147946. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt vezeték összekötő, ill. csatlakozó kapocstest

Megjelent: I960, december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.946. SZÁM /^>: 21. c. 20—27. OSZTÁLY — RE—244. ALAPSZÁM /• , Szigetelt vezeték összekötő, ill. csatlakozó kapocstest Reich Ernő oki. gépészmérnök, és Korcny. András oki. gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. július 10. A villamosiparban használatos vezetékössze­kötőknél és csatlakozó kapcsoknál a csavarmenetű szorítószervek fémből készülnek. Ezek drágák, színesfém- és munkaigényesek. A leágazó szorí­tóknál a szabvány szigetelő burkolatot ír elő, amelyet ragasztás útján rögzítenek a tulajdon­képpeni fémből készült szorítótesthez, A jelen találmány kiküszöböli a hátrányokat és lényege olyan szigetelt vezetékösszekötő, ill. csatlakozó kapocstest villamos készülékek, transz­formátorok és motorokhoz, amely szigetelő­anyagból készült, az összeszorítondó vezetékek be­fogadására alkalmas horonnyal bíró szorítótestből és ennek menetes furatába illeszkedő, célszerűen műanyagból készített, szorítócsavarból áll, ame­lyek szorításukat rugalmas szerv közvetítésével adják át a vezetékekre. Előnye a javasolt megoldásnak, hogy abban az esetben, ha a szorítócsavar anyaga is szigetelő­anyag, az alkatrészek sajtolás, fröccsöntés útján műanyagból, forgácsolási művelet nélkül, olcsón gyártható. Különösen a csatlakozó kapocstestnél a vezeték bekötése a legkisebb átmeneti ellen­állás mellett lehetséges és emellett lényeges fém­anyag takarítható meg. Szigetelőanyag-házú (kis) motoroknál készülékek aljzatánál a kapocsteste annak házával, ill. szigetelőaljzatával, 1 darabból préselhető és ezáltal a kapcsok, ill. pólusok egy­mástól való távolsága ós ezzel a készülék nagy­sága is csökkenthető. A legnagyobb előnye a megoldásnak mégis abban van, hogy a vezetékek egymásra szorítása rugalmasan eszközlődik és alumíniumvezetékek összekötésénél a rugónyomás állandó jó érintkezést biztosít. A találmány kiviteli alakjait példaképpen a mellékelt rajz tünteti fel. 1. ábra szigetelt, vezetékösszekötő metszete. 2. ábra annak a vezeték tengelyével párhuza­mos metszete. 3., ábra annak felülnézete. 4. ábra a szigetelt vezetékösszekötő metszete, amelynél a rugalmas szerv tekercsrugó. 5. ábra többpólusú csatlakozó kapocstest felül­nézete. 6. ábra annak oldalnézete. A szigetelt vezetékösszekötő 1 szigetelőanyag testének 3 csavarmenete veszi fel a 2 szorító-, csavart, .amelyen foroghatóan a — célszerűen acéllemezből hajlított — 9 rugalmas szerv van a 2 csavar 4 furatába erősített 5 csappal rög­zítve. A 8 végtelen tápvezetéket és a 7 leágazó ve­zetéket az 1 test 15 hornyába helyezve s a 2 — célszerűen szigetelt anyagból készült — csavart becsavarva a 9 heveder szerűen kiképzett rugal­mas szerv először rugalmasan meghajlik, majd 10 végével a 11 szárra támaszkodik, ezután a 2 csavart tovább meghúzva a 10 vég a 11 szárat is hajlításra veszi igénybe és így többszörös rugalmassággal szorítjuk a 7 és 8 vezetéket egy­másra. A kísérletek azt mutatták, hogy technológiai­lag előnyösebb s rugalmasság szempontjából is jobb megoldást ad, ha a rugalmas szervet tekercs­rugóként képezzük ki, amely a csavar 18 fura­tában van rögzítve és a 19 tekercsrugó végén a 20 fejes csap van rögzítve, amely a vezetékek összekötésénél a 8 vezetéket a 7-re szorítja. A kísérletekkel ugyanis megállapítható volt, hogy 2 darab 2,5 mm2 vezeték összekötésénél a szab­vány által előírt 7 mV feszültségesés 21 amp. terhelésnél kb 3 kg-nál nagyobb nyomásnál már nem csökkenthető. Ezt a nyomást viszont 0,5 cmkg nyomatékkal becsavart 2 csavar már ki­fejti ki, úgyhogy cmkg nyomatéknál és 6 kg nyo­másnál a rugó menetei egymásra ülnek, ill. a 9 rugalmas szerv 10 vége a 11 szárra támasz­kodik és így a 7, 8 vezeték a szükségesnél na­gyobb nyomással szorítódik egymásra, ami foko­zottan a jó érintkezést biztosítja. Előnyös a szigetelt vezetékösszekötő meneteit fűrészfog menettel készíteni, hogy a 2 csavar meghúzásakor az 1 szigetelőanyag test hornya ne nyíljon ki, mert 60°-os menet esetén a csa­varnak tengelyére merőleges irányban szét­feszítő hatása van. Az a körülmény, hogy a vezetékösszekötő az összekötést a legkisebb át­meneti ellenállással és az elméletileg is legkisebb anyagfelhasználással odja meg, az előnyök' még nagyobbak az 5., 6. ábra szerinti kivitelnél, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents