147795. lajstromszámú szabadalom • Vágatbiztosító-keret
2 147.795 mázni, mert így már nem lép fel az idomszelvénydarabok szétnyílásának, az ún. ,,felnyársalás"-nak veszélye. A találmány szerinti és az előzőekben részletesen és alapvetően leírt kialakítású keretszerkezet további részleteit és jellemzőit a következő példaképpen! megoldásból, az ábrák segítségével vehetjük ki. Az ábrák között az 1. ábra a teljes keretszerkezet oldalnézete, 2. ábra a vágatirányban egymásután következő két keretszerkezet felülnézete. 3. ábra az egyes ívnek két lemezidomszelvény darabja átlapolási helyén az 5. ábra szerinti III— III egyenes mentén képzelt metszete. A 4. -ábra a két ívnek keretszerkezetként való egyesítésében az 5. ábra IV-—IV egyenese mentén képzelt metszetét szemlélteti. Az 5. ábra a két ívből alkotott keretszerkezet példaképpeni ütközési részét mutatja nagyobb léptekben az 1, ábra P nyila irányában nézve. Az 1. és 2. ábrában oldalnézetileg és felülnézetileg szemléltetett, a szokásos nehéz kivitelű idomszelvényekből álló vágatbiztosító keretet a találmány szerint helyettesítő keretszerkezet a két A és B ívből áll. Ezek mindegyike váltakozva kívül és beiül elhelyezett, a kiviteli példa szerint összesen hét darab idomszelvény-szakaszból álló 10 és 11 lemezidom-szelvényből készül. Az idomszelvény-szakaszok hossza az eddig szokásos keretdarabok hosszának minden esetre csak a felét éri el. Ezek a lemezidomszelvény darabok, a kiviteli példa szerint sajtolt U-idomszelvények, az átlapolási helyükön, a később még leírandó módon, az el őre megszabott nyomást meghaladó igénybevétel esetében nyomásra rugalmasan kapcsolódnak egymással. A két A és B ívben az egymásnak megfelelő 19 és 11 darabok egymás között kapcsolódnak a 12 tartók és 13 átlósmerevítők révén, amelyek a lemezidom szelvények átlapolási helyein kívül fekszenek. Ezek a szelvények merev, derékszögű négyszög alakú elemekké vannak egyesítve, amelyek az ívek kerületén sorban következő szomszédos elemekkel a 11 vagy 10 lemezidomszelvényeknek egyszerű szorítókötéssel való összekötése révén kapcsolódnak, ahol a szorítókötés lehetővé teszi azt, hogy az előre megszabott terhelés túllépése esetén az idomszelvénydarabok egymásban elcsússzanak. A példaképpeni L-acélból készült 12, 13 tartók, ill. merevítők a 14 besüllyesztett csavarokkal vannak az idomszelvény darabokon megerősítve, amint az a 4. ábrából kitűnik; az ábra a két ívnek metszete, a hozzátartozó idomszelvény darabokat mereven összekötő 12 tartóval. Ezek szerint a 11 belső idomszelvény darabnak a 10 külső idomszelvény darabban való elcsúszását semmi sem akadályozza. A 3. ábra az egymáson felfekvő U-szelvény darabok szorító-merevítő berendezéseinek előnyös kiviteli példáit mutatja. Ennek az ábrának a felső részén látható megoldás szerint a kívül fekvő 10 U-idomszelvény mindegyik külső övdarabján, az átlapolási szakaszon, meg van erősítve a 15 kengyelnek az egyik. 180°-nyira elhajlított szára. A második szára benyúlik a belső 11 idomszelvény belsejébe, és az idornszelvény övvel párhuzamosan futó 17 végén a 16 dörzsbetéttel van ellátva. * 3 abi i ma1 - t megoldást alakja az, hogy a ji 1 íj k(-ig\H i külső 10 idomszelvény ge-J J i \ n n «fii Ive és az egymásban fekvő lit 1 'duins t v i \ek övrészén át a II idom-Í\ ' 1 °]eb^ m behajlítva, amiközben a ni ' í í i>- /ei a l.almazott 18 dörzsbetét a J L- 1 e ly jeiel részére támaszkodik. 1 ne 1 a It" lie' a külső itíomszelvényen i'i) ÍP i ' se a kiviteli példa szerint ' < u ii 1) i ínik. A csavar furatok át-1 ' ] T 1 TI " * k rő 20, illetve 21 kengvel-ii c t i k h _,v ' 1 el o i+o/o pif ^ -1 i-n 1 1 i 1 j ois.l Hl i i r H{ TI el ti k 1' ip " p Idául 1 1 t T i l 1 J uT 1 s ! i rí nn mozdítható mjao.i Lap«-„o-i i 7 s ) rVi i íeivénnyel, egyúttal pedig 1 In s i 7 i ] / rra visszaható nyomás hat, '">1>I n J 3i sfelület (dörzsbetét) a szo-' ' tr 1 p 71 ) (t létrehozza. ii i* i ib p n isből minden további nél-1 "* 1 i i + il bnány szerinti vágatbiztosítás " ' 1 ] mi ifele megmunkálást nem i e idr i ^Hény darabokból készül és 'ok t r ehéz kivitelű keretszerkezetb i i" rltv k mindazokkal az előnyökí í i e' •=> le ->zető részben felsoroltunk. előnyét is r ^s ik még az1 1 rí ijii hogy az egyes keretszer^ ' n ± ii too lületi illeszkedése a völgy' U 1 ' e_,i -, ' t> tszerkezeteknek olyan szi-1 d i ) c he e-i án már felesleges a vágatn J i*)in es\nd *• \i\ tő keretszerkezeteket egy-i a ho c iio ii i i -ihi c v 1 i^«^e természetesen nem kor-i 1 ] i részletesori leírt és az áb-i i leltet kiviteli alakokra, amelyektől e * n m <vtmns megoldás lehetséges, anél-1 h - i7 ] <oil »lattól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Vágatbiztosító keret, azzal jellemezve, hogy olyan keretszerkezetből áll, amelyet két egymással átlapolódóan, egymásbatolhatóan, nyomásnak rugalmasan engedő módon kapcsolódó darabokból előállított ív alkot, amely íveknek egymás mellé rendelt darabjai, oldaltávolság betartásával, az őket összekötő harántmerevítőkkel derékszögű négyszögeket képeznek, amely négyszögek az ívd arabok rugalmas kötésein át, az ív kerületén utánuk következő ív-elemekkel kapcsolódnak. 2. Az 1. igénypont szerinti vágat biztosító keret kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két ív közötti távolság nagyságrendileg 40 és 50 cm határok között van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágatbiztosító keret kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az íveket alkotó szelvénydarabok hossza nagyságrendileg nem haladja ínég a 2 métert. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti vágatbiztosító keret kiviteli alakja, azzal jellé-
