147882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelő kerémiai készítmények előállítására és az eljárás szerint készült idomtestek
Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.882. SZÁM 80. b. 24. OSZTÁLY — EI-104. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás hőszigetelő kerámiai készítmények előállítására és az eljárás szerint készült idomtestek Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, mint a feltaláló dr. Albert János oki. vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1959. december 17. Természetes perlitnek az a tulajdonsága, hogy hőkezelés következtében megduzzad, amely állapotában a duzzasztási foktól függő mértékben többé-kevésbé porózus szerkezetet vesz fel. Ez a körülmény sejthetővé tette, hogy a duzzasztott perlit hőszigetelő idomtestek előnyös anyagkomponenseként alkalmazható, minthogy ezen idomtesteknél a porózus szerkezetet ismeretes módon a csekély térfogatsúllyal együttjáró hőszigetelőképesség annyira lényeges előfeltételének tekintik, hogy azt eddig az esetek többségében mesterséges úton, elégő adalékok (pl, fűrészpor) vagy pórusképző anyagok (pl. habosítók) segítségével is megvalósították. Kísérleti úton a találmány számára jellemző módon tényleg megállapítható volt, hogy duzzasztott perlit, melyet kötőanyagként agyaggal és megfelelő vízmennyiséggel, továbbá bizonyos szempontokból célszerűnek mutatkozó adalékokkal idomtestek formázására alkalmas nyers kerámiai masszává dolgoznak fel, a nyers idomtestek szárítása és kiégetése után olyan kész idomtestek előállítását teszi lehetővé, amelyek az eddig ismert legjobb hőszigetelő idomtestekkel nemcsak egyenértékűek, hanem ezeket több tekintetben messze felül is múlják. A találmány szerinti új készítmények kedvező tulajdonságai elsősorban a perlitadagolástól függenek, amely a száraz kerámiai keverék 15—70 súlyszázlékáig terjedő tág körzetet ölel fel. Ezek a határok tapasztalat szerint azáltal adódtak, hogy 15 súlyszázalék alatt a perlitadagolással közönséges perlitmentes idomtestekkel szemben hőszigetelőképességben és térfogatsúlyban elérhető nyereség gyakorlatilag jelentéktelenné válik, míg a kereken 70%-os határérték átlépésével egyfelől a viszonylag már csekélyebb mennyiségű agyag kötőképessége, másfelől a kész gyártmánynak részben ettől is függő nyomószilárdsága a még megengedhető mérték alá süllyed. Emellett a .kiégetett idomtesteknek növekvő perlitadagolással csökkenő lágyulási hőmérséklete, ill. az ehhez képest némileg alacsonyabban választandó használhatósági hőmérséklethatára is jelentős szerepet játszik, amennyiben a készítmények ez utóbbi hőmérsékletfogalom szempontjából két csoportba oszthatók be, amelyek egymástól 800—950 C° hőmérsékletértékkel vannak elkülönítve. Találmány szerinti hőszigetelő testek, melyek 30—70 súlyszázaléknyi perlittartalmük következtében 800—950 C°-ig használhatók, az ún. hőálló csoportba tartoznak, míg a kereken 900 C° hőmérséklettől átlagosan 1400 C° hőmérsékletig terjedő használhatósági körzet a csak 15—30 súlyszázaléknyi perlittartalommal rendelkező szigetelő testeket foglalja össze, melyeket fokozottabb hőállóképességük folyton tűzálló szigetelő testeknek is nevezünk. 800—950 C° hőmérsékletig használható (hőálló) szigetelő testek pl. 30—40 súlyszázaléknyi perlittartalomnál 350—250 kg/m3 értékű térfogatsúlylyal és 18—15 kg/cm2 értékű nyomószilárdsággal, továbbá — 0 C°-on mérve — kereken 0,052 kcal/mó° hővezetést tényezővel vannak kitüntetve, amely értékek a magasabb perlittartalmú körzetben, -pl. 60 súlyszázaléknyi perlittartalomnál a fenti sorrendben 100—120 kg/m3 , 10—12 kg/cm 2 , ill. 0,03 kcal/mó° értékekre süllyednek és ezáltal a nyomószilárdság kivételével a fenti magasabb perlittartalomnál adódó értékeknél még kedvezőbbekké válnak, közönséges perlitmentes szigetelő testek analóg számértékeivel összehasonlítva pedig mindkét esetben jelentősen, sőt többszörösen is jobbak. Tűzálló találmány szerinti szigetelő testek, tűzálló perlitmentes szigetelő testekkel összehasonlítva, csekélyebb perlittartalmük következtében, a fenti jelzőszámokban ugyan már nem mutatnak fel olyan nagy különbségeket, mint ahogyan ezek a perlittartalmú és perlitmentes hőálló készítmények jelzőszámai közt adódnak, főleg azonban a hőszigetelőképesség és különösen a térfogatsúly szempontjából még ez esetben is
