147911. lajstromszámú szabadalom • Önműködő érintésvédelmi készülék háromfázisú villamos berendezésekhez, különösen motorokhoz

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.911. SZÄM 21. a. 63-72. OSZTÁLY — KA—331. ALAPSZÁM önműködő érintésvédelmi készülék háromfázisú villamos berendezésekhez, különösen motorokhoz Károíyfi Béla elektroműszerész, Budapest A bejelentés napja: 1959. augusztus 17. A találmány háromfázisú villamos berendezések, különösen motorok érintésvédelmét biztosító önműködő készülékek (automaták) körébe tartozik és fő célja az. érintésvédelemnek az eddiginél tökéletesebbé, üzembiztosabbá és olcsóbbá tétele. A találmány szerinti készülék megvalósítása olyan, hogy az a balesetelhárításon kívül a berendezés saját védelmi állapotát is jelzi. A háromfázisú villamos berendezések védelmét eddig földeléssel, különleges szigeteléssel, legtöbbször azonban ezeken kívül még külön automatával igyekeztek biztosítani. E módszereknek többrendbeli hátrányuk van. Így a földelések és szigetelések észrevétlenül oxidálódnak ill. megsérülnek, szakadások láthatatlan helyeken keletkeznek, és i. t. Az ellenőrzés meglehetősen költséges és azt a gyakorlatban nem lehet elég sűrűn foganatosítani. Mindenesetre a meghibásodás és a legközelebbi ellenőrzés között a veszélyes, sok esetben életveszélyes állapot észrevétlenül fennáll. Az automatáknál az ilyen meghibásodásokon kívül — melyeket csak a szokás szerint félévenként vagy évenként végzett felülvizsgálat derít ki — még az a jelentékeny hátrány is tapasztalható, hogy a készülék reléje érintésveszély esetén, pl. motoroknál, csak ezek védő automatáját kapcsolja ki, leállítva ezáltal a motort, az acélpáncélcsövek másik végén tokozott egyéb elemeknél (indítókapcsoló, biztosító készülék, stb.) és a közbenső vezetékeknél azonban az érintésveszély esetleg továbbra is fennáll, mert hiszen ezek az elemek egymással, a motorral és a földeléssel fémes összeköttetésben vannak. Az érintésveszélyes testelés helyének megállapítása hosszadalmas és veszélyes művelet. A felsorolt hátrányok kiküszöbölése céljából a találmány szerinti önműködő kioldókészülék védőreléjének mágnesező tekercsét a villamos berendezés teste és egy földelőpont közé kötjük, a relé fegyverzete pedig érintésveszélyes állapot esetén egyrészt a fázisbiztosítókhoz vivő vezetékeket zár rövidre, másrészt veszélyjelző lámpát kapcsol be. Az említett rövidrezárás következtében a biztosítók kioldódnak és a villamos berendezés a hálózattól függetlenné válik. A védőrelé fegyverzete nyomban visszatér kiindulási helyzetébe, a veszélyjelző lámpa azonban továbbra is bekapcsolva marad, mert kapcsolószerve az elállított helyzetében önműködően rögzítődik és annak visszaállítása az érintésveszély elhárítása után csak kézzel végezhető. A villamos berendezésnek a védőrelé mágnesező tekercsét tartalmazó földvezetékében csak érintésveszélyes állapotban folyik testzárlati áram. Ez az áram bizonyos esetekben más villamos berendezések földelésén át e berendezésekbe juthat és ezek működését feleslegesen leállíthatja. Másrész! e berendezések földzárlati árama az ismertetett berendezésbe juthat és ezt érintésveszély nélküli állapotban feleslegesen leállíthatja. E folyamatokat tehát mint káros tényezőket, meg kell akadályozni. E célra a találmány szerint további relét alkalmazunk, melyet az alábbiakban zárórelének nevezünk. Ez a relé a mágnesező tekercsével a földvezeték és egy segédföldelés közé van kötve. E tekercsen a tárgyalt berendezés testzárlati árama és az idegen berendezések földzárlati árama egyaránt áthalad és azok feszültsége a tekercs, mint ellenállás hatására ártalmatlan értékre (6—12 volt) csökken, mely már nem képes nem-kívánt kiváltásokat előidézni. A földelést és a segédföldelést összekötő vezetékhez párhuzamosan csatlakozó további vezeték a zárórelé fegyverzetével szemben levő helyen meg van szakítva és egy-egy kapocsban végződik, melyeket a saját testzárlati vagy idegen földzárlati áram hatására elmozduló zárórelé fegyverzete rövidrezár és ezáltal az idegen berendezésben a keletkező rövidzárlati áram az egyik földelést kioldja. Ennek következtében az idegen földzárlat a saját berendezésre ártalmatlanná vált. Ebből azonban még az a további előny is származik, hogy az idegen berendezés kezelőjének figyelmét felhívjuk az ottani érintésveszélyes állapotra és ezen állapot megszüntetésének szükségességére. Enélkül az idegen gépkezelő nem vénné észre a saját berendezésének testzárlatát.