147875. lajstromszámú szabadalom • Hegesztőautomata kétrészes rádiócsőbevezetők összhegesztésére

4 147.875 használódása esetén könnyen váltható és négy helyzetében használható. A fogót a (46) bütykös mozgatótárcsa működteti, éspedig oly módon, hogy a (45) tapintókaron, valamint a (43) állító anyáscsavaron keresztül a (39) kart mozgatja, mely karral közös tengelyre van mereven ékelve a (40) felső fogópofa is, tehát a (39) karra átvitt mozgásokat híven követi. A (46) mozgatotárcsának az ábrában látható három felületrészének megfelelően így a fogónak is, három helyzete van: a) zárt, ekkor a (44) hengeres csavarrugó húzó hatása és annak következtében, hogy a (45) tapintókar a (46) mozgatótárcsa legkisebb átmérőjű szakaszával dolgozik együtt, a (40) felső fogópofa, ill. annak (41) betétje a (11) dumethuzalt a (42) alsó fogópofa hornyába mereven beszorítva tartja. Ez a hegesztés alatti helyzet. A másik helyzet: b) teljesen nyitott helyzet hegesztés után, amikor a (45) tapintókar a (46) mozgatótárcsa legnagyobb átmérőjű körívszakaszával kerülvén kapcsolatba a (44) hengeres csavarrugó ellenében a (43) állító anyáscsavar segítségével a (39) kart és így vele együtt a (40) felső fogópofát is eltávolítja a (42) alsó fogópofa hornyától, és így a (.11) dumethuzal szabadon marad, a kész elektróda levágása és esetleges kidobása zavartalanul megtörténhet. A harmadik helyzet: c) félig nyitott helyzet a dumethuzal előtolásakor. Ekkor a (46) mozgatótárcsa legnagyobb és legkisebb átmérőjű ívszakasza közt levő közepes átmérőjű körív szakasz kapcsolódik a (45) tapintókarral, és ezáltal, egyébként ugyanolyan módon, mint a b) teljesen nyitott helyzetben oly mértékig nyitja a hegesztőfogót, hogy az előretolt (11) huzal még éppen el tudjon csúszni a fogó hornyában anélkül, hogy oldalirányban abból kicsúszhatna. A dumetvágó működését a 7. és a 8. ábránk szemlélteti, melyek közül a 7. oldalnézetben, a 8. elölnézetben, részben perspektivikusan ábrázolja a dumetvágót. A (14) hegesztési csomónál összehegesztett (10) nikkelcsap és (11) dumethuzal már egyetlen elektródát képez, s ezt az elektródát kell levágni az egyébként ugyancsak (11) hivatkozási jellel jelölt dumethuzalról. A vágás a 7. és 8. ábrák szerint úgy történik, hogy a (21) kb. 60° alatt leélezett merev dumetvágó kés áll és a (11) dumethuzalt magában foglaló (47) vágóhüvelyt a (48) hegesztőfogótest, melyben a (47) vágóhüvely el van helyezve, az (55) mozgatótárcsa bütykös kiképzésű részének és az (54) tapintótest kapcsolódásának következtében az (53) tapintócsavar és az (52) szív közreműködésével az (51) hengeres csavarrugó ellenében függőleges pályán felfelé mozgatja, és ezáltal a (21) dumetvágókés helyzete folytán a (11) dumethuzalt elvágja. Amikor az (55) mozgatótárcsa bütykös kiképzésű része elforogván, a tárcsa legkisebb sugarú ívszakasza. kapcsolódik az (54) tapintótesttel, az (51) hengeres csavarrugó hatására a (47) vágóhüvellyel a (48) hegesztőfogótest lesüllyed eredeti helyzetébe és a vágási folyamat szünetel. A kidobó működését 3. ábránk mutatja be. A (89) könyök alakú kidobókart az (58) mozgatótárcsa működteti közvetlenül, minek következtében a (42) alsó fogópofában esetleg bennragadt elektródákat annak hornyából kilöki. Az. (56) nyíl