsek belsejébe és azt tökéletesen ki­tölti. Természetesen ha a tekercseket az impregná­ló folyadékból még melegen emelnénk ki, az ab­ból ismét könnyen ki is csurogna. Ennek megaka­dályozására a tekercseket az impregnálógyantával egyetemben lehűtjük szobahőmérsékletre oly mó­don, hogy a 3. ábrán 4-eI jelzett impregnáló be­rendezés 5. fűtőköpenyébe hideg vizet áramolta­tunk. A lehűlés következtében a gyanta viszkozi­tása a táblázatban megadott értékre emelkedik, vagyis olyan sűrűn folyós lesz, hogyha a teker­cset az impregnáló folyadékból kiemeljük, az abból már kifolyni nem tud. Ezután az impregnáló folyadék megfelelő kike­ményítése céljából — anélkül azonban, hogy a kifolyás veszélye fellépne — a tekercset formá­val vesszük körül, amely teljesen elzárja azt .min­den oldalon. A találmány szerint ez úgy történik, hogy a tekercset a 4. ábra szerint a 3. kiöntő for­mába helyezzük és azt egy hidegen keményedő gyantával öntjük körül. Erre a célra ugyancsak használhatunk epoxigyantákat, de poliészter gyan­ták is megfelelőek. Miután e kiöntés rétegvastag­sága elég tetemes, célszerű annak villamos tulaj­donságait (pl. dielektromos együtthatóját) a vég­leges külső kiöntőgyanta tulajdonságaival teljes mértékben egybehangolni, amiértis töltőanyagok és egyéb segédanyagok használata célszerű. Ilyen anyagok pl. kvarcliszt, porcelánliszt, flexibilizá­torok stb. A tekercsek körül öntését természetszerűleg úgy kell végrehajtani, hogy a 4. ábrán ábrázolt öntő­szerszámba helyezzük a tekercset, majd azt a 3. ábrán ábrázolt vákuumberendezésbe helyezzük, evakuáljuk, majd pedig a hígfolyós öntőkeveréket vákuummal szívatjuk az öntőszerszámba. A kiöntési művelet lefolytatása után néhány órával a vastag műgyantaréteggel körülvett te­kercs a formából kivehető. Az 5. ábra mutatja be ezen kiöntött tekercs formáját, a tekercs (2) belsejét a folyékony impreignálógyanta tölti ki, melyet vastag szilárd (4) szigetelés zár el a kül­világtól. A kiöntési művelet végrehajtásához, kísérleteink szerint, ugyanazt a gyantát célszerű használni, mely az impregnálás céljaira is szolgált, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a gyanta­rendszert szobahőmérskleten keményedővé kell tenni. Az alábbi táblázat néhány erre a célra szolgáló epoxi-, ill. poliésztergyanta tulajdonságait mutatja be. Keményedési idő órában — Hőfok C° Araldit F + 905 keményítő -f- 905 gyorsító Araldit F + 964 keményítő + 964 Araldit D -f- 951 keményítő Elastirol M 125 + HCP + gyorsító El astir ol M 75 + HCP + gyorsító gyorsító 36—48 12 14—24 2— 4 4 60° 80° 20° 20° 40° 2. sz. táblázat

Next

/
Thumbnails
Contents