147893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegő gáz, illetőleg éghető-gőztartalmának meghatározására

2 147.893 végezhetjük. Az izzó platinaszál pl. részben katalitikus hatást is biztosít. A hőmérsékletkülönbség mérésére bármely hőmérsékletmérő eszköz alkalmas. Előnyösen műszeres hőmérsékletmérő bérrendezéseket alkalmazunk.. Különösen előnyös termoelem vagy termooszlop használata. Ez utóbbi mév^i kivitelezésénél célszerű a melegpontot az első, égető reaktortérben, a hidegpontot pedig a második reaktortérben elhelyezni. A fenti eljárás igen előnyös kiviteli módja az, amikor a mérőműszert közvetlenül a mérendő anyagra kalibráljuk, úgy, hogy az anyag koncentrációt közvetlenül mutassa. A kalibrálásnál külön {eltüntethetők az illető gáz, vagy gőz valamilyen szempontból megjelölendő koncentráció értékei, pl. egészségileg megengedett koncentráció felső határa, robbanásveszélyes koncentrációzóna alsó határa stb. A műszert előnyösen regisztráló szerkezettel kapcsoljuk össze. Célszerű a műszert szervomechanizmussal összekapcsolni, úgy, hogy egyes fontos koncentráció értékek elérésénél a műszer a szervomechanizmus segítségével jelző-, illetőleg szabályozó berendezéseket működtessen. A találmány szerinti eljárás pl. előnyösen a mellékelten vázolt típusú berendezésben valósítható meg (lásd ábra). A levegőt az —1— szűrőn keresztül a —2— gázszivattyú szívja be a vizsgálandó térből. A beszívott levegő a —3— nyomásszabályozón és —4— rotaméteren át az —5— köpenyes hőcserélőbe jut, ahol hőmérséklete a —18— égető csőbe beáramló gázéval válik egyenlővé, majd bejut a —17— égetőtérbe, ahol a —12— izzó platinaszál hatására az éghető gáz-, illetőleg gőztartalom teljesen elég. A felmelegedett gáz a —8— hűtőcsövön eredeti hőmérsékletre hűl vissza. Ilyen hőmérsékleten lép a —18— reaktortérbe, majd a —9— bordázott kivezetőesövön át lehűlve távozik. A két reaktor között az égéskor keletkező víz elvezetésére a —16— vízelvezető csapot helyezzük el. Esetleg segédgáz (pl. hidrogén) bevezetésére a —6— cső szolgál. Visszarobbanás megakadályozására a —17— és —18— reaktorok bevezető nyílásánál és a —9— kivezetőcső kivezető nyílásánál —7— rézszitát helyezünk el. A reaktor csöveket hőszigetelés céljából —15— szigetelőburkolattal vesszük körül. A —12— platinaszálakat hálózati feszültséggel —10— transzformátoron keresztül, a —11— ampermérő műszer ellenőrzésével izzítjuk. A reaktorterek közötti hőmérsékletkülönbséget a —13— érzékelő és a —14— kalibrált leolvasó műszer segítségével mérjük. Az eljárás további részletei a példákban találhatók. Példák: 1. 0,01 térfogat százalék benzingőzt tartalmazó levegőt szívatunk át folyamatosan az ábrán vázolt készüléken. A gőztartalmú levegőt 500 C°-os platina izzószálon elégetjük. A két reaktortér között észlelt hőfok különbség 4 C°. 2. 2 térfogat százalék benzingőzt tartalmazó levegőt az 1. példában megadott módszerrel vizsgálva az észlelt hőfok különbség a két reaktortér között 97 C°. A mérés érzékenysége + 0,01 térfogat százalék benzin. (A benzingőz-levegőelegy robbanáshatára mintegy 1 térfogat százalék benzin). 3. 5 térfogat százalék metánt tartalmazó levegőt szívattunk át az ábrán vázolt készüléken. Az égetőtérben levő platinaszál hőfoka 450 C°. A két reaktortér között észlelt hőfok különbség 55 C°. A mérés érzékenysége +0,1 térfogat-százalék. A metán-levegőelegy alsó robbanási határa kb. a fenti koncentrációnak felel meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a levegőben levő éghető v. égést tápláló gázok v. gőzök mennyiségének meghatározására, melyre jellemző, hogy a levegő és gáz, ill. gőz keverékét reaktorban a gáz ill. gőz gyulladási hőmérsékletére hevítjük, esetleg katalizátor alkalmazása mellett, majd eredeti hőmérsékletére hűtjük, ezután egy második reaktortérbe vezetjük, amelyben a körülmények az első reaktor körülményeivel teljesen azonosak és a két reaktortér közötti hőmérséklet különbséget mérjük. 2. Az 1. igénypontban ismertetett eljárás foganatosítási módja, oxigéntartalom meghatározására, amelyre jellemző, hogy a gázkeverékhez az első reaktorba való bevezetése előtt éghető segédgázt, előnyösen hidrogént adunk. 3. Az 1—2. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a meghatározást folyamatosan végezzük. 4. Az 1—3. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy reaktorként szigetelt reaktorqsöveket használunk és a gázkeveréket égetés után léghűtéssel, illetőleg a bevezetett eredeti gáz segítségével hűtjük le eredeti hőmérsékletére. 5. Az 1—4. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy az égetést izzó fémszál, előnyösen platinaszál segítségével végezzük el. 6. Az 1—5. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a hőmérséklet különbséget termoelem, vagy termooszlop segítségével mérjük oly módon, hogy a melegpontot az első égőtérben, a hidegpontot pedig a második .reaktortérben helyezzük el. 7. Az 1—6. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a hőmérsékletmérő műszert a mérendő anyagra kalibráljuk úgy, hogy az az anyagkoncentrációt közvetlenül mutassa és/vagy regisztrálja, illetőleg szervomechanizmust működtessen. 1 rajz kiadásén felel: a Közgazdasági és Jogi KönyvK/adó igazgatója 603586. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.