147779. lajstromszámú szabadalom • Nyúlásmérőbélyeg és eljárás annak előállítására

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.779. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — EE—600. ALAPSZÁM Nyulásmérőbélyeg és eljárás annak előállítására Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltalálók: Baumgarten Imre, Horváth Mihály budapesti, Kadler Gusztáv mosonmagyaróvári lakos A bejelentés napja: 1958. december 9. Terheléseknek vagy erőhatásoknak kitett szer­kezetek, pl. hidak, daruk, épülettraverzek, vasúti sínek, vasúti kocsik, repülőgépek, autók stb. ter­vezésénél, használatánál fontossággal bír annak megállapítása, hogy a fenti hatásoknak kitett szerkezetek statikája változik-e és milyen mér­tékben. Ennek vizsgálatára szolgál az ún. nyúlás­mérőbélyeg, amelynek alkalmazhatósága azon alapszik, hogy a fémek villamos ellenállása me­chanikus változások, pl. nyúlás hatására előálló keresztmetszetváltozás esetén megváltozik. Ezt a jelenséget használja ki az elektromos mérő tech­nika a nyúlásmérőbélyegek: „wire resistance strain gages" alkalmazásával. Ezek kis hőmérsék­leti együtthatójú huzalellenállások, amelyeket szigetelőlap közbeiktatásával a mérendő testre ragasztjuk. A test mechanikai változásait a különleges ragasztóanyaggal teljesen körülágyazott ellen­álláshuzal átveszi és villamos ellenállását ennek megfelelően megváltoztatja. A mechanikai alak­változás és a villamos ellenállásváltozás egymással arányos. A két tényező arányszáma bélyegállan­dóként tekinthető nyúlási tényező: „gages factor", „g" faktor. Az ellenálláshuzal igen kis kereszt­metszetű, 10—20 /x átmérőjű. Ennek, következté­ben az ellenállásbélyeg gyártása kényes feladat. A huzal legkisebb meghúzódása, deformálódása nemcsak ellenállásértéket, hanem a „g" faktort is megváltoztatja. Eddigi megoldások vagy igen költséges és időt­rabló kézi előállítást alkalmaznak, vagy félig gépesített gyártást. Ezek a módozatok igen las­súak és felettébb költségesek. Tekintettel arra, hogy az anyag és konstrukció vizsgálata a minő­ségi gyártmány elengedhetetlen előfeltétele és ezen vizsgálatok eszköze az ismertetett nyúlás­mérőbélyegekkel kapcsolatos eljárás, fontos nép­gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a nyúlás­mérőbélyegek nagy precizitással, tömeggyártás­szerű előállításban és alacsony áron készüljenek. A találmány ezt a kettős feladatot oldja meg: megszünteti a nyúlásmérőbélyegek hiányát és az előállítási költségeket kis hányadára csökkenti az eddigieknek. ' A találmány a textiliparban egyébként ismert szövési technológiák kombinációit alkalmazza nyúlásmérőbélyegek előállítására. Az előálló mű­szaki hatás a következőkben jelentkezik: 1. az ellenálláshuzal a gyártás folyamán húzásnak, deformálódásnak kitéve nincs. A bélyegek azo­nossága biztosítva van. 2. Az előállítás teljesen mechanizált, gyártásszerű. 3. Tömegtermelés jel­legű és olcsó. Legalkalmasabbnak a szalagszövés­nél alkalmazott technológia látszik, mégpedig olyan módon, hogy a vetülékfonalak részben, vagy egészben csupasz ill. szigetelőanyaggal kö­rülvett ellenálláshuzalból állanak. Ily módon az ellenálláshuzal menetei a szalag hosszára merő­legesen helyezkednek el. Egy-egy nyúlásmérő­bélyeget alkotó ellenálláshuzal-csoport olyan tá­volságra fekszik egymástól, hogy a szalag szél­vágása után egy-egy önálló nyúlásmérőbélyeg kialakítható legyen. Szétvagdalás előtt vagy után kivezetésekkel látják el. A csatolt 1. ábrán bemutattunk egy kiviteli alakot. Az ellenálláshuzal rajta fekszik az alap­anyagon és egy külön láncfonal-rendszer rögzíti arra. Ily módon az ellenálláshuzal egy síkban fekszik. Ui., ha bele lenne szőve az ellenállás­huzal az alapanyagba, akkor hullámvonalat venne fel. Ennek hatására a méréskor a nyújtóerő nem hatna azonnal az ellenálláshuzalra, később pedig deformálódna és meghamisítaná mindenfélekép­pen a mérési eredményeket. A bélyeget alkotó ellenálláshuzal menetei csak egy részét veszik igénybe a szalag szélességének, hogy ilyen mó­don az alapszöveten a kivezetések is helyet kapjanak. A példaképpeni megoldás kivitelezése a követ­kező módon történik: kettős láncfonal és két vetélős rendszer kerül alkalmazásra. Az egyik vetélős rendszer az alapszövet lekötő fonalait, a másik pedig az ellenálláshuzal bevetését bizto-

Next

/
Thumbnails
Contents