147897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilamid előállítására

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.897. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — G0-704. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás akrilamid előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Mező Imre oki. vegyész (40%), dr. Gyimesi József oki. vegyész (15%), Bajusz Sándor oki. vegyész (15%), Kőszegi Sándor oki. vegyészmérnök (15%), Winterstein Oszkár oki. vegyész­mérnök (15%), mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1959. július 17. Az akrilamid előállítására ill. kipreparálására többféle módszer ismeretes. A 631 592 sz. brit szabadalomban foglalt eljárás szerint az akril­­nitril részleges hidrolízise után, mely tömény kénsav jelenlétében történik, a reakcióelegyet hűtött izopropanollal elegyítik, majd a kénsavat ammóniagázzal semlegesítik, vagy izopropanol helyett jegesvizet használnak, és a kénsavat kal­ciumkarbonáttal semlegesítik. Egy további példa szerint a reakcióelegyet vizes szódaoldattal sem­legesítik, és a keletkező nátriumszulfátot acetonos kicsapással különítik el. Ezután minden esetben a használt oldószert lepárolják, a visszamaradó akrilamidot pedig benzolból átkristályosítják. A 329 363 sz. svájci szabadalom értelmében a vizes, kénsavtartalmú akrilamid oldatot kation­cserélő gyantaoszlopon bocsátják keresztül, mi­által az akrilamid a gyantán megkötődik, a kén­sav pedig lefolyik. A gyantáról vízzel oldják le az akrilamidot. A 324 185 sz. svájci szabadalomban foglalt el­járás lényege, hogy a kalciumkarbonáttal kénsav­­mentesített, szűrt vizes akrilamid oldatot liofili­­zálják. Mindezek az eljárások nehézkesek az akrilamid feldolgozása szempontjából. Egyrészt, mivel izo­propanol felhasználása szükséges, melyben a sem­legesítés történik. Ez előnytelen az alacsonyabb alkoholokhoz képest, mivel forrpontja magasabb, ezenkívül drágább, de főleg mert peroxid kelet­kezik az izopropanolból állás közben, mely az oldott akrilamid polimerizálódását elősegíti. Amennyiben a kénsav semlegesítése ammóniá­val történik, az ammónia lokálisan feleslegbe jut­hat. ami a kettőskötésre NH3 addiciót idézhet elő. A jeges vízben CaCC>3-mal történő semlegesítés folyamán keletkező kalciumszulfát dihidrát víz­ben olyan pépes és iszapos alakban válik le. melynek a szűrése még laboratóriumi méretek­ben is rendkívül hosszadalmas. A vizes szódaoldattal történő semlegesítés szin­tén lokális alkáli felesleget és az amid hidro­lízisét idézheti elő, azonkívül a keletkező nát­­numszulíát leválasztása aceton utólagos hozzá­­adagolását teszi szükségessé. Fenti eljárásokban ezenkívül a semlegesített szűrt akrilamid oldato­kat desztillálással oldószermentesítik a nyers akrilamid elkülönítése céljából, ami tetemes poli­­merizációt eredményez. Az átkristályosításhoz továbbá 1 r. akrilamidhoz 80 r. benzol szüksé­ges, ami iparilag csak a legnagyobb nehézségek árán volna kivitelezhető. A laboratóriumban ily módon előállított és átkristályosított akrilamid mennyisége 70%-os hozamnak felel meg akril­­nirilre számítva. Ioncserélő oszlop alkalmazása ipari méretben költséges, de ettől eltekintve vizes akrilamid ol­datot szolgáltat, melynek a bepárlása hosszadal­mas és szintén polimerizációra . vezet. A vizes akrilamid oldatok liofilizálása pedig nem tekint­hető iparilag keresztülvihető módszernek. Kísérleteink folyamán azt. találtuk, hogy az akrilamid, mely reakcióképes anyag, és fontos közbenső termék, számos szintézishez egyszerűb­ben és jobb hozammal állítható elő, mint a fen­tebb ismertetett eljárások szerint, ha úgy járunk el. hogy miután az akrilnitrilt ismert módon kén­savval részlegesen hidrolizáltuk. a reakcióelegyet vízmentes metanollal vagy etanollal keverjük össze, majd szilárd akláli- vagy földalkálikarbo­­náttal, vagy alkálihidrokarbonáttal semlegesít­jük. Meglepő módon azt találtuk, hogy metanol­ból vagy etanolból semlegesítés után nemcsak a nátriumszulfát, hanem a kalciumszulfát is könnyen szűrhető, mert utóbbi vízmentes közegben nem alakul át a rosszul szűrhető dihidráttá. A metanolos vagy etanolos akrilamid szűrt ol­datot közvetlenül felhasználhatjuk szintézisekhez. Pl. az oldathoz brómot adagolva 1,2-dibrompro­­pionamidot állíthatunk elő. A kapott akrilamid

Next

/
Thumbnails
Contents