147874. lajstromszámú szabadalom • Katód-anód szerelvény fénycsövekhez

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.874. SZÁM 21. f. 28-87. OSZTÁLY — EE-495. ALAPSZÁM Katód-anód szerelvény fénycsövekhez Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Tolnai Ágoston mérnök és Wimmer József technikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. október 22. Mint ismeretes, fénycsövek katódáinál azok tartójára egy ún. anódszarvat szokás hegeszteni, mely a katódtest ,két oldalán húzódik végig. Ujabban javasolták már ezen anódszarvaknak a katódtartók meghosszabbításaiból való kiképzését és ugyanakkor a katóda maga ezen tartók egy külön kiképzett hajlatába volt befogva. Ilyen meg­oldást javasol pl. a 911.408 sz. német szabadalom. Ennél a megoldásnál tehát a bevezető-tartó a katód tartására is szolgált, de ezenfelül annak meghosszabbítása anódszarvat is képezett. Ennek a megoldásnak az lett volna az előnye, hogy szükségtelenné válik egy külön hegesztési mű­velet, nevezetesen az anódszarvak felhegesztése, ami a tömeggyártást egyszerűbbé teszi. Mindezen esetekben azonban maga az anódszarv minden­képpen a katód két oldalán helyezkedett el, tehát nem a kisülés irányában. Megfigyeléseink szerint azonban sokkal jobban szolgálja az oly anódszarv a katód védelmét, amely megközelítően a kisülés irányában helyez­kedik el, tehát amelyik nem a katód oldalán, hanem annak a eső másik végén levő katód felőli részén, vagyis a katód előtt helyezkedik el. kedik el, tehát amelyik nem a katód oldalán, Ugyanakkor célszerű az is, ha ezen anódszarv magából a bevezetőből van kiképezve, amint ez önmagában ismeretes. Célszerű továbbá az is, ha ennek az anódszarvnak nagy a felülete, tehát ha az pl. oly módon van lapítva (szalag alakú), hogy laposabb fele esik a kisülés irányára merőlegesen. Találmányunk tárgya ezek szerint oly fénycső, melynek katódjai magából a katódtartóból kikép­zett anódszarvakkal vannak ellátva, mimellett a katód ezen tartók hajlatába van befogva és azzal van jellemezve, hogy az anódszarvak mindegyik katódnál a kisülés irányában a két katód között, tehát a katódok előtt helyezkednek el. Jellemezve van továbbá ezen anódszarv azzal, hogy lapítva van, tehát szalag alakú és szélesebb lapja a kisülés irányára merőlegesen esik. A két anódszarv azután lehet oly módon kiképezve, hogy hosszuk egyen­ként a katódhossz felénél nagyobb, tehát meg­közelítőleg olyan, mint maga a katód és a két anódszarv egymással párhuzamosan helyezkedik el, de lehet olyan is, hogy hosszuk egyenként a fél katódhossznál kisebb és egyvonalban vannak elhelyezve. Találmányunkat részetesebben a mellékelt áb­rák kapcsán magyarázzuk, amelyek a találmá­nyunk szerinti katód-anód konstrukció példakép­peni kiviteli alakjait tüntetik fel. Az 1. ábrán a találmányunk szerinti katód-anód szerelvény egy példaképpeni kiviteli alakját tüntettük fel oldal­nézetben és felülnézetben, míg a 2. ábrán egy másik példaképpeni kiviteli alakot mutatunk be. A 3. ábra az anódszarv egyik lehetséges kivitelét tünteti fel, míg a 4. ábra a katódspirál befogását mutatja be vázlatosan. Az ábrákon azonos része­ket azonos számok jelölnek. Az 1. ábra azt a kivitelt mutatja be, ahol a tartók meghosszabbítását képező anódszarvak, amely tartók hajlatába maga a katód van be­fogva, a kisülés irányában a katóda előtt helyez­kednek el, nem érik el a katód hosszát és egy vonalban fekszenek. (10) jelöli a szokásos áll­ványt, (11 és 12) a két árambevezetőt, amely egy­ben tartó is. E tartók hajlataiba van befogva a (13) katóda. A (11, 12) tartók (14) ill. (15) végei vannak anódszarvként kiképezve. A 2. ábra azt a változatot mutatja be, amikor az anódszarvak megközelítően olyan hosszúak, mint maga a katóda és a kisülés irányában a katóda előtt, kissé ferdén, de egymással párhuza­mosan helyezkednek el. A 3. ábrán egy lapított, tehát szalagszerű anód­szarvat mutatunk be, melynek lapított része oly módon helyezkedik el, hogy szélesebb lapja esik a kisülés irányára merőlegesen. A 4. ábrán <ll)-gyel jelöltük a tartót, amely­nek (16) hajlatába van a (13) katód befogva. Ezután a tartó ismét meg van hajlítva és ezen (17) hajlat után a (14) anódszarvnak kiképzett­részben folytatódik. A találmányunk szerinti katód-anód szerelvény előállítása a tartó ismert hajlítgatásával történhet azzal a módosítással azonban, hogy természetesen más irányba kell találmányunk esetében a tartót

Next

/
Thumbnails
Contents