147878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bifiláris spirálok előállítására

2 147.878 huzal. (12, 13. 14, 15) a szinkronizáló fogaskerekek, (16) tekercselő fej, (16a) és (16b) a tekercselő fej pofái, (17a) és (17b) huzalrögzítő peckek, (18a) és (iöb) hornyok. A (11) huzalt (17a) és (17b) peckek segítségével egy pontjában megfogjuk, (3. ábra), a huzal jobb- és baloldali szálát a (10a) mag mellett ' engelyirányban akár kézzel, akár valamely gépi segédeszközzel előresimítjuk, majd a befogófejet, mely a (16a) ás (16b) pofákból áll, kis mértékben elfordítjuk, miáltal a (11) fonal nem tud többé a (18a) és (18b) hornyokba visszaugrani elengedéskor, és ezután kezdetét veheti a tekercselés. A (16a) és (16b) pofákat bármely ismert módon, pl. szorítókarikával foghatjuk össze. A tekercselés kezdete után a (17a) és (17b) peckek elengedhetik a (11) huzal befogott részét. Maga a tekercselés a 2. ábránk szerint a következő módon megy végbe: Miután a (10a) tekercselő magot és rajta a (11) huzalt rögzítettük a (16) tekercselő fejben, a (12), (13), (14) és (15) fogaskerekekből álló két fogaskerékpárral a (10a) magot és a (16) tekercselő fejet egymással szinkron forgatjuk. Ezáltal a huzalból spirál lesz. Ha a spirál elkészült, a befogással ellentétes végeket szigetelő masszával a maghoz rögzítjük (ponponozzuk), majd a kész spirált maggal együtt kivesszük a berendezésből, pl. úgy, hogy a magot levágjuk. Megjegyzendő az, hogy a (10a) mag a (13) fogaskerékben mereven rögzítve van tekercseléskor, éspedig célszerűen' úgy, hogy a befogással ellentétes irányú vége a (13) fogaskeréken túlnyúlik. Az ábrában a (10a) magot eltörtük és nem ábrázoltuk teljes hosszában az ábra áttekinthetőségének növelése' céljából. A. mag anyaga célszerűen molibdén, melyet utólag kioldunk a spirálból. Akkor is ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a mag és a fej áll, és csak a huzalt forgatjuk a mag körül. A huzalbefogás másik kiviteli alakjánál a huzal befogása a 4a. és 4b. ábránk szerint a következőképpen történik: A (10a) tekercselő magot a (16) tekercselő fejben rögzítjük úgy, hogy az egyenes huzalt a (10a) magon a középponttájban a (16a) és (16b) pofák közé beszorítjuk (ezek a pofák más alakúak és működésük is más, mint a 3. ábra ugyanazon hivatkozási jellel jelölt pofái, de mert a rendeltetésük azonos, tehát mégis azonos hivatkozási jellel vannak ellátva), majd a (11) huzalt akár kézzel, akár géppel a (10a) mag hossztengelye mentén lesimítjuk, és ezután történhet a huzal tekercselése. A tekercselés az előbb leírt módon megy végbe, de azzal a különbséggel, hogy ennél a megfogási módnál a (10a) mag és a (11) huzal mereven egymáshoz lévén fogva a megfogási pontban, szinkronizáló berendezésre pl. fogaskerékpárokra nincsen szükség, mert a mag és a huzal merev kapcsolata következtében azok minden esetben közös forgásirányt és fordulatszámot fognak felvenni. Jóllehet ezen második befogási mód esetében egyszerűbb kivitelű az egész tekercselő berendezés, tehát ebből a szempontból ez a megoldás az előnyösebb, mégis az első kiviteli alak alkalmazása adja a jobb ' minőségű fűtőszálat és amennyiben kis átmérőjű magot kell alkalmaznunk, akkor is az első kiviteli alak van előnyben. Ugyanis a megfogás második kiviteli alakjánál a fűtőszál átmérője nem lesz egyenletes, mert a 4a. és 4b. ábrákból is láthatóan a- befogási pontban a fűtőszál deformálódni fog, másrészt a befogás első kiviteli alakjánál a (10a) magra nem hat csavarónyomaték, tehát annak átmérője tetszőlegesen kicsi lehet, míg a megfogás második kiviteli alakjánál ez nem így van. A találmányunk szerinti eljárás az eddig ismerttel szemben a következő előnyöket nyújtja: a) Elmarad az acél tekercselő mag, amelynek bevágása nehéz művelet, különösen 0,3—0,4 mm 0 esetén. b) Nem kell a spirált lehúzni a magról, hogy újabb magot dugjunk be. Ez jelentős munkamegtakarítást eredményez. c) A molibdén magon formatartó izzítást végezhetünk, utána mindjárt bevonhatjuk a spirált szigetelő masszával. A mag kioldása után a spirál alaktartó lesz, még ún. göndörödő fonal esetén is. d) A tekercselő fej tekercselés közben kitámasztja a tekercselő magot. Természetesen találmányunk nem korlátozódik a fenti foganatosítási módokra és a foganatosítás céljára szolgáló berendezés sem a fenti kiviteli alakokra, hanem magábanfoglalja a találmányunk alapgondolata szerint elkészíthető és megvalósítható berendezések és eljárások összességét. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás bifiláris spirálok tekercselésére I! vagy V alakúra meghajlított huzalból, melynek során * huzalt egy mag jelenlétében tekercseljük, azzal jellemezve, hogy a huzalt tekercselés előtt tekercselő fej segítségével rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a huzalt a tekercselő fej segítségével történő rögzítés után hajlítjuk U vagy V alakúra és ezen U vagy V alak szárait a tekercselő mag átellenes oldalaira rásimítjuk. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás fognatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tekercselést a tekercselő magnak a tekercselő fejjel azonos irányú és fordulatszámú forgatásával eszközöljük. 4. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tekercselést a huzalnak az álló mag körül történő tekerésével eszközöljük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a huzalt tekercselés után a tekercselő magra önmagában ismert módon rögzítjük (ponponozzuk). 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tekercselő mag céljára előnyösen molibdén magot alkalmazunk, mely magot a huzallal együtt tekercselés után a tekercselő berendezésből eltávolítunk és a magot önmagában ugyancsak ismert módon a huzalból kioldjuk. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti eljárások bármelyikének foganatosítására szolgáló berendezés, jellemezve egy tekercselő fejjel, valamint a szinkron forgatás létrehozására szolgáló szervekkel, előnyösen fogaskerékpárral, vagy párokkal.