147869. lajstromszámú szabadalom • Befecskendező eljárás rostcementből vagy egyéb képlékeny anyagokból készült árucikkek és tárgyak előállítására, valamint az ehhez szükséges berendezés

147.869 úgyhogy a belső nyomás nem csökken. Ezenkívül olyan szelepeket is alkalmazunk, amelyek segítségével a porózus köpenyben visszatartóit víz, ha a formát a massza teljesen kitölti, tetszés szerint leereszthető. Más esetekben az eljárás teljesen ellenkező értelmű is lehet, így pl. ajánlatos, ha a porózus köpeny által magábafogadott víz szabadon lefolyhatik, azért, hogy a massza előrehaladásával egyidejűen a formából ki tudjon lépni. Célszerű a vizet a forma végein mindkét esetben szabadon kiengedni, amiért is és a leeresztő kamra kitágítása céljából, célszerű a forma belső felületén és a vége közvetlen közelében néhány vájatot kiképezni, éspedig úgy, hogy az általuk fedett, a porózus köpeny egy részét képező terület a fémlemez végén kilukasztott résszel megegyezzen. Célszerű még ezen a végen egy olyan darabot elhelyezni, amely az alakítandó darabbal megegyező formájától függetlenül, üreges, gömbölyű kialakítással bírjon és amelybe a vízlevezető csatornák betorkol Inak. Célszerű ezenkívül, pl. néhány illeszték segítségével, a víz haladását az említett csatorna felé megkönnyíteni. Tanácsos még ezt a darabot a lágy masszától különválasztani, úgy, hogy e kettő közé egy másik darab gumit helyezünk, amely azután a rostcement masszával a közvetlen érintkezést előállítja,. aminek következtében a kialakított darab szélei tökéletesek és tiszták. A szükséges viszkozitású masszának nyomás alatt történő bevitele a forma hosszirányában annak valamely pontján, vagy pedig egyik végén, vagy különböző pontokon egyszerre, mindig az előállítandó darab hosszától és nagyságától függően történhetik. A végrehajtott kísérleti befecskendezések mutatták, hogy kis daraboknál célszerű középen befecskendezni és a végeken vízteleníteni, de másképp is lehet eljárni, anélkül, hogy a rendszeren magán változtatnánk. Bizonyos daraboknál, amelyeknél az célszerűnek ígérkezik, előnyös a massza azbesztrostjainak egy bizonyos, a szilárdságot növelő irányítást adni, ami a belső mag, vag;/ pedig maga a forma elforgatásával történhetik. A helyzet tehát az, hogy egymás között kapcsolódó részekből álló hálózatot képező, hossz- és keresztcsatornákkal ellátott kettősfalú forma készítése és annak a forma belső terével való összeköttetése céljából, a belső felületének átfúrása helyett, mint megállapítottuk, egyszerűbb, gazdaságosabb és lényegesen jobb eredményeket nyújt, ha a forrnia felületeit vízhatlanná és nyílásmentessé tesszük, és azokat az említett porózus köpennyel borítjuk, amely a vezetékhálózatot mindenben pótolja. Rá kell mutatni arra, hogy ez az előállítási eljárás, kombinációban az összenyomó eljárással, úgy, hogy a kialakított masszára felfújható mag segítségével nyomást gyakorolunk, magában is, vagy pedig más eljárásokkal együtt működőképes, olyanoknál, amelyeknél az összenyomás és víztelenítés a massza sajtolása útján, pl. a formarészek egyikének eltolásával, megy végbe, még akkor is, ha a masszát nem befecskendezéssel adagoltuk, éspedig az egyik vagy másik módszer használhatósága az előállítandó darab minőségétől függ, (pl. üreges, tömör, lemezszerű, hullámosított vagy nem hullámosított testekről van-e szó), mert mindezek akadály nélkül készíthetők a találmány szerinti eljárással, egész függetlenül attól, hogy szabályszerű, vagy szabálytalan testekről van-e szó. Fenti javításokkal kiegészített rendszer könynyebb megértését szolgálják a rajzok, amelyekben egy cső alakú idomok készítésére vonatkozó, példaképpeni kiviteli alak van feltüntetve, továbbá egy másik példaképpeni kiviteli alak, amely hullámosított lemezek készítését írja le, anélkül, hogy ez azt jelentené, hogy a találmány csupán ezekre a konkrét kivitelekre lenne alkalmazható, hiszen, amint ezt már jeleztük, sok más fajtára egyaránt vonatkozik. Ebből a szempontból a kivitel ismertetendő részleteit sem szabad alapul venni, amelyek, természetszerűleg, a készítendő darabok különböző fajtái szerint, különbözőek lehetnek és éppen ezért a rajzokat a lehető legszélesebb körben szabad csupán értelmezni. A rajzokban az ábrák a következőket jelölik: Az 1. ábra a csövek készítésére való formák elölnézetét, a 2. ábra az 1. ábra szerinti fonna felének felülnézetét, behelyezett felfújható maggal tünteti fel, a 3. ábra az 1. ábrán keresztül, C—D szerint, függőleges metszetet ábrázol, a 4. ábra a 2. ábra A—B vonala mentén vett metszetet, az 5. ábra egy fél forma perspektív képét mutatja, felfújható mag nélküli csövek számára. a 6. ábra egy metszetet mutat hullámosított lemezek gyártására való formát illetőleg, a 7., 8. és 9. ábrák a porózus köpenyt képező darabok három részét ábrázolják. A rajzokon az egyes alkatrészeket a következő számok jelölik: Az összes ábrákban 1 a csövek számára való alsó félforma házát, 2 a csövek számára való felső félforma házát, éspedig úgy, hogy a két felforrna csupán a vég egy részét mutatja, mert ugyanúgy lehet egyenes csövek számára való formát, vagy könyökcsövek számára a forma végét, vagy pedig egy vízlevezető csövekkel ellátott darab számára való formát alkalmazni. 3 légzáró összeköttetést összekötő darab, amely egy gumirétegből áll, amely a két formadarab körül levő csatornába illeszthető. 4 a belső felület végein, az 1 és 2 félformáktól kivezető csatorna. 5 az 1, 2 félformák belső oldalához illesztett fémlemezek (9. ábra). 6 a mondott lemezek egyik végén a 4 csatornák felé vezető lyukak. 7 az 5 lemezeken fekvő fémlemezek (8. ábra). 8 vászonból vagy bármilyen természetes vagy szintetikus textilrostból készült, a dróthálót (7. ábra) burkoló réteg, amelynek három rétege, 5, 7 és 8, összességében széleivel egymáson fekvő E porózus köpenynek nevezhető. 9 az 1 és 2 félformákban alkalmazott bevágások, amelyeket a 10 csavarokkal rögzített lemezek szorítanak. 11 a felfújható mag belső magja, 12 az említett magok belső nyílása, egynéhány,