147948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azetidinszármazékok előállítására
147.948 3 után 115—116 C°-on olvadó tűkristályok alakjában kapjuk az l-fenil-arrilno-3,3-difenil-2,4-dioxo-azetidint, amelynek olvadáspontja többszöri átkristályosítás után 116,5—117,5 C°-ra emelkedik. 2. példa: 47,5 g difenilmalonil-diklorid 275 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához jéghűtés és keverés közben előbb 20,91 g (l-metil-piperidíl-4)hidrazin 80 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát, majd 45 ml trietilamin t csepegtetünk. Ezután az elegyet további keverés közben 4 óra hosszat forraljuk. Lehűlés után éterrel kihűtjük, 2 n sósavoldattal extraháljuk, a vizes-savas kivonatot jéghűtés közben tömény nátronlúggal alkálikussá tesszük, majd kloroformmal extraháljuk. A kloroformos kivonatot náxtriumszulfáton szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A kristályos maradékot etanolból egyszer átkristályosítjuk. Ily módon 173—174 C°-on olvadó durva tűkristályok alakjában kapjuk az l-(l'-metil-piperidil-4')-amino-3,3-difenil-2,4-dioxo-azetidint. Ennek hidrokloridja, etanol és éter elegyéböl történő átkristályosítás után 228—232 C°-on olvad. 3. példa: 9.85 g dietilmalonil-diklorid 200 ml metilénkloriddal készített oldatához jéghűtés és keverés közben 6,45 g (l-metil-piperidil-4)-hidrazin és 14,0 ml trietilamin 70 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük lassan hozzá. A hozzáadás befejezte után az elegyet szobahőmérsékleten még 2 óra hosszat tovább keverjük, majd jéghideg, konyhasóval telített 20%-os nátronlúggal kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot szobahőmérsékleten éterrel kivonatoljuk, a nem oldódó részt kiszűrjük és a szűredéket vákuumban bepároljuk. A maradékot forrásban levő petroléterrel kivonatoljuk, a kivonatot üveg-szívószűrőn tisztára szűrjük és kis térfogatra bepároljuk. Vékony, összenőtt tűkristályok alakjában kristályosodik ki az l-{l'-metil-piperidil-4')-amino-3,3-dietil-2,4--dioxo-azetidin. Petroléterből történő újbóli átkristályosítás után a termék 94—95 Cc -on olvad. H^drokloridjának olvadáspontja 227—229 C°. 4. példa: 5.86 g difenilmalonil-diklorid 160 ml kloroformmal készített oldatához jéghűtés és keverés közben lassan hozzácsepegtetünk 80 ml kloroformban oldott 3,42 g oj-acetil- a>-(l-metil-piperidü-4)hidrazint és 5,6 ml trietilamint. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten még 1 óra hosszat tovább keverjük, majd jéghideg 20%-os nátronlúggal kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot jéghideg 2 n sósav-oldattal oldjuk, az oldatot éterrel mossuk, majd jéghideg tömény nátronlúggal jéghűtés közben meglúgosítjuk és kloroformmal extraháltuk. A kloroformos kivonatot nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A nyers kristályos terméket éter, metilénklorid és petroléter elegyéböl átkristályosítjuk és így tiszta l-(l'-metil-piperidil-4')-acetilamino-3,3-difeml-2,4--dioxo-azetidint kapunk, amelynek olvadáspontja 175 C°. 5. példa: 9.85 g dietilmalonil-diklorid 250 ml metilénkloriddal készített oldatához lassan, keverés és jéghűtés közben 8,55 g co-acetil- eo-(l-metil-piperidil-4)-hidrazin és 14,0 ml trietilamin 100 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten még 3 óra hosszat tovább keverjük, majd jéghideg, konyhasóval telített 20%-os nátronlúggal kirázzuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A nyers terméket kevés metanolban oldjuk, az oldatot metanolos sósavval savanyú kémhatásúvá tesszük és vákuumban szárazra pároljuk. Az ily módon kapott l-(l'-metil-piperidil-4')-acetilamino-3,3-dietil-2,4-dioxo-azetidin-hidrokloridot aceton és éter elegyéböl átkristályosítva 228^ 231 C°-on olvadó termékhez jutunk. A szabad bázis éter és petroléter elegyéböl kristályosítható át (prizmás kristályokat képez). 6. példa: 0,5 g l-(r-metil-piperidil-4')-acetilamiino-3,3-diíenil-2,4-dioxo-azetidint {előállítása a 4. példa szerint történhet) 25 ml 2 n sósavoldattal 1 óra hosszat hevítünk 100 C° hőmérsékleten, visszacsepegő hűtő alatt. Az oldatot ezután 0 C°-ra hűtjük le, majd 0—5 C° hőmérsékleten tömény nátronlúggal meglúgosítjuk és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék éterrel való megnedvesítés hatására tűkristályokban kikristályosodik. A kristályos termék 173—174 C°-on olvad; a kiindulóanyaggal keverve erős olvadáspontcsökkenést mutat, a 2. példában leírt vegyülettel való összekeverése esetén azonban olvadáspontcsökkenés nem tapasztalható. 7. példa: 2,4 g l-(r-metil-piperidil-4')-acetilamino-3,3-dietil-2,4-dioxo-azetidmt (előállítása az 5. példában leírt módon történhet) 20 ml 0,385 n sósavval 1 óra hosszat hevítünk vízfürdőn, majd az oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot jég. hideg, konyhasóval telített, 20%-os nátronlúggal és kloroformmal kirázzuk, a kloroformos oldatot nátrium szulfáton szárítjuk és vákuumban bepá• roliuk. Petroléterből történő kétszeri átkristályosítás után 92—93 C° olvadáspontú kristályok alakjában kapjuk az acetilmentes vegyületet. Ez a termék a 3. példában leírt vegyülettel összekeverve nem mutat olvadáspontcsökkenést. 8. példa: 11,72 g difenilmalonil-diklorid 250 ml metilénkloriddal készített oldatához lassan, keverés és jéghűtés közben 2,96 g acetilhidrazin és 11,3 ml trietilamin 100 ml metilénkloriddal készített oldatát csepegtetjük. A hozzáadás befejezte után az oldatot még 1 óra hosszat keverjük tovább hűtés nélkül, majd vákuumban erős sókiválás
