147806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvarctömbök mechanikus szeletelésére

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.806. SZÁM 80. d. OSZTÁLY - LA-446. ALAPSZÁM Eljárás kvarctömbök mechanikus szeletelésére Lantos Antal esztergályos, Várfoki József technikus, Boti ka Zoltán művezető, Magyar László osztályvezető, mind a négyen budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. április 9. Rezgő és szűrő kristályok gyártásánál a nyers kvarctömbök szeletelése eddig két módszerrel történt. Az egyik megoldás szerint 0,5 mm-es 0 kifeszített acélhuzalokkal, amelyek hosszirányú mozgást végeznek. A másik megoldásnál forgás­ban levő lágy fémtárcsákkal. Mindkét esetben a vágást végző fémanyagba: lágy vas, horgany, alumínium, réz, bronz stb. a kvarcnál keményebb szemcsék, pl. gyémánt- vagy karbidvegyület szemcsék ágyazódnak be és mozgás közben kop­tatják a kristályt. A fenti eljárások a következő hátrányokat mutatják fel: A huzalos vágásnál: 1. szeletenként a vágási veszteség 1,1—1,2 mm. 2. Az egy tömb elvágásá­nál jelentkező 6—15 húrcsere következtében és a kopásból, valamint a nyúlásból eredően a vá­gott felület egyenetlen és így sorjázásra szorul. 3. A röntgenszög betartási pontossága 1—1.5°. A röntgenszög kifejezés megvilágítására előadjuk a következőket: a kristály tömb atomsíkjának ki­keresésére résszerű röntgensugár nyer alkalma­zást és a maximális reflexió segítségével állapít­ják meg. Az atomsík alapján egy referenciasíkot vágnak. A kristálylapkák szeletelésénél ehhez a referenciasíkhoz viszonyítva adják meg a vágási szöget. Gyakorlatban ezt a szöget nevezik „ront-' genszögnek". Tárcsavágásnál jelentkező hátrányok: 1. a tár­csák ütése következtében a vágási veszteség sze­letenként 1,5—2 mm. 2. A vágási felület lépcsős. Itt is szükség van sorjázásra. 3. A röntgenszög betartási pontossága 1°. 4. A gyémántszemcse szükséglet igen magas. A találmány tárgyát képező megoldás azon az elven épül fel, hogy a vágás végrehajtása gör­dülő szemcsék segítségével történik. A találmány­ban a vágást végző fém nem lágy, hanem igen kemény acél. A találmány nem huzal, hanem 0,3 X 5 mm-es acélszalagot használ. A szalag alsó élén gördülő szemcsék végzik a vágást. A szalag oldallapja vezetést ad, számbavehetően nem nyúlik meg és a vágás alatt nem kell cse­rélni. -:.\ A fentiek alapján a korábbi eljárásoknál jelent­kező hátrányok megszűnnek. A következő ered­mények érhetők el: 1. a vágási veszteség szele­tenként 0,45 mm, tehát a régi eljárás veszteségé­nek mintegy 40%-a. 2. A szeletek teljesen simák és így a sorjázási munka és a sorjázással járó anyagveszteség elmarad. 3. A röntgenszög betar­tási pontossága 0,2°, tehát a réginek 15—20%-a. 4, Az eddigi 80—160 szemcsefinomságú csiszolópor helyett 320—400 szemcsefinomságú, tehát apróbb és olcsóbb használható. Ebből kifolyólag 3—4-szerte több vágóéi dolgozik és a vágási sebesség 80%-kal megemelkedik. A kisebb szemcsék lassú ülepedése lehetővé teszi a csiszolópor adagolását membránszivattyú alkalmazásával és ezáltal a vá­gás teljesen automatikussá válik. 5. A munkaidő és csiszolópor megtakarítás mellett a kristály­tömbben is megtakarítás jelentkezik. Ez eléri a 25—30%-ot. (Importáru.) Az 1. és 2. ábra szerinti vázlat bemutatja a találmány egyik kiviteli alakját: a keretre —1— rögzített fésűk —2— tartják térközösen a réseikbe helyezett —3— vágó acélszalagokat, a fésűk és acélszalagok furatain keresztül —4— acélpálcát fűzünk, mely lehetővé teszi az —5— csuklós fe­szítő segítségével az acélszalagok megfeszítését. Az egész keret felfogása a vágógépre fecskefarkú illesztéssel és —6— csavar rögzítéssel történik. A berendezés működése a következő: a keretre rögzített fésűk réseibe helyezzük a vágó acél­szalagokat. Az egyik fésű rögzített, a másik csa­varral megfeszíthető. Ennek segítségével feszítjük meg az acélszalagokat. Az így előkészített keretet emeljük be a találmány tárgyát nem képező kristályvágó berendezésbe. Működésének lényege, hogy az acélszalaggal ellátott keretek vízszintes irányban ide-oda mozgatja a vágandó kristály­tömbfelet. Maga a vágóberendezés csak vízszin­tesen mozog. A kristálytömböt tartó asztalka emelkedik vágás közben megfelelő súly előtolás alkalmazásával. Munkaközben a szalagokra memb­ránszivattyú segítségével vizes csiszolóport ada­golunk.

Next

/
Thumbnails
Contents