irányában ható rugóerő téríti vissza kilökés titán nyugalmi helyzetébe a (89) kidobókart. A nikkelcsapfogó működését a 10. ábra szemlélteti. A (23) nikkelcsapfogófej hátsó helyzetében állva a beadagolt (10) nikkelcsapot magábafogadja, mielőtt azonban a megfogás megtörténnék, a (10) nikkelcsap az (59) ütközőnek ütközik. Ütközés után a (23) fogó megfog, az (59) ütköző az útból félremegy és a (23) fogó a (10) nikkelcsapot előreviszi a (20) dumetfogóból kiálló (11) dumethuzal végéhez, kb. 0,5—0,6 mm távolságig, ott egy pillanatra megáll, majd a töltött kondenzátor rákapcsolása után ugrásszerűen a dumethuzalvégnek ütközteti. Ekkor létrejön a hegesztés. Ezt az ütköztetést a (63) ütköző teszi lehetővé oly módon, hogy a (23) fogót előremozgásának befejezése előtt a (64) anyás állítócsavarnak ütközve megállítja, majd a (67) hengeres csavarrugó összenyomódás után a (63) ütköző kimozdul és a (23) fogó a rugóerő hatására előreugrik. A (23) fogó előre-hátra mozgását egy a vezértengelyről a 12. ábrán ábrázolt, de külön ábraszámmal el nem látott kúpkerékpárral hajtott (68) excentertengelyre ékelt és (66) excenterrúddal együttműködő excentertárcsa hozza létre és a már említett (66) excenterrúd közvetíti a (65) hüvelynek. A (65) hüvely a (90) tengelyre csúszóan van illesztve. A (65) hüvely jobb- és baloldali végénél levő (93) és (94) tárcsák ugyancsak csúszóan vannak illesztve a (90) tengelyen, de a (67) és (92) hengeres csavarrugók nekinyomják azokat a külön ábraszámmal nem jelzett, a (65) hüvely jobb- és baloldali hasítékainál látható csapszegeknek, minek következtében a (65) hüvely balra, ill. jobbra való haladása közben hol a (93) tárcsának, hol a (94) tárcsának ütközve a (90) tengelyt éppen úgy mozgatja balra és jobbra, mintha arra mereven volna ékelve. Amikor a (90) tengely ezen jobbra-balra végzett alternáló mozgása közben felütközik (pl. a bal\ oldali holtpont közelében a (63) ütközőbe), a (65) hüvely már osak a (93), ill. a (94) tárcsát nyomja tovább és ezáltal hol a (67), hol a (92) csavarrugó nyomódik össze, és így az adagoláskor és hegesztéskor szükséges állásidők biztosítva vannak. Azonkívül, mint ahogy fentebb már ismertettük, a rugóerő egyben a hegesztéshez szükséges mozgást és nyomóerőt is szolgáltatja. Az (59) ütköző a (23) nikkelcsapfogóba a (26) sűrített levegő bevezetéssel bejuttatott megfogási hosszát ütköztetéssel határolja fel-le végzett alternáló mozgása során. Mind az (59), mind a (60) alkatrészek a vezértengelyről mozgatótárcsák által kapják vezérlésüket, s mozgásuk így van összehangolva a nikkelcsap adagolással és a hegesztéssel. A vezérléseket külön ábrában nem ábrázoltuk, tekintve, hogy azok a korábban tárgyalt vezérlésekkel teljesen analóg módon történnek. Ugyancsak ezen okból tekintettünk el a nikkelcsapfogó zárási és nyitási mechanizmusának külön ábrában való ábrázolásától is. A nikkelcsap adagoló működését a 11. ábránk szemlélteti. A (91) hengeres adagolótartályba öntött (10) nikkelcsapok a (91) hengeres adagolótartály alsó tölcsérszerűen kiképzett részébe süllyednek le a nehézségi erő hatására. A (69) nikkelcsap adagolócső legfelső rész vége, mint az az ábra nagyított mértékű kivetítésén is látható, terelőlapként van kiképezve, s tekintve, hogy